Hirdetés
„Örülök, hogy Ingrid Betancourt elfogadta meghívásunkat, és felszólal az Európai Parlamentben. Büszkék vagyunk bátorságára, és örülünk, hogy a Parlamentnek lehetősége lesz üdvözölni őt” - nyilatkozta az EP elnöke.
A júliusban szabadult „leghíresebb kolumbiai túsz”-ként emlegetett egykori elnökjelöltet a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) nevű gerillaszervezet 2002 februárjában ejtette foglyul. Az eltelt hat év során a francia állam mellett az Európai Parlament is különösen érdekelt volt a házassága révén francia-kolumbiai kettős állampolgársággal bíró politikusnő kiszabadítására irányuló kezdeményezésekben. A gerillaszervezet felajánlotta ugyan Betancourt bizonyos feltételekkel való elengedését, ezt azonban a kolumbiai kormány többször elutasította.
Kiszabadítására ezek után több humanitárius akció is indult, melyek Nicolas Sarkozy törekvései és a politikusnő romló egészségi állapotára vonatkozó hírek erősítettek föl. Júliusi szabadulását a közvélemény kitörő örömmel fogadta. „Nagyon boldog vagyok, hogy a kolumbiai erők 14 másik fogollyal együtt sikeresen kiszabadították Ingrid Betancourt, egykori elnökjelöltet, mely hosszan tartó szenvedéseknek vetett véget” – fogalmazott júliusban Pöttering.
Külön érdekesség, hogy a napokban nyilvánosságra hozott, Szaharov-díjra jelölt nevek között 2006 után ismét megtalálható Ingrid Betancourt, aki a házelnök korábbi meghívását elfogadva októberben személyesen is ellátogat az Európai Parlamentbe.
A gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat az Európai Parlament ítéli oda minden évben. A díjat Andrej Dmitrijevics Szaharovról, Nobel-békedíjas, szovjet-orosz magfizikusról nevezték el, aki 1970-től kezdődően volt a Szovjetunióban szerveződő emberi jogi mozgalom vezetője. A csoport cikkekben, petíciókban követelte a cenzúra eltörlését, a független bíróságokat és az általános választások bevezetését.
A jelölteket a képviselők állítják, és a díjjal azokat a személyeket vagy csoportokat tüntetik ki, akik, vagy amelyek az emberi és alapvető jogok védelme érdekében munkálkodnak. Az 1988 óta létező kitüntetést - mely 50 ezer euró jutalmat jelent - eddig olyan személyek kapták meg, mint Nelson Mandela (1988), Alexander Dubcek (1989), Ibrahim Rugova (1998) vagy az ENSZ és főtitkára, Kofi Annan (2003). A kolumbiai politikusnő mellett az idei jelöltek között olyan nevek említhetők még, mint a Dalai Láma vagy az Európai Roma Jogok Központja.
A díjra a jelölteket szeptember 9-én hivatalosan is felvezetik a Parlamentben, majd a hónap végén a nyolc jelölt nevét a külügyi és a fejlesztési bizottság közösen háromra csökkenti. A végső győztest október közepén választják ki a parlamenti képviselőcsoportok elnökei, majd az ünnepélyes díjátadásra december 16-án, a strasbourgi plenáris ülésen kerül sor. Mivel az idei alkalom lesz a Szaharov-díj átadásának 20. alkalma, ezért az átadó ünnepségre kivételesen minden eddigi díjazottat meghívnak. 
