Hirdetés
A pártok elsősorban belpolitikai kérdésekkel kampányolnak. Mit gondol, mi ennek az oka?
A kampány kezdetét megelőzően is várható volt, hogy a belpolitikai hangok nem maradnak távol az EP-választásra való felkészüléstől. A különbség a pártok hozzáállása között azonban igen nagy. A Fidesz kampányában még csak a szó sem hangzik el: Európa. Mi igyekeztünk európai témákat napirendre venni, miközben természetesen beszéltünk azok belpolitikai vonatkozásairól is.
Sokat kell még tenni azért, hogy a választók közelebb érezzék magukhoz az Európai Uniót, az Európai Parlamentet. Ezért próbáltunk tenni a kampány során, és ezt szolgálta az a javaslatom, hogy az EP-képviselők rendszeresen számoljanak be itthon a kinti munkájukról. Lesz rá öt évünk, és reméljük hogy a következő kampány már Európáról szól.. Fontos lenne persze, ha mindenki elfogadná: nekünk nem a konfliktusexport, hanem a nemzeti érdekérvényesítés a feladatunk.
Keveset hallani, mi a pártok véleménye azokról a kérdésekről, melyek részben vagy egészben Brüsszelben dőlnek el. Mik az MSZP programjának sarokkövei?
Valóban, ebben a kampányban hallhatóbb a belpolitikai csatározás, mint az európai ügyek. Az MSZP viszont következetesen a mögöttünk álló EP-s időszakról és a leendő feladatokról, tennivalókról beszél. Az MSZP honlapján megtalálható 15 pontos vállalásunk mindenki számára elérhető.
Ebben fontosnak tartjuk a magyar munkahelyek megőrzését, illetve a kis- és középvállalkozások lehetőségeinek és versenyképességének javítását. A támogatások lehívásának hatékonysága a továbbiakban is magas fokú kell legyen, ebben Magyarország eddig is igen jól állt. A kutatás-fejlesztési kérdés középpontba állítása is kulcskérdés; Magyarországra jött az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI); ez mindenképp nagy esély hazánknak. A pénzügyi szabályozások átalakítása is indokolt: elfogadhatatlan az, hogy a bankok leányvállalatai kimaradjanak a támogatásokból. Az euró minél hamarabbi bevezetésén is dolgoznunk kell. A kirekesztés elleni harc és a társadalmi szolidaritás erősítése számomra személyesen is fontos ügyek; képviselőink ezek szellemében dolgoztak eddig is és ez nem lesz másként a jövőben sem. A magyar termelők érdekeinek megvédése szintén kulcskérdés: az agrártámogatások 2013-tól jelentősen átalakulnak, a magyar érdekek határozott képviselete égetőbb lesz, mint valaha. A magyar föld külföldi kézbe való jutása 2011-től lehetségessé válik, itt vagy a határidőt kell kitolni, vagy más megoldást kell keressünk.
Mit tehet Ön, illetve jövendőbeli kollégái ezen kérdések előmozdításáért az Európai Parlamentben?
Azt, hogy nem belpolitikai vitákra, hanem érdekérvényesítésre használjuk az Európai Parlamentet. Azt, hogy tudomásul vesszük, kint először vagyunk magyarok, a párthovatartozás csak másodlagos. Azt, hogy nem „lógjuk el” a munkát az Európai Parlamentben, miként tette azt több fideszes az előző ciklusban. A szocialista delegáció aktivitása kiemelkedő volt a többi magyar delegációhoz képest, és ezt nem csak mi állítjuk, elég egy pillantást vetni a Republikon Intézet nemrég készített elemzésére. A jövőben is így kívánunk dolgozni.
A közelmúltban lezárult külügyminiszteri múltja miatt automatikusan a külügyekkel azonosítjuk, holott végzettsége egészen más érdeklődési kört feltételez. Milyen szakbizottságban szeretne dolgozni az Európai Parlamentben?
Három terület van, amelyhez kötnek szociális, esélyegyenlőségi, majd külügyminiszterként szerzett tapasztalataim, szaktudásom és kapcsolatrendszerem. Ennek megfelelően három szakbizottság jöhet szóba: a Külügyi, a Foglalkoztatás és Szociális Ügyek Bizottsága, valamint a Nők joga és Esélyegyenlőségi Bizottság.
Az Európai Ügyek Bizottságának meghallgatására csak a parlamenti pártokat hívták meg. Helyesnek tartja, hogy a másik négy párt, akik összegyűjtötték a megfelelő számú kopogtatócédulát, nem kaptak meghívást?
A korábban európai parlamenti mandátumot szerző és az országgyűlésbe bejutó pártok listája éppen egybe esik, ez állhatott a bizottság elnökének döntése mögött, aki a meghallgatást szervezte.
Helyes lenne egy parlamenten kívüli meghallgatást, vagy vitát rendezni, ahol az összes listát állító párt elmondhatná a véleményét. Én ezt kezdettől fogva szorgalmazom, miként azt is, hogy a két nagy párt listavezetője, Schmitt Pál és én üljünk le egy páros nyilvános vitára. Ő ettől elzárkózott, ami talán összefügghet azzal, hogy a parlamenti meghallgatáson is megválaszolatlanul hagyta az előző ciklusban nyújtott teljesítményére, a sorozatos hiányzásaira, vagy a megmagyarázhatatlan szavazataira vonatkozó kérdéseket. Kénytelen voltam ezeket nyílt levélben megismételni, kíváncsi vagyok a válaszra. Mert szerintem nemcsak a programmal, de az elszámolással is tartozunk a választóknak.
Ha bejut az EP-be, Ön kormánypártiból ellenzékivé „alakul át”, hiszen Brüsszelben az Európai Szocialista Párt „csak” a második legnagyobb erő a parlamenti patkóban és elemzők szerint ez idén sem fog változni. Mit gondol, mi az oka, hogy a szocialisták európai szinten nem képesek megfelelő támogatást szerezni egy EP-választási győzelemhez.
Az Európai Parlament nem kormányra és ellenzékre tagolódik, nincs abszolút többséggel rendelkező erő. A három meghatározó frakció, - az Európai Néppárt, az Európai Szocialisták és a Liberálisok - különböző koalíciókat kötnek egy-egy témára. Ezért fontos, hogy mindegyik frakcióban legyen meghatározó magyar nemzeti csoport. Csak akkor tudunk hatékony nemzeti érdekképviseletet biztosítani. A kampány időszakában nyilvánvalóan egymással versengő pártok vannak. Attól kezdve viszont, hogy kikerülünk az Európai Parlamentbe, a nemzeti érdekek világos képviselete lesz a legfontosabb feladatunk. Ha a célok és az érdekek azonosak, akkor frakciókon átívelő megegyezések születhetnek. Erre kértem a listavezetőket a nemzeti összefogásról szóló 12 pontos javaslatomban.
Az EurActiv úgy tudja, az MSZP igyekezett minél kevesebb „port kavarni” az EP választások körül, hogy ne legyen akkora visszhangja a párt várható kudarcának. Igaz ez?
Nem, kifejezetten azt kérjük, hogy minél többen menjenek el szavazni, hogy a képviselők erős felhatalmazással, valóban a széles körű választói akaratot tükröző eredmények birtokában képviselhessék Magyarországot az Európai Parlamentben. Mi mindvégig Európáról beszéltünk viszont, és nem az indulatokat gerjesztettük. Az indulat-gerjesztés nem „európai viselkedés”: Európa pontosan arról szól, hogy az érdekkülönbségeket, konfliktusokat ne indulatból, erőből intézzük el. Ezért van Európában béke évtizedek óta, és ez a politikai kultúra lenne a kulcsa annak, hogy itthon is béke legyen.
Az LMP személyében zöld párt alakult Magyarországon, az MCF Roma Összefogás pedig a többi párt számára megoldhatatlannak tűnő etnikai problémára igyekszik választ adni. Milyen esélyeit látja, hogy a jelenlegi, döntően többségi választási rendszerben helyet kapjanak Magyarországon és az EP magyar képviselői között a kicsi, de létfontosságú kérdésekért célorientáltan küzdő pártok?
Az Ön által is említett politikai erők képesek voltak listát állítani, így elméletileg nincs akadálya a sikeres szereplésüknek. A kisebbségek kérdése, a rasszizmus elleni küzdelem, illetve a környezetvédelem, a klímaváltozás ügye mindig fontos részét képezte az európai szocialisták politikájának, és ez jól látható az EP-delegációnk eddigi munkájában is. Ha tehát nem jutnak be, ügyeik akkor is képviseletet kapnak az Európai Parlamentben.
Nem említettem a Jobbikot, aki látványosan megerősödött, de ugyanez igaz más európai országok radikális erőire is. Miben látja ennek a tendenciának az okát?
Mint azt a történelemből tudhatjuk, a válságok nagymértékben hozzájárulnak a szélsőséges erők térnyeréséhez. Napjainkban a gazdasági válság az, mely egyfajta táptalajként szolgál ezeknek az erőknek a megerősödéséhez. Nagyon remélem, hogy ez csak átmeneti jelenség, mert válaszaik nem előre viszik Európát, hanem a sötét múltba rántják vissza. Bízom abban, hogy Magyarországon is sikerül megakadályozni, hogy az a párt, amely a cigánygyűlölettől eljutott a holokauszt-tagadásig, a verbális agressziótól a fizikai erőszakig, nem kap legitimitást az Európáról szóló választáson, hiszen tagad mindent, amit mi európai értéknek tekintünk.
Mi lesz az első témakör, amit EP-képviselőként a napirendjére emel?
A munkahelyteremtés, a munkahelyek megőrzése, a világválság elleni küzdelem. A legfontosabb, hogy a lehető legtöbb támogatást tudjuk biztosítani a magyar állampolgárok, vállalkozók számára, a magyar munkahelyek megőrzésére.
Az EurActiv választási hét tartalma:
- Fidesz-KDNP: Schmitt Pál: Ha uniós ügyekről beszélnénk, csökkenne a részvétel
- Jobbik: Morvai Krisztina: A 100 százalékig magyarok döntsenek!
- LMP-HP: Szabó Tímea: A tét, hogy bebetonozzuk-e a kétpártrendszert
- MDF: Bokros Lajos: Közös költségvetési politikára lenne szükség
- Munkáspárt: Thürmer Gyula: A mostani választás egy próba
- MSZP: Göncz Kinga: „Nem lógjuk el a munkát” az EP-ben
- MCF - Roma Összefogás: a párt listavezetője nem nyilatkozott lapunknak
- SZDSZ: Szent-Iványi István: Az EU legnagyobb problémája, hogy elitprojekt maradt
- ELTE Politikatudományi Intézet: Dr. Arató Krisztina: Nincs európai démosz
- Európai Parlamenti Szemle: Nász Adrienn: Az EP csak az „éles szeműek” számára látható
- Magyarországi Európa Társaság: Hegedűs István: Pártosodásra van szükség!
- EP Tájékoztatási Iroda: Szalai Zoltán: Ünneplőbe öltöztettük a Fehér Házat
