Hirdetés
Egy nemrég aláírt megállapodás szerint az Európai Parlament felvesz 18 képviselőt szavazati jog nélkül. A megállapodás a Nizzai Szerződés és a Lisszaboni Szerződés közti zökkenőmentes átmenetet kívánja biztosítani, hiszen míg az előbbi 736, addig az utóbbi 750+1 EP-képviselőnek ad helyet az Európai Parlamentben. A 18 képviselő a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően válna teljes jogúvá.
Az ír szavazók októberben döntenek a szerződésről, és a legújabb közvélemény kutatások szerint az „igen” tábor szinte biztos lehet a győzelmében. (EurActiv 20/04/09).
Nigel Farage, Európai Parlamenti képviselő és az Euroszkeptikus Egyesült Királyság Függetlenség Párt elnöke az egyezség nyilvánosságra hozatalával igyekezett kihasználni a költségek körül Nagy-Britanniában kialakuló botrányt (EurActiv 15/05/09). „Üdvözöljük a virtuális politikában,” mondta. „Ez a politikai költségekkel kapcsolatos botrány lesz az, ami majd véget vett az ilyen jellegű botrányoknak.”
„A jelenlegi elit számára az a tökéletes politikus, aki felveszi a fizetését, és egyáltalán nem dolgozik,” tette hozzá Farage.
Richard Corbett, a munkáspárti EP-képviselő, aki részt vett az egyezség elkészítésében, kiállt mellette. „Az egyezség teljesen becsületes, felesleges nagy felhajtást csinálni körülötte,” mondta el a Daily Telegraph-nak. „Az EP-képviselők minden feladatát elláthatják, csak nem szavazhatnak. Így zökkenőmentes lehet az átmenet, és már volt rá példa.”
A megfigyelő státusz nem új keletű intézmény, és nem régen használták, amikor új országok csatlakoztak az EU-hoz. A megfigyelő EP-képviselőket általában Brüsszelbe küldik, hogy többet megtudjanak az új munkájukról, miután az országuk aláírta a csatlakozási szerződést. A parlament teljes jogú tagjává csak a csatlakozás napján válnak. Mostanáig ezt a gyakorlatot nagyon hasznosnak találták.
A Daily Telegraph szerint az 18 EP-képviselőnek több mint 76.000 font (86.460 euró) lesz a fizetése évente, valamint 210.000 font (238.900 euró) értékben kapnak irodát és kisegítő személyzetet, hogy „két évig ne dolgozzanak”.
Valójában nehéz megmondani, hogy a képviselőknek meddig kell várniuk, mielőtt teljes jogúvá válnának, ha azzá válnak valaha. Horvátország és az EU tárgyalásai megszakadtak egy tengeri határvita miatt Szlovéniával, és a csatlakozási szerződés aláírására nem számítanak egyhamar. (EurActiv 2009. 04. 24.)
Izland júliusban szeretné beadni csatlakozási kérelmét (EurActiv 2009. 04. 27.) A kis északi állam sokak szerint már most megelőzte Horvátországot, mert a csatlakozási tárgyalások valószínűleg nem tartanak sokáig (EurActiv 2008. 11. 21.)
Spanyolország előrehozott aláírást szeretne
További fejlemény, hogy Spanyolország egy külön eljárásról szóló megállapodás aláírását sürgeti az EU vezetők következő brüsszeli csúcstalálkozóján (június 18-19), amit Írország esetében lehetne alkalmazni.
„A júniusi tanácskozáson egy olyan javaslatot szeretnénk beterjeszteni, amely szerint a Lisszaboni Szerződés által érintett 12 ország 18 EP-képviselője azonnal elfoglalhatná a helyét, amit a Lisszaboni Szerződés hatályba lép,” idézte Diego López Garrido-t, a spanyol európai ügyekért felelős minisztert az Irish Times.
Az újság ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy néhány tagállam köztük Nagy-Britannia ellenezhet egy ilyen lépést, mert az újra elindítaná a nemzeti parlamentjeikben a Lisszaboni vitát. Nagy-Britanniában legkésőbb tavasszal tartanak általános választásokat.
