Hirdetés
Az Európai Unió közvéleménykutatással foglalkozó intézete, Eurobarometer, az Európai Parlament felkérésére felmérést készített az európai választások iránt mutatkozó érdeklődésről. A kutatás során az EU 27 tagállama 27.000 választójának tettek fel a közelgő EP-választásokra vonatkozó kérdéseket 2008 októbere és novembere között.
Az intézet korábbi felmérései azt bizonyítják, hogy a Parlament stabilan tartja a legmegbízhatóbb uniós intézménynek járó helyet a Bizottság és a Tanács előtt. Az állampolgárok 51 százaléka „inkább bízik” az intézményben, míg a Bizottságnál 47, a Tanács esetén pedig 41 százalék válaszolja ugyanezt.
Ugyanakkor a bizalom nem párosul feltétlen népszerűséggel. 2007 óta 5 százalékot esett a Parlamentről „pozitív képet” alkotók aránya, 2008-ban már csak a megkérdezettek 34 százaléka adta ezt a választ.
Azt, hogy az EP-választásokra kevesebb mint 5 hónap múlva kerül sor, továbbra is csak nagyon kevesen tudják. A megkérdezetteknek csak 26 százaléka tudta, hogy ebben az évben kell leadnia voksát, és megdöbbentően magas arányban (EU: 67 százalék, Magyarország: 59 százalék) döntött úgy, hogy inkább meg sem próbál válaszolni a kérdésre.
Az EP jobb eredményre számított
Az eredmény valószínűleg az Európai Parlamentet is kiábrándítja majd, aki minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a választásokra. A legdemokratikusabbnak mondott EU intézmény saját televízió csatornát (EuroparlTV) hozott létre (EurActiv.hu 2008.09.18.), amely 27 nyelven nézhető online, és külön honlapot csináltatott a választások számára.
E - kétségtelenül nagyszabású - projektekkel kapcsolatban felmerül azonban a kérdés, hogy nem lett-e volna érdemesebb az EP költségvetési forrásait inkább decentralizált módon elkölteni, és közérdekű közleményként, az amúgy is sokak által nézett nemzeti televízió-csatornákon közzétenni a választásról tájékoztatást adó hirdetéseket.
Az EP decemberben kiadott álláspontja az eredmény alapján úgy tűnik, túlságosan optimista volt. Az intézmény sajtószolgálata által írt cikkben 2004-et tartják a „negatív részvételi csúcsnak”, mivel akkor 350 millió szavazópolgárból csak 160 millióan (46 százalék) vonultak az urnákhoz. A jelenlegi felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 28 százaléka tartja valószínűnek, hogy elmegy szavazni. Magyarországon ez az arány még alacsonyabb, csak 23 százalék.
Segít, vagy hátráltat a gazdasági válaság?
Az Eurobarometer múlt héten megjelent felmérése a következő megjegyzést fűzi az eredmények összefoglalójához, nota bene (latinul „jól jegyezd meg”) felszólítással: „Az eredmények tanulmányozása során figyelembe kell venni, hogy a felmérés a gazdasági válság kibontakozása közepette készült”.
Szakértők szerint az eredményeket úgy kell értelmezni, hogy jelenleg az Unió állampolgárainak nagyobb gondjaik is vannak, minthogy a választásokkal foglalkozzanak. Ez az érvelés azonban éles ellentétben áll azzal, amelyet az európai politikusok hangoztatnak. Ez utóbbi csoport néhány tagja az EurActiv-nak úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági válság csak növelni fogja azok arányát, akik végül részt vesznek a – Magyarországon június 7-én – tartandó szavazáson.
Valójában azonban a választók érdeklődése 2008. áprilisa óta további két százalékponttal csökkent, jelenleg a megkérdezettek 44 százaléka mutatott érdeklődést a téma iránt.
Nem meglepő a felmérés azon eredménye, hogy a szavazók elsősorban a gazdasági növekedést, a munkanélküliséget és az infláció kérdését helyeznék a középpontba 2009-es kampányban. A magyar válaszadók 71 százaléka helyezte a lista élére ezeket a témákat. 
