Hirdetés
A szakmai fórumokon kedvelt vitatéma, hogy miért nincs a magyar közéletben vita az összeurópai ügyekről. Ez áll a középpontban a Republikon intézet tegnapi (május 21.) konferenciáján is, de érdekes módon a jelenlévő pártpolitikusok sem futottak versenyt, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsák.
Hegedűs István MET-elnök elmondta, jó néhány olyan Nyugat-Európai ország van, ahol az európai parlamenti választások előtt kampánykérdés például az, hogy fel kell-e venni Törökországot az EU-ba vagy sem.
A szakértő szerint ezek a kérdések nem jelennek meg a magyar kampányban, „sőt kampány sincsen”, szögezte le Hegedűs. Ennek hiányával nem csak a pártok okolhatók, hanem jelentős szerepet játszik a média érdektelensége is, vélte. „A magyar média meg sem kíséreli, hogy szembesítse Szent-Iványi Istvánt vagy Hegyi Gyulát azzal, hogy mit csinált az elmúlt öt évben.” – mondta a MET elnöke, utalva a liberális színezetű rendezvényre meghívott két EP-képviselőre.
Mérsékelt EP-kampány
A bő két hét (!) múlva (június 7-én) esedékes EP-választások kapcsán valóban csak mérsékelt kampány folyik szinte minden párt részéről. Egyedül az 5 százalékos küszöbért küzdő kis pártok verekednek a sajtóért.
Az EurActiv szocialista forrásokból úgy tudja, az MSZP minél kevesebb port akar felverni a választások körül, mert úgy véli, így kevésbé lesz látványos a kormánypárt bukása. A Fidesz minden közvéleménykutatás szerint elsöprő fölényű győzelemre számíthat, így az ellenzéki párt sem versenyez az európai témájú médiaszereplésekért. „Olcsó kampányt szeretnénk” – magyarázta az EurActiv-nak egy, a pártvezetéshez közel álló Fidesz-tisztségviselő.
Szemben a nagy pátokkal, az SZDSZ és az MDF jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy bejussanak a médiába.
Folyosói beszélgetésekből azonban az derült ki, hogy a 200.001 szavazót kereső liberális plakátkampányt maguk az SZDSZ-aktivisták is félresikerültnek tartják, ahogy a mexikói harcművésszel hírbe hozott plakátkampány sem tett jót a párt imidzsének.
A Bokros Lajos jelölésével járó politikai visszhang is elült már, ráadásul az MDF listavezetője általában a magyarországi válságkezelésről és belpolitikáról nyilatkozik a sajtóban, amit az Európai Parlament soraiból aligha lehet befolyásolni (EurActiv.hu 2009.04.29.).
Nem lesz olyan alacsony a választási részvétel?
Bár az eddigi felmérések szerint az EP-választás részvételi aránya negatív rekordot dönthet (EurActiv.hu 2009.01.21.), Csepeli György, az ELTE szociálpszichológus előadója eltérő véleménye van. Az egyetemi tanár szerint Magyarországon, az öt évvel ezelőtti 38 százalékhoz hasonlóan 40 százalék körüli részvétel várható.
Szent-Iványi István, az SZDSZ listavezetője elmondta, ez Magyarország számára ugyan nem alacsony, de európai szinten az átlag alatt van. 2004-ben
A listavezető szerint ennek legfőbb oka, hogy az európai integráció egy „elitprojektként” jött létre, amely körből a mai napig nem tudott kiszabadulni. „Igazán akkor lesz sikeres ez a projekt, ha az elitből valóságos társadalmi projekt is válik.” – mondta Szent-Iványi István, majd hozzátette, hogy ennek megváltozásához egyenlőre nem láthatók a feltételek.
Jó, hogy vannak szkeptikusok
A kérdésre, hogy mi a tétje az EP-választásoknak, a listavezető azt felelte, hogy a június 7-i szavazás lehet az első olyan alkalom, hogy az Európai Parlament egy modern parlamentarizmus irányába indul el, hiszen ellenkezőleg az eddigi tendenciával, idén rengeteg euroszkeptikus erő is részt vesz az EP-választáson, vagyis az idei eredmények sokkal jobban tükrözik majd a társadalom szerkezetét, mint eddig.
Vélemények:
Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon nincsen valós európai kampány.
„Magyarországon soha nem volt igazi vita arról, hogy miért is lépünk be az Európai Unióba. Az a gondolat, hogy mi mit adunk az Európai Uniónak, szinte ismeretlen Magyarországon. Vita most sincsen, sőt, furcsamódon kampány sem nagyon van. Két hét múlva lesznek EP-választások, de a plakátokon és azon kívül, hogy a képviselőjelöltek járják az országot -valószínűleg nem nagy tömegek előtt beszélgetve az Európai Unióról-, gyakrolatilag erről nem esik szó.” – mondta a MET elnöke.
A szakértő hozzátette, hogy a választási arány növekedése, bár örvendetes lenne, félő, hogy ennek nem az európai kérdések iránti érdeklődés lenne az oka.
„Ha sikerül felspannolni a hangulatot, akkor a részvételi arány meghaladja a korábbi 38 százalékot, de ez azt jelentené, hogy belpolitikai okokból szavaznak az emberek úgy, ahogy szavaznak, és nem az összeurópai érdekek miatt.” – mondta Hegedűs.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke arról beszélt, hogy a liberálisok a mérleg nyelvét képezik az Európai Parlament döntéseiben, ezért fontos, hogy a magyar liberálisok is képviseltetve legyenek Brüsszelben.
Azért tartjuk ezt fontosnak, mert Európában három meghatározó politikai irányzat létezik, a konzervatív a szocialista és a liberális E három irányzat alakítja Európát immár hagyományosan évtizedek óta és fogja alakítani az elkövetkezető időkben is. Magyarországnak fontos, hogy mindenhová küldjön magyar képviselőt, Mi azért vagyunk, hogy lehetővé tegyük a választóknak azt, hogy liberális képviselőt vigyenek rajtunk keresztül. Az Európai Liberális Pártnak a közösségébe, azokhoz a liberálisokhoz, akik nélkül Európa nem nem tud lényeges döntéseket hozni. sem a szoc sem a népp nincs olyan többsége, hogy bármiféle, az európai és magyarországot is értinő kérdésekben döntést hozzon.
Dr. Miszlivetz Ferenc, Jean Monnet professzor, a Berzsenyi Dániel Főiskola Európa-tanulmányok Tanszékének vezetője szerint a tagállamok makacssága gátolja az európai integráció további fejlődését.
„Elmondható, hogy éppen az európai integráció sikere az, ami a továbbélés gátja. Az európai országok önként hozták létre ezt az integrációt, mert úgy látták, hogy a saját érdekük ezt diktálja. De amikor ez létrejött, akkor nem kívánták tovább a saját érdekeiket föláldozni.”
A professzor az öt éves csatlakozást értékelve úgy vélte, Magyarország lassan ráeszmél, hogy a csatlakozás előtti önértékelése, miszerint mi is lehetünk Nyugat-európaiak, nem volt valós.
„Volt egy olyan önképünk, amitől most el kell búcsúznunk. Ezt a képet az EU is elhitte rólunk, hiszen Magyarországra, mint a legliberálisabb volt-kommunista országra tekintettek. Most egy lassú, kellemetlen, kínos felébredés zajlik mindkettőnkben, hogy nem vagyunk ugyanolyanok.”
Miszlivetz szerint a 2004-es csatlakozás túl sok tagállamot vett fel egyszerre, ráadásul olyanokat, akik nem álltak még stabilan a lábukon.
„2001 körül már lehetett látni, hogy ez [a bővítés] nem lesz egy sikertörténet. Egyrészt kevesebben kellett volna csatlakozni első lépésben, másrészt kellett volna egy koncentrált Marshall-segély azoknak, akik még nem érték el a megfelelő fejlettségi szintet.” – mondta a professzor.
Hegyi Gyula, szocialista EP-képviselő az európai identitás erősítésében látja a választások és az öt éves évforduló kapcsán felszínre került problémák megoldását.
„Készült egy jelentésem az Európai Parlamentben „Aktív párbeszédben a polgárokkal Európáról” címmel, melyben javasoltam, hogy készüljön egy egységes történelemkönyv Európában, legalább a második világháború utáni törtelemről, és a 27 tagállamban ugyanazt a szöveget tanítsák legalább egy órában egy héten.”
Szabó Tímea, a Lehet Más a Politika EP-listavezetője azt tartja sajnálatosnak, hogy a pártok egymással foglalkoznak a saját programjuk helyett.
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy ma azzal foglalkoznak a pártok, hogy a másik mit tesz, hogyan kampányol, ahelyett, hogy a saját üzeneteiket próbálnák eljuttatni az embereknek.” – mondta a politikus. 
