Hirdetés
A legtöbb országban – így Magyarországon is – vasárnap, azaz június 7-án járulhatnak az urnákhoz a választársa jogosultak, de például Nagy-Britanniában és Hollandiában ma (június 4.) lehet szavazni, Írországban holnap (június 5.) , Szlovákiában, Lettországban, Máltán és Cipruson pedig szombaton (június 6.). Olaszországban az egész hétvége a választópolgárok rendelkezésére áll, Csehországban is két napot biztosítanak a szavazásra (június 5-6.).
Egyes helyeken azonban már korábban megkezdődtek a választások: azokban az országokban ahol a választási törvény lehetővé teszi, a választásra jogosultak a választásra kijelölt nap előtt is leadhatják voksukat, de a hivatalos jogszabályok szerint az eredményeket egységesen, minden tagállamban az egész választási folyamat lezárása, azaz június 7-án vasárnap este után lehet nyilvánosságra hozni.
Finnországban május 27-e és június 2-a között zajlottak az előzetes választások. Az eredmények alapján 716 866-an éltek ezzel a lehetőséggel, ami a választásra jogosultak 17,3 százalékát jelenti. Ez a szám 1,1 százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt, amikor a jogosultak 16,2 százaléka szavazott pár nappal korábban. 2004-ben végül ennél 2,5-szer többen szavaztak a választásra kijelölt napon.
Svédország már ennél alacsonyabb részvételi mutatókkal rendelkezik: az előzetes választások meglehetősen hosszú periódusa alatt (június 3-án már 14 nap zajlott az előzetes választás) mindössze 5,9 százalék szavazott, bár ez a szám még így is magasabb, mint 2004-ben, amikor is a szavazópolgárok 4,19 százaléka járult korábban az urnákhoz. Svédországban a választás napjáig, vasárnapig lehet előzetesen voksolni.
Észtország az első olyan ország az EP választások történetében, ahol az emberek elektronikusan is szavazhatnak. Május 28-a óta tegnap (június 3.) délig a szavazásra jogosultak 5,61 százaléka élt a technológia (és a választási törvény) nyújtotta lehetőségekkel. Az előzetesen szavazni kívánók természetesen személyesen is részt vehettek voksoláson: eddig 38 727 személy járult korábban az urnákhoz, mint a választásra kijelölt nap. Az elektronikusan és személyesen szavazók eddig összesen 9 százalékban vettek részt a voksoláson. Az előzetes szavazás minden formája tegnap este hét órakor ért véget a balti államban.
Ezen kívül még bizonyos feltételek mellett lehet előzetesen szavazni Szlovéniában, Litvániában, Lettországban is. Franciaország tengerentúli területein a lehetőség van szombaton (június 6.) szavazni. Ennek érdekessége, hogy a kontinentális Franciaországban a szavazás napja nem eshet ünnepnapra, ezért nem június 6-án, a Normandiai partraszállás napján, hanem június 7-én szavaznak. Görögország külföldön élő állampolgárai is egy nappal korábban szavazhatnak a nagykövetségeken.
A postai úton történő szavazást több állam is lehetővé teszi, elsősorban a külföldön tartózkodó állampolgárai számára. De olyan ország is akad, ahol az idősek, az egészségügyi okok miatt hátrányos helyzetben lévők, a nem lakhelyükön tanuló diákok vagy a rendőrség és védelmi erők tagjai szavazhatnak levélben.
Persze vannak olyan tagállamok is, ahol a választási törvény kifejezetten tiltja a postai úton való szavazatleadást. A külföldön tartózkodók legtöbb esetben hazájuk nagykövetségén adhatják le szavazataikat. Máltán azonban olyannyira ragaszkodnak a személyesen, az anyaországban való voksoláshoz, hogy a külföldön tartózkodó állampolgárok nem szavazhatnak a máltai nagykövetségeken, hanem a kormányuk biztosít számukra repülőjegyet a hazautazásra, hogy részt vehessenek a voksoláson.
Az Európai Parlament megbízásából készült legutóbbi közvélemény kutatás (a TNS kutatóközpont által végzett) május 4-e és 15-e között zajlott. Ez alapján az uniós állampolgárok 49 százaléka mondta biztosra, hogy részt vesz a választásokon, szemben az Eurobarometer februári felmérésével, amikor 34 százalék volt a szavazók aránya. Most a megkérdezettek 12 százaléka mondta azt, hogy biztosan nem megy el szavazni, míg korábban 19 százalék volt ez az arány.
Vélemények:
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament jelenlegi elnöke tegnap (június 3.) szavazásra szólította fel az EU állampolgárait.
"Az Európai Parlamenti választások nagy jelentőséggel bírnak. Nagyszerű lehetőség ez, hogy újraindítsuk az Európai Uniót és kezükbe vegyük azokat az ügyeket, melyek fontosak az állampolgárok számára, mint a gazdasági válság, a munkanélküliség, a klíamváltozás, az energiabiztonság, a globalizáció, vagy a bevándorlás ügye."
Az elnök az EP szerepét számokkal is alá kívánta támasztani, és utalt a szélsőséges erők megerősödésére is, melynek ellenszerét a szavazásban látják.
"A választáson dől el az Európai Parlament összetétele a következő öt évre. Mára az EU jogszabályainak 75 százaléka tartozik az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsának közös döntése alá. Minél nagyobb a részvétel, annál valószínűtlenebb, hogy a szélsőséges pártokra leadott szavazatok eltorzítják az eredményt."
