Hirdetés
Joseph Dault tegnap elsöprő többséggel választották újra az Európai Parlament legnagyobb frakciójának, a közép-jobb Európai Néppárt (EPP) vezetőjévé.
A frakció 228 jelen lévő tagja közül 225-en szavaztak a francia származású politikusra. A júniusi EP-választást követően felállt képviselőházban az EPP összesen 264 taggal rendelkezik. Ezzel a képviselői helyek 35,9 százalékát foglalja el, szemben az előző ciklusban betöltött 36,7 százaléknyi hellyel.
A szocialista frakció ezzel szinte egy időben erősítette meg vezetői helyén Martin Schulzot, vagyis a német származású képviselő folytathatja pályafutását az EP második legnagyobb frakciójának élén. Schulzra a jelen lévő 163 képviselőből 144-en szavaztak.
Miután a szocialisták súlyos vereséget szenvedtek a júniusi EP-választásokon, úgy döntöttek, kibővítik a frakciót. Az Olasz Demokrata Párt csatlakozását követően a csoport új nevet is kapott, így az EP második legnagyobb frakcióját tegnap óta Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (PASDE) hívják. A 21 olasz képviselővel kiegészült baloldali csoport így 183 tagot számlál.
A Zöldek részben szintén újraválasztották a vezetőséget. A franciák által beválasztott Daniel Cohn-Bendit maradt a kettős elnökséggel irányított csoprot élén, de Monica Frassonit a német Rebecca Harms váltja le. Az olasz politikusnő azért nem irányíthatja tovább az Európai Zöldek frakcióját, mivel az olasz szavazók nem juttatták be pártját az Európai Parlamentbe.
A Zöldek állásfoglalásukban felsorolják a megválasztott alelnököket is: Jill Evans (Wales), Reinhard Bütikofer (Németország), Marije Cornelissen (Hollandia), Eva Lichtenberger (Ausztria), Raül Romeva (Spanyolország), Claude Turmes (Luxembourg) and Emilie Turunen (Dánia). A Zöldek/Európai Szabad Szövetség 53 képviselővel kezdheti az új parlamenti ciklust.
A szakbizottságok vezetése van a mérleg egyik oldalán
A megválasztott képviselők számától és az országok méretétől függően osztják fel a politikai csoportok az egyes portfoliókat is. A költségvetési, és a külügyi bizottságban betöltött posztok a legkeresettebbek. A megválasztottak közül többen először érkeztek képviselőként Brüsszelbe, mégis már az első napon meg kellett mondaniuk a frakciónak, melyik parlamenti bizottságban, illetve, melyik külügyi delegációban szeretnének dolgozni.
A legtapasztaltabb képviselők és a nemzeti delegációk vezetői már a kulcspozíciókról egyeztettek a parlamenti frakciójuk vezetőjével.
Az Európai Parlamentnek ráadásul tizennégy alelnöke is van, ami szintén alku tárgya lehet. Bár a szerepük többnyire szimbolikus, gyakran elnökölik a plenáris üléseket, így befolyásolhatják a képviselők gyűlését.
Nincs megállapodás az EP elnökéről
Egyelőre nincs hivatalos megállapodás az Európai Parlament következő elnökének személyéről. Az elnököt az első plenáris ülésen, július 14-én jelölik ki, Strasbourgban, értesült az EurActiv.
Az EPP még nem hozott hivatalos döntést arról, hogy a lengyel Jerzy Buzeket, vagy az olasz Mario Maurot ajánlja-e az EP élére, de az egykori lengyel kormányfő a poszt esélyesebb várományosa. (EurActiv.hu 2009.06.23.). A közép-bal PASDE vezetőjét, Martin Schulzot javasolja, de elképzelhető, hogy az EPP és a PASDE az előző ciklushoz hasonlóan, kétszer két és fél éves, megosztott elnökségben állapodik meg.
Graham Watson, a liberális ALDE eddigi elnöke volt az első, aki jelentkezett a szerepre (EurActiv.com 08/01/09), ráadásul „ideológiai szövetséget” javasolt a Néppártnak az öt éves ciklusra. A liberális frakció azonban csupán 80 képviselőt szerzett a júniusi választáson (a korábbi 103-mal szemben), ami nem elég ahhoz, hogy kényelmes többséghez juttassa a jobbközép frakciót.
A politikai csoportok vezetői José Manuel Barroso újraválasztásáról is egyeztetnek a színfalak mögött. A portugál politikus ugyan egyöntetű támogatást kapott az állam- és kormányfőktől a múlt hét végén tartott csúcstalálkozón, de a jelölést a Parlamentnek is jóvá kell hagynia, kétharmados többséggel (EurActiv.hu 2009.06.19.).
Nagykoalíció Barroso támogatására?
Az állam- és kormányfők a leköszönő cseh, és a következő svéd EU-elnökséget is arra kérték, hogy folytassanak tárgyalásokat a politikai csoportokkal, hogy készek-e támogatni Barrosot az Európai Bizottság élén.
A politikai csoportok döntése azonban az Európai Parlament elnökének személyétől függ, tudta meg az EurActiv.
Baloldali pártforrásokból úgy hírlik, Schulz továbbra is ellenzi Barroso jelölését és figyelmeztetett, a szocialisták inkább ellenzékből fognak politizálni, mintsem, hogy egy, a német modellnek megfelelő „nagykoalíció” részeként támogassák Barrosot.
Vélemények:
Herczog Edit, a Magyar Szocialista Párt EP-képviselője közleményben adta hírül, hogy a szocialista képviselőcsoport kincstárnokává választotta. A képviselőnő Kósáné Kovács Magdától (MSZP) veszi át a posztot, miután képviselőtársa nem jutott be a júniusi választáson az EP-be.
„A döntés, hogy személyemben ismét egy magyar képviselő lesz a szocialisták kincstárnoka azt üzeni, hogy az európai baloldal komolyan számít a Magyar Szocialista Pártra. A kincstárnok ugyanis a frakció legfőbb politikai döntéshozó testületének, a Bureau-nak is állandó tagja.” – nyilatkozta a képviselőnő.
A Néppárt tegnap ismét alelnökévé választotta Szájer Józsefet, a Fidesz régi-új EP-képviselőjét. A jobboldali politikus a szavazást megelőző felszólalásában hangsúlyozta, hogy a magyar, minden helyzetben kiutat találó, kreatív szellemet szeretné képviselni az európai politikában.
Következő lépések:
- 2009. július 14-ig: A cseh és a svéd elnökség egyezette az Ep frakcióival a Bizottság elnökéről.
- 2009. július 14.: Az Európai Parlament megtartja első plenáris ülését Strasbourgban. Az ülésen megválasztják az elnököt és a kulcsposztok betöltőit.
- 2009. július 15.: Lehetséges szavazás José Manuel Barroso jelölésének megerősítéséről.
