Hirdetés
Az Eurobarometer szeptember 24-én hozta nyilvánosságra legutóbbi felmérését, melyből kiderül, hogy továbbra is csak nagyon kevesen, a lakosságnak csak 16 százaléka tudja, hogy melyik évben lesznek az európai parlamenti választások. A pontos dátumot pedig csak a lakosság 4 százaléka ismerte.
A legkevésbé tájékozottak a britek és finnek, ahol a megkérdeztettek 94 százaléka azt mondta, „nem tudja” mikor lesznek a választások. Bulgáriában a lakosság 90 százaléka, Lettországban 83 százaléka adott hasonló választ. A legtájékozottabban a luxemburgiak (43 százalék), a görögök (36 százalék) a szlovákok (32 százalék) és a belgák (30 százalék), ahol a megkérdezettek harmada tudta, hogy a választásokra 2009-ben kerül sor. Bár Magyarország sem sokkal marad el az előbbi országok mögött (28 százalék meg tudta mondani a választások évét), a megkérdezettek 64 százaléka azonban tippelni sem tudott.
A felmérést 2008 márciusa és májusa között végezte a TNS Opinion & Social. A mintát 26,661 interjú adta az EU 27 tagállamában. Az interjúk személyesek voltak, az emberek otthonában készültek.
Az alacsony mutatók ellenére, az EU-rajongók rámutathatnak, hogy a számok pozitívan változtak a hat hónappal ezelőtti értékekhez képest. Akkor csak 10 százalék tudott róla, hogy 2009-ben EP-választások lesznek.
„A választási dátumról való átlagos tájékozottság pozitív változása logikus, és tovább fog javulni, ahogy a dátum közeledik,” írják a szerzők.
Az érdeklődés átlagosan alacsony, Írországban magas
Az európaiaknak csak 8 százaléka mondta, hogy „nagyon érdeklődik” az EP választások iránt, és 38 százalék tartja „inkább érdeklődőnek”. 29 százalék mondta, hogy „inkább nem érdekli”, és 22 százalék volt azoknak az aránya, akiket „nagyon nem érdekel” a tény. Ugyanakkor csak 3 százalék a bizonytalanok aránya, akik „nem tudják”.
Az eredmények minden tagállamban mások. Magyarországon az emberek 55 százaléka mutat érdeklődést és 43 százalékát nem érdeklik a választások. 11 országban haladta meg az érdeklődők aránya összesen az 50 százalékot, a legmagasabb arány 65 százalék volt Romániában, míg a legkevesebben (20 százalék) Lettországban kíváncsiak a választásokra.
Nem sokkal marad el azonban a lettek mögött a következő EU-elnökséget adó, így a júniusi EP-választások előkészítésében nagy szerepet kapó Csehország véleménye sem: a cseh választópolgárok 71 százaléka válaszolta, hogy „nem érdeklik” az európai választások.
A közvéleménykutatók azt is igyekeztek felmérni, hogy mi lehet a szavazások kimenetele, de végül erre vonatkozóan nem gyűjtöttek adatokat, mivel úgy gondolták, hogy egy évvel a választások előtt, ráadásul ilyen alacsony tájékozottság mellett a felmérés nem hozna releváns eredményeket.
Kampánytémák
Egy sor kérdésre válaszolva, az EU állampolgárok tiszta képet festettek a kampányban kiemelendőnek tartott kérdésekről. A gazdaság áll az első helyen, mintegy 40 százalékkal. Ezután következnek a globális problémák, mint a klímaváltozás és a bűnözés (30-40 százalék), és végül az EU szakpolitikáival és intézményeivel kapcsolatos kérdések (10 és 20 százalék között). Természetesen itt is tagállamonként eltérő értékeket kapunk, Magyarországon például 40 százalék körüli értéket kaptak a gazdasági és a klímaváltozási problémák is, ellenben a bevándorlást csak a magyar választók 18 százaléka tartja fontos problémának.
Ha az egyes kérdéseket közelebbről vizsgáljuk, a gazdaság témakörében főleg a munkanélküliség aggasztja a polgárokat, míg a szociális modell a legkevésbé:
- Munkanélküliség: 47 százalék
- Gazdasági növekedés: 45 százalék
- Európa befolyásának növelése: 41 százalék
Az Európai szociális modell megőrzését csak 12 százalék tartja súlyos kérdésnek, ugyanakkor a nyugdíjak jövőjéről már a választók 32 százaléka beszélne szívesen. A világméretben is problémát jelentő kérdésekről a választók alábbi hányada hallana szívesen az európai választási kampányokban: bűnözés 32 százalék, terrorizmus 35 százalék, klímaváltozás elleni küzdelem 33 százalék és bevándorlás 32 százalék.
A TNS a jelöltek személyéről is kérdezte az alanyokat. A válaszokból kitűnt, hogy az emberek többsége olyan jelöltet támogat, aki már rendelkezik gyakorlattal az európai politikában. Ez a tényező a választók 40 százalékánál jelenti a támogatás feltételét, míg a nemzeti politikai tapasztalat csak a választók 29 százaléka számára meghatározó. 30 százalékot befolyásolja a jelölt személyisége, és 17 százalékot érdekli a jó hírnév.
A Parlamentbe vetett bizalom továbbra is magas
A bizalom kérdésében nincs jelentős eltérés a korábbi felmérésekhez képest, az Európai Parlament továbbra is az EU legmegbízhatóbb intézménye a választók szerint. A megkérdezettek 52 százaléka tartja megbízhatónak a képviselők munkáját, míg ugyanezt a biztosokról 47 százalék, a Tanácsról pedig 43 százalék állítja. Az Európai Központi Bank megbízhatóságát a választók 50 százaléka támasztaná alá.
Következő lépések:
- 2009 június 4-7: Választások az Európai Parlamentben
