Hirdetés
Kósáné hétfőn (március 9.) mutatta be az EP plenáris ülése előtt a romák szociális helyzetéről és munkaerő-piaci hozzáférésük javításáról szóló jelentését. A képviselők tegnap (március 11.) úgy döntöttek továbbítják a kritikát a Bizottság felé: megszavazták a jelentést.
Alig két hete még az Európai Unió szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa fejezte ki kétségeit a magyarországi megfelelő helyzetével kapcsolatban. “Mély aggodalommal töltenek el azok a jelentések, amelyek a roma közösségeket Magyarországon és más országokban ért közelmúltbeli támadásokról számolnak be” – írta akkor Vladimir Spidla (EurActiv.hu 2009.02.27.).
Üres szólam az Európai Roma Stratégia?
A magyar szocialista képviselőnő szerint azonban azért van szükség a jelentésére, mert az Európai Bizottság által készített Európai Roma Stratégia „inkább szándéknyilatkozat, mintsem stratégia”. Hasonló véleményen van az EP két roma származású magyar képviselője, a fideszes Járóka Lívia és a szabaddemokrata Mohácsi Viktória is.
A két roma képviselő az EurActiv-nak adott interjúkban fejtette ki véleményét. Járóka Lívia szerint a Bizottság által kidolgozott dokumentum ugyan alapos, de csak „kevésbé jó ötleteket tartalmaz”, míg Mohácsi Viktória úgy véli, az Európai Roma Stratégia csak egy „best practice collection” (jó gyakorlatok gyűjteménye), amelyekről „mindenki tudja, hogy nem hoznak változásokat”.
Közép-Kelet Európa más!
Kósáné rámutatott, a közép-kelet európai térség helyzete eltér az EU többi részétől. Véleménye szerint ezen országok társadalmait a XX. században három sokk is megrázta, amely minden esetben a szegényebb rétegeket érintette a legjobban.
A szocializmust követően „a rendszerváltás társadalmi és gazdasági traumája (…) kettészakította a térség társadalmait; egy az alkalmazkodásban elég jó eséllyel betagozódó nagycsoportra, és egy tagországonként változó, de az egyharmadot is kitevő esélytelen csoportra.” – mondta Kósáné. Ezt követően a bővítés és a mostani gazdasági válság tetőzte a „kirostált” rétegek problémáit.
Másképpen kell kezelni a térséget Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szerint is. Az EurActiv-nak adott interjújában úgy nyilatkozott: „Két (kisebbségről) beszélhetünk: az egyik, amit mi hozunk Közép-Kelet Európából, elsősorban tehát az új tagállamok, a másik pedig, amit a régi tagállamok többsége hoz.”
A képviselőnő figyelmeztetett, ezen kisebbségeknek, így a romáknak is rendkívül eltérő problémáik vannak, amiket nem szabad „összemosni”, mert akkor a kisebbségpolitika csak általános elveket lesz képes felmutatni, de valós megoldást nem hoz.
Új látószög kell Európának
Kósáné szerint a romák munkaerőpiaci helyzete „ördögi kör”, mivel többnyire depressziós térségben laknak, ahol nincs munkalehetőség, és egy szakma megtanulásához sincs elegendő alapképzettsége.
A képviselőnő szerint ezeket a problémákat nem lehet az EU jelenlegi támogatási politikával orvosolni, mert az mindig a versenyképes, hatékony tevékenységeket támogatja, ami ezen rétegek számára elérhetetlen.
„A társadalom legszélén élők számára Közép-Kelet Európában az első számú megélhetési lehetőség a föld, a mezőgazdasági megélhetés. (…) Ezt Európa nagyon nehezen tudja beilleszteni a támogatási rendszerébe, amelyiknek egészen más a logikája: hatékonyság, versenyképesség, piaci előnyök. Itt viszont arról van szó, hogy embereknek meg kell élni.” – mondta Kósáné.
Szociális szövetkezeteket javasol
A szocialista EP-képviselő ezért azt javasolja, alakítsanak ki szociális szövetkezetet a romák számára, ahol földet kapnak bérbe uniós támogatással.
Bár az interjúban Kósáné úgy vélte, hogy a szakképzés támogatása nem mindig vezet eredményre, mivel a romák többségének hiányzik az alapképzettsége, a jelentés mégis adókedvezményt javasol azon vállalkozások számára, akik roma nőknek adnak munkahelyet.
A jelentés a helyi foglalkoztatást helyezi a prioritási lista élére, mégis azt kéri a tagállamoktól, hogy „tevékenyebben ösztönözzék a munkahelyek roma közösségek élőhelyéhez való áthelyezését, valamint a romákat arra, hogy a munkahelyek közelébe költözzenek”.
Támogatná továbbá a mikrohitelek juttatását is, amely a szöveg szerint „elindíthatják a legszegényebbeket a személyes felelősség, a vállalkozói készségek és kreativitásuk kifejlesztése útján”.
Nem mindig jó az anti-szegregáció
A jelentésben hangsúlyt kapott az oktatás kérdése. Kósáné szerint nagyon fontos a roma gyerekek nem szegregált oktatása, ami azonban jelenleg problémát okoz. A jelentés szerint a romákkal foglalkozó intézkedések számos esetben nem javítottak a romák helyzetén.
„A tagországok szegregáció leküzdésére szolgáló erőfeszítései ellenére a látszólag a szegregáció leküzdésére szolgáló számos és különböző rendszerek gyakran a társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek kiemelésére szolgálnak, és rendkívül hátrányosan érintik a szegényeket, különösen a romákat, akik lefele tartó spirálba kerülnek.” – olvasható a dokumentumban.
A szöveg azonban „megállapítja” azt is, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező romák gyakran nem térnek vissza a saját közösségükbe, vagy a közösség már nem fogadja vissza az illetőt. Előfordul, hogy a képzett romák megtagadják a származásukat. Kósáné jelentése szerint ezt a problémát egy olyan „programcsomaggal” lehetne megoldani, amely „elősegíti és motiválja a felsőfokú végzettséggel rendelkező roma nemzetiségű személyek közösségükbe való visszatérését és a közösségük keretében és érdekében végzett munkát”.
Roma csúcstalálkozó rendszeresítése
A jelentés több helyen hangsúlyozza, hogy a romák számára az önsegélyezés lehet az egyik legjobb kiút. Egyrészt ösztönözné a képzett romákat, hogy tevékenykedjenek saját társadalmuk érdekében, másrészt felhívja a Bizottságot, hogy „fordítson különös figyelmet a romák önszervező és integrációs politikát támogató erejére”.
Ennek érdekében azt javasolja, jöjjön létre egy európai fórum, melynek keretében a romákat és érdekeiket képviselő civilek állandó jelleggel konzultálhatnak. A kezdeményezés a tavaly szeptemberben megrendezésre került Európai Roma Csúcstalálkozó (ERCs) folytatása lehet. Az első reakciók szerint az ERCs nem volt túl sikeres. A civilek a már említett stratégia mellett azt is kritizálták, hogy a csúcson nem voltak jelen a cigányvajdák (EurActiv.hu 2008.09.17.)
Minden probléma ellenére Kósáné úgy vélte, hogy a „romaügy” igenis európai kérdés, amelyet európai szinten (is) kezelni kell, mivel a romák helyzete ma "nyugodtan neveztehő fejlődő világbelinek". A képviselőnő úgy véli, "a térségünkben élő romák a „lentnek is a legalján” vannak. Helyzetük olyan, mint a mélytengeri halaké; nem látnak fényt, de élni akarnak, emberek".
