Hirdetés
José Manuel Barroso újabb öt évig fogja vezetni az Európai Bizottságot, miután az Európai Parlament 382 igen szavazattal, 219 ellenében, 117 tartózkodás mellett támogatta a jelöltet. A portugál politikus ügyét akár a tartózkodók is eldönthették volna, hiszen ezek a voksok nem számítanak. Jelen esetben a portugál jelölt azonban mindenféle számítási módszer -Nizza és Lisszabon -szerint is elegendő szavazatot kapott.
Bár az Európai Bizottság elnökét titkos szavazással választják meg, a képviselők nagy része szívesen ad tájékoztatást arról, hogyan és miért szavazott.
A „szemkilövető kormány”, Barroso és a „rendőri brutalitás”
Ebbe a csoportba tartozik Morvai Krisztina is, aki a keddi plenáris ülésen meglehetősen botrányos felszólalásában nem csak szocialista kollégáit, de más európai tisztségviselőket is becsmérelt, amivel az EP elnökének haragját is kivívta.
Morvai keddi (szeptember 15.) felszólalásában megfogalmazta a Jobbik Európa-képét. Az emberi jogászból „független” képviselővé avanzsált politikus szerint olyan Európára van szükségünk, ahol „senkit nem fasiztázhatnak le (…) azért, mert gyakorolja a gyülekezési és szólásszabadságát”.
A felszólalásban különösen a 2006-os eseményekre történő utalás okozott felháborodást a szocialista sorokban: Morvai vádjai szerint a „kormány által irányított rendőrség hatalmas erőkkel megtámadta a békés emlékezőket”, valamint szerinte Göncz Kinga volt külügyminiszter „a szemkilövető kormánynak volt a tagja”.
A kirohanásra Martin Schulz, a szocialista EP-frakció (S&D) vezetője is reagált. Felszólalásában neofasiszta pártnak nevezte a Jobbikot, amitől végképp elpattant a cérna. Morvaitól végül Jerzy Buzek, az EP-elnöke vette el a szót, mivel a képviselő túllépte a felszólalási időt.
Morvai az EurActivnak elmondta, Barroso ellen szavazott, mivel véleménye szerint a portugál politikus a status quo-t képviseli, „amely alapján a multinacionalizált nagytőkések uralják a világot”. A Jobbik delegáltja ezen kívül Barrosót okolja amiatt, hogy „a jelenlegi törvénytelen helyzet normalizálódott Magyarországon”. Morvai ugyanis nehezményezte, hogy a Bizottság a 2006-os „rendőri brutalitást” követően nem nyújtott támogatást a Jobbiknak.
Morvaival együtt Balczó Zoltán és Szegedi Csanád Jobbikos delegáltak is elutasították Barrosót, hasonló indokokkal.
Nem amit, hanem ahogyan!
Tabajdi Csaba, az MSZP delegációjának vezetője a szavazás után nyilatkozatot adott ki, melyben közzéteszi, a szocialista képviselők (4 fő) tartózkodott, mikor az Európai Parlamentben az Európai Bizottság jövendőbeli elnökéről kellett dönteni.
Vélhetően az EP szocialista frakciója áll a 117 tartózkodás döntő része mögött is, ami azonban érdekes döntést mutat, hiszen a PES nem állított saját jelöltet, ugyanakkor ellenezte Barrosót. Igaz, ha a tegnapi ülésen nemmel szavaznak, akkor sem állíthatták volna meg a portugál politikust.
A tartózkodás indoklásában a magyar szocialista frakciót vezető Tabajdi leszögezi, nem elsősorban a jelölt személyét, hanem a szavazás módját kifogásolták. Az MSZP delegációja ugyanis nem ért egyet azzal, hogy „az Európai Bizottság elnökéről az október 2-i írországi népszavazás előtt szavazzon az EP”.
A kifogás oka, hogy míg jelenleg a hatályos Nizzai Szerződés szerint zajlott a szavazás, addig a Lisszaboni Szerződés esetleges elfogadása esetén a Bizottságról, mint testületről már ez utóbbi dokumentum szerint kell majd szavazni. A kettő között csupán eljárási különbség van (egyik egyszerű, másik abszolút többséget kíván), de ez éppen elég ahhoz, hogy vitát lehessen rá építeni.
Tabajdi szerint ez a vita azon alapulhat, hogy, ha „a bizottsági elnökjelölt kisebb támogatottságot élvez, mint az általa vezetett testület, (…) saját legitimitása kérdőjeleződik meg egy olyan időszakban, amikor határozott vezetésre van szükség az Európai Bizottság élén”.
Az MSZP EP-frakciója érveinek súlyát ugyanakkor csökkenti a tény, hogy a Barrosora leadott 382 szavazat még a Lisszaboni Szerződés szigorúbb követelményei szerint is elegendő a BIzottság elfogadásához.
Bíráljuk, de támogatjuk
A Fidesz képviselői támogatták José Manuel Barroso újraválasztását, Szájer József, a frakció vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „az elmúlt öt évben a (…) mind informálisan, mind a nyilvánosság előtt gyakran bírálták az Európai Bizottságot és annak elnökét is, különösen Magyarországgal kapcsolatos tevékenysége, vagy mulasztásai miatt.”
A Fidesz –utalva a tavaszi választásokon várt jobboldali győzelemre- elmondta, bízik abban, hogy a jövőben „az új kormány Magyarország érdekeinek megfelelő, jó kapcsolatot alakítson ki az Európai Bizottsággal és annak megválasztandó elnökével, José Manuel Barrosoval”.
A néppárti frakcióba betagozódott 15 fős delegáció tehát nem Barrosoban, hanem magukban bíznak. A közlemény burkoltan ugyanis azt tartalmazza, hogy a Fidesz szerint nem Barroso volt az oka annak, hogy Magyarország nem tudta érvényesíteni az érdekeit, hanem a hazai vezetés.
A magyar delegációk döntésében tehát sok ellentmondás van, politikailag minden döntés indokolhatónak tűnik. Barrosónak azonban ez aligha okoz majd álmatlan éjszakákat, a néppárti jelölt ma már minden bizonnyal frissen, kipihenten érkezik régi-új hivatalába.
Vélemények:
Bajnai Gordon magyar miniszterelnök rövid telefonos beszélgetésben gratulált José Manuel Barrosónak újraválasztásához. A beszélgetés folyamán a miniszterelnök tájékoztatta Barrosót, hogy a magyar kormány egy guantanamói fogoly befogadása mellett döntött. 
