Hirdetés
Forrás: EUvonal
„Ha azt akarjuk, hogy 2010-ben növekedjék az európaiak biztonságérzete, akkor ezt a költségvetést hatékonyan, ügyesen végre kell hajtani. Ezért növeljük meg az energiabiztonságra fordítandó összeget, támogatjuk a munkahelyteremtést, vezetjük be a mikrofinanszírozási eszközt. Támogatjuk a kutatás-fejlesztést, az élethosszig tartó tanulást. Segíteni akarunk a tejágazaton, lehetőségekhez képest mérsékeljük a klímaváltozás káros hatásait.” - mondta a költségvetés plenáris vitájában Surján László, a 2010-es uniós költségvetésről szóló EP-jelentés raportőre.
A képviselő hozzátette: „nincs elég mozgásterünk, vannak olyan fejezetek, amelyekben semmiféle tartalék nincs. Elkerülhetetlen tehát a többéves költségvetési terv időközi felülvizsgálata”.
Az EU 2010-es költségvetése 141 milliárd 453 millió euró lesz a kötelezettségvállalások és 122 milliárd 937 millió euró a kifizetések szintjén. Az elfogadott 2010-es büdzsé a tagállami nemzeti jövedelmek összességének 1,04 százalékának felel meg (a kifizetéseket tekintve).
A fő számok millió euróban (Köt.: kötelezettségvállalás, Kif.: kifizetés): 
A főbb számokban 2009. november 18-án egyezett meg az EP és a Tanács delegációja. Az összesen 5 milliárd eurós gazdaságélénkítési tervhez még szükséges 2,4 milliárdot a második (főleg mezőgazdaság) és az ötödik fejezetben (adminisztráció) lévő 2009-es és 2010-es tartalékokból és maradványösszegekből csoportosították át. A rugalmassági eszközön keresztül a tagállamok további 120 millió eurót is rendelkezésre bocsátanak. Ebből támogatják a bulgáriai kozloduji atomerőmű bezárását is. Az EP szakbizottsága a második olvasatban december 2-án fogadta el a plenáris ülés elé terjesztett számokat.
A mostani az utolsó költségvetést még a Nizzai Szerződés alapján fogadják el. Eszerint a képviselőknek nem lenne hatáskörük a mezőgazdasági büdzsé módosítására. Ezzel együtt sikerült elérni, hogy az EP kérésére bekerüljön a költségvetésbe egy 300 millió eurós összeg a tejtermelők támogatására.
A jelentéstevő Surján László szerint ez már „Lisszabon szelleme”. A december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés ugyanis kimondja, hogy a Parlament hatásköre költségvetési kérdésekben a Tanáccsal egyenértékű lesz, nélküle nem lehet a költségvetést véglegesíteni és elfogadni.
