Hirdetés
A frakcióalakítás alkalmával Nigel Farage (UKIP), az új frakció, a Szabadság és Demokrácia Európája (Europe of Freedom and Democracy, EFD) társelnöke így nyilatkozott: „[…] frakciónk célja, hogy teret adjunk az ellenzéknek az [Európai] Parlamentben”. Véleménye szerint erre „égető szükség” van.
Az EFD frakció a tagállamok európai integrációt és uniós bevándorláspolitikát erősen ellenző pártjaiból áll. Ezek a pártok szívesen látnák, ha a hatalom ismét a szuverén nemzetállamok kezében összpontosulna.
Az új frakció két legnagyobb nemzeti delegációját az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) és az olaszországi Északi Liga (Lega Nord) adja, 13, illetve 9 EP-képviselővel. Rajtuk kívül a Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) 2, a görög Ortodox Népi Riadó (LAOS) 2, az Igaz Finnek (Perus Soumalaiset)1, a francia Libertas 1, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 1, valamint a holland Megújult Politikai Párt (SGP) 1 képviselője csatlakozott a csoporthoz.
Hol a Jobbik?
A magyarországi Jobbik listavezetőjeként az Európai Parlamentbe jutott Morvai Krisztina június 26-án sajtóközleményt adott ki a frakcióalakítás körülményeiről. A nyilatkozatban elutasított minden hazai sajtóhírt, melyek az elmúlt napokban röppentek fel a Jobbik brüsszeli „szétszakadásáról”.
„[…]mi hárman együtt maradunk, s egyikünk sem fogja megtagadni a Jobbik alapértékeit, sem pedig a Magyar Gárdát, semmiféle előny vagy politikai kompromisszum érdekében” – olvasható a képviselő honlapján.
Morvai Krisztina beszámolt róla, hogy valóban kaptak informális megkeresést az EDF frakciótól, és Nigel Fagare-ral már ismerkedő beszélgetésre is sort kerítettek. Ennek hivatalos eredményéről azonban sajtóközleményében nem ír.
Ugyanakkor kiderült, a Jobbik szakadására vonatkozó hírek nem voltak teljesen légből kapottak. „Informális csatornák alapján felmerült az a lehetőség az [új] frakciót alakítók között, hogy engem, mint párton kívülit felvennének a frakcióba, de társaimat, Balczó Zoltánt és Szegedi Csanádot nem, mivel a Magyar Gárdával szembeni folyamatos sajtótámadások nehezíthetik az alakuló frakció helyzetét” – fejtette ki Morvai Krisztina.
Az új szélsőséges frakció saját radikalizmusához mérten is óvatos; semmiképpen nem akar rasszista tömörülésnek tűnni.
A három magyar EP-képviselő a lehetőség értékelése után végül úgy döntött, „maradjunk együtt hárman, akár frakciótagként, akár függetlenként, „el nem kötelezettként”, frakción kívüliként”. A Jobbik tehát hivatalosan még egyik EP-frakciónak sem kötelezte el magát.
Az ír népszavazás elleni kampány
A Szabadság és Demokrácia Európája frakció küzdeni kíván az EU döntése ellen, miszerint „nem vesznek tudomást az ír népszavazás eredményéről, és keresztülviszik az Alkotmányos Szerződést”.
„A második népszavazás előtt minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy bebizonyosodjék: Írország népe teljes mértékben tisztában van vele, hogy az úgynevezett garanciák, melyeket a legutóbbi EU-csúcson ígértek nekik, az igazat megvallva fabatkát sem érnek” – mondta Farage.
A nemrég megalakult Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójához hasonlóan, az EFD – melynek hajtóerejét szintén egy brit párt jelenti – ugyancsak azt állítja, hiteles ellenzékként fog működni az EP-ben.
Mindazonáltal Geoffrey Van Orden, brit Konzervatív párti EP-képviselő az EurActivnak adott nyilatkozatában elhatárolódott az EFD kijelentésétől. Az új frakcióra utalva azt mondta, „extrém politikai nézeteket valló emberekről van szó”.
Van Orden rámutatott az EFD és az ECR között húzódó „rendkívül éles határvonalra”, és kifejtette, hogy valójában az a kérdés, vajon egy frakció „egy kormány mainstream pártjait” jeleníti-e meg, vagy a frakció tagjai csak „a politikai peremről lármáznak-e”.
Farage szerint frakciójában nincsenek rasszisták
Mind a nemzeti, mind az európai médiumok több, az EDF-ben részt vevő pártot szélsőjobbként, bevándorlásellenesként, idegengyűlölőként, sőt bizonyos esetekben rasszistaként mutattak be.
Az EDF pártjai cáfolják ezeket az állításokat, hangsúlyozva: a frakció politikai programjában kifejezetten előírják, hogy a tagok elutasítják „az idegengyűlöletet, az antiszemitizmust és a diszkrimináció bármely egyéb formáját”, ám mindemellett vallják, hogy „Európai népeinek joguk van megvédeni határaikat és erősíteni saját történelmi és kulturális hagyományaikból fakadó értékeiket”.
Az EFD társelnöke, Nigel Farage úgy véli, ebben a kényes témában „az egyes pártokat kell megnézni és eldönteni, hogy olyan csoportról van-e szó, amely a nyílt határokat ellenző határozott és erkölcsös álláspontra helyezkedik, vagy pedig rasszista, idegengyűlölő és antiszemita retorikát alkalmaznak-e”. „Az új frakció minden egyes tagja az előbbi kategóriába tartozik” – nyomatékosította.
Van Orden nézete szerint viszont más pártoknak „nem kell ilyen dolgokat hangoztatniuk, hisz ezek maguktól értetődőek”. Hozzátette, „ha számba vesszük mindazon pártokat, amelyek a mi [Európai Konzervatív] frakciónkba akartak belépni, de elutasítottuk őket, egyértelművé válik, hogy a visszafogott főáramhoz tartozunk”.
A frakcióalapítás összegzéseképp Fiorella Provera, az EFD második legnagyobb pártja, az olasz Északi Liga képviselője azt nyilatkozta, „Európát nem a kormánydöntéseknek, hanem a nép akaratának megfelelően kell felépíteni”.
Vélemények
Brüsszelben, az új frakció megalakítása alkalmából tartott beszédében Nigel Farage (UKIP), az EFD társelnöke lerántotta a leplet az általa integrációpárti „konszenzusnak” nevezett Európai Parlamenti formációról.
„A friss kutatások azt mutatják, hogy az EPP (jobbközép) és a PES (Szocialista) frakció a legfontosabb kérdésekben 97 százalékban ugyanúgy szavazott. A parlamenten belül megegyezés született, hogy az európai projektnek kíméletlenül folytatódnia kell.”
„Ami a legfelháborítóbb, a legutóbbi parlament 500 tagja helyeselte az ír népszavazás eredményének figyelmen kívül hagyását és az Alkotmányos Szerződés keresztülvitelét. Az új csoport felveszi a kesztyűt.”
„A „bevetés” kezdete a közelgő második ír népszavazás lesz. Az első népszavazás előtt minden háztartásba eljuttatunk egy nyolcoldalas tájékoztató füzetet a Lisszaboni Szerződésről és várható következményeiről.”
Morten Messerschmidt, a Dán Néppárt EP-képviselője, akit hazájában a rasszizmus vádjával illettek, így nyilatkozott: „Pártunk ellenzi a nyitott határok politikáját és az EU demokratikus deficitjét. Ezekben az ügyekben uniós keretek közt is éppolyan keményen fogunk fellépni, mint azt otthon tettük.”
A Megújult Politikai Párt (SGP) EP-képviselője, Bastiaan Belder egyetért a frakció „európai szuperállamot” ellenző álláspontjával. A holland politikus szerint az európai integrációt „eurorealista” szemüvegen keresztül kell nézni.
A finn Timo Soini, az Igaz Finnek (Perus Suomalaiset) európai parlamenti képviselője szintén helyesnek tartja a frakció politikai orientációját, és azt állítja „Finnországban nő az euroszkepticizmus”. „14 év alatt [vagyis mióta Finnország uniós tagállam] erős ellenállást alakítottunk ki” – tette hozzá.
Az EurActivnak adott interjúban Elaine Cruickhanks, a Hill and Knowlton tanácsadó cég brüsszeli irodájának vezérigazgatója elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy az új euroszkeptikus frakciók képesek lesznek jelentős befolyást gyakorolni az új parlamentre. „A múltbeli tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a politikai paletta peremén helyet foglaló EP-képviselők rendszerint kevésbé nyitottak a párbeszédre, akár az érdekcsoportok, akár képviselőtársaik vonatkozásában. Következésképpen csak a legritkább esetekben vesznek részt a tényleges döntéshozatalban. Várakozásaim szerint ez a frissen alakult Parlamentben sem lesz másképp.”
