Hirdetés
22 képviselője lehet Magyarországnak az eddigi 24 helyett a következő parlamenti ciklusban, ez már biztos. Nem lehet azonban tudni, hogy ezek a helyek hogyan oszlanak meg az egyes pártok között.
Pártok szerint ülnek!
A közkedvelt tévhittel szemben, az Európai Parlamentben nem nemzetiség, hanem párthovatartozás szerint ülnek a képviselők. Ezért lehet jelentősége a választópolgárok számára a szavazásnak. Ha ugyanis a hazai pártpreferenciájuk szerinti küldöttekre szavaznak, akkor nem csak azt tudják befolyásolni, hogy kik képviseljék Magyarországot az EP-ben, hanem azt is, hogy milyen értékek mentén, hogyan.
A 2004-es választások során a Fidesz 12, az MSZP 9, az SZDSZ 2, az MDF pedig 1 képviselői helyet tudott megszerezni.
Bár az Eurobarometer felmérése szerint a legtöbb ember nem érdeklődik az európai választások iránt (EurActiv.hu 2009.01.21.), gyakori trend az EU tagállamaiban, hogy a voksukat leadók többsége egyfajta „büntető szavazásként” értékeli a lehetőséget, így a választások gyakran az ellenzéki pártok számára biztosítanak több EP-képviselőt.
A Fidesz már jelölt
A Fidesz a hétvégén (január 17.) bemutatta az Európai Parlamentbe szánt képviselőinek listáját. A 22 jelölt között sok megszokott név, de néhány új, a hazai politikai életben is csak kevésbé ismert névvel is találkozunk (Lásd Link Dossziénkat).
A Fidesz listáját Schmitt Pál vezeti, aki jelenleg is az Európai Parlament tagja és a magyar néppárti frakció alelnöke. A volt olimpikont a frakció jelenlegi elnöke, Szájer József követi, sőt, a harmadik helyen is jelenlegi EP-képviselő áll, Gál Kinga személyében.
Az előkelő negyedik helyen szerepel azonban Áder János, aki egyelőre a hazai politikában aktív, az Országgyűlés Fideszes alelnökeként. Az új nevek között pedig megtalálható még Deutsch Tamás (6. helyen), Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke és a párt európai integrációs munkacsoportjának stábfőnöke Győri Enikő is.
Az Európai Parlament sajtószolgálata az EurActiv kérdésére megerősítette, hogy jelenleg nem dolgozik siket képviselő az EP-ben, így Kósa Ádám bejutásával az akadálymentesítés új dimeziója nyílhat meg az európai intézményben.
Bár Schmitt Pál az MTI kérdésére, miszerint hány képviselő juthat be az EP-be a 22 tagú listáról, nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, az európai gyakorlat, és a TÁRKI legutóbbi felmérése alapján a Fidesznek jó esélye van arra, hogy megtartsa a jelenlegi létszámát, és 2009-től is legalább 12 képviselővel legyen jelen az (addigra 22 főre csappanó) magyar delegációban.
MSZP, SZDSZ, MDF-lista?
Az MSZP EP-listájáról egyelőre vajmi keveset lehet tudni, a keveset is csak bizonytalan, magukat megnevezni nem kívánó forrásokból. Az egyetlen hivatalos kijelentést Göncz Kinga tette, aki cáfolta a vele kapcsolatban felröppent híreket, és úgy nyilatkozott, hogy „egyelőre nincsen szó” arról, hogy őt jelölnék, és az EP-jelöléséről szóló híreknek „nincsen alapja”.
A külügyminiszteren kívül a Magyar Hírlap „hírbe hozta” az EP-listával korábban Szili Katalin jelenlegi Házelnököt, sőt a jelenlegi magyar biztost, Kovács Lászlót is. Az Index értesülései a lista felét megtöltik. A hírportál úgy tudja, hogy a decemberi választmányi ülésen az MSZP jóváhagyta, hogy a jelenlegi 9 szocialista EP-képviselő újra induljon, sőt megneveznek négy új jelentkezőt is, Kökény Mihályt, Baráth Etelét, Szabó Zoltánt, illetve az Cserei Gyulát. Hivatalos megerősítést azonban egyik értesülés sem kapott.
Véglegeset majd csak három hónappal a választás előtt, márciusban lehet tudni, ekkor dönt ugyanis a tisztújító kongresszus a jelöltekről és a sorrendről. Az MSZP EP-listájára a párt országos elnöksége tesz javaslatot február 24-ig, az elnökség és a választmány pedig február 28-ig készít közös előterjesztést.
Az MDF és az SZDSZ, akik jelenleg 1, illetve 2 képviselővel vannak jelen az európai döntéshozásban, sokak szerint egyáltalán nem jutnak majd helyhez. Az elmúlt időszak kiélesedett belpolitikai csatározása sem az MDF, sem az SZDSZ szavazótáborának nem tett jót; a politológusok szerint zajlik a többségi választási rendszerekre jellemző polarizálódás hazánkban, ami nehéz helyzetbe hozza a kis pártokat.
Az MDF-es Olajos Péter bízik az újrajelölésében, illetve újraválasztásában. Az EurActiv-nak adott korábbi interjújában elmondta, 1996 óta készül arra, hogy „felkészült európai parlamenti képviselő” legyen. Az SZDSZ-es Mohácsi Viktória a romák helyzetéről készített interjúnkban pedig arról beszélt, hogy, ha a pártja nem is jelölné, roma civil szervezetek jelölésével akkor is megpróbál majd bejutni az EP-be.
Még nincs kampány
A listát tehát még csak a Fidesz állította össze, ami azt mutatja, hogy baloldalról nem számíthatunk hosszas kampányra. Listája bemutatásakor Schmitt Pál elmondta, hogy pártja „tisztességes eszközökkel” kíván kampányolni, határozott programmal.
A legutóbb bemutatott Eurobarometer felmérés szerint a választól leginkább a gazdasági kérdések iránt lennének most fogékonyak, és a pénzügyi és gazdasági válság megoldását várják a jövő politikusaitól.
