Hirdetés
Abdullah Gül Törökország tizenegyedik elnöke, 2007 augusztusa óta tölti be a posztot. Eredeti foglalkozása közgazdász, korábban, 2002-2003 között az ország miniszterelnöke, 2003-2007 között külügyminiszter volt.
Christophe Leclerqkel, az EurActiv kiadójával és Zeynep Göğüşsel, az EurActiv Törökország munkatársával beszélgetett.
Úgy gondolja, hogy a „Törökország és a világ: Új realitások, új kihívások” konferencia, melyet az Institut du Bosphore rendezett, és amelynek kapcsán találkoztunk itt Isztanbulban, valódi hatással lehet a török és francia nép közeledésére az eliteken kívül?
Igen, hiszek ebben, mert mind török, mind francia részről erős részvételt látok ezen a platformon. Az ilyen kiváló szónokok képesek hatni az emberekre. Nagyon optimista vagyok a platform jövőjével kapcsolatban, és biztos vagyok benne, hogy nagyban hozzájárulhat a közeledéshez, ahogy Ön fogalmazott.
A török üzleti szféra és az emberek a már megvalósított vámunión kívül azt is szeretnék, ha az emberek szabadon mozoghatnának. Szeretnének, ha vízum nélkül utazhatnának az Unióban, vagy –ha éppen úgy döntenek- szabadon vállalhatnának munkát ott.
Nem, az európai munkavállaláson nem gondolkodnak a török emberek. A vízumokat illetően igaza van, de ismétlem, a török nép számára nem prioritás, hogy az Unióban vállaljon munkát. Ha a múltra utal [amikor az 1960-1970-es években sok török vándorolt Gastarbeiterként Németországba egy hivatalos vendégmunkás program keretében]; a törököket akkor hívták. Odavitték őket.
Természetesen vannak családi ügyek, és később néhányan tényleg oda [Nyugat-Európába] akartak menni, de úgy gondolom, ha az integráció megtörténik, az Európa szívében, Németországban és Franciaországban élő törökök visszajönnek. Talán megpróbálják majd megállítani őket, mert Önöknek szükségük van rájuk [nevet]. Ez megtörtént már Spanyolország és Portugália esetében.
Nézze, mi már nem a tíz vagy húsz évvel ezelőtti Törökország vagyunk. Törökország egyre vonzóbb. Franciák és németek jönnek Törökországba. Sok külföldön élő állampolgár jön, és telepszik itt le. Ők állítják, hogy Törökország vonzó. Nekem nem kell mondanom.
Az 1963-as társulási egyezmény azzal kecsegtette Törökországot, hogy előbb-utóbb az Európai Gazdasági Közösség (EGK) tagja lehet. Eközben az Európai Unió nagyon sokat változott ahhoz a korszakhoz képest. Néhány francia és német politikus megpróbálta eladni a „privilegizált partnerség” ötletét, és Törökország egyértelműen azt válaszolta, ez nem elfogadható. Láthatjuk azonban, hogy a bővítés rövid távon elképzelhetetlen, legalábbis néhány ország szerint. Érdekelné Törökországot, ha valami újat, a kezdeti EGK-hoz hasonlót alapíthatna az Unióval, annak minden szabadságával, míg a külpolitikai szuverenitása megmaradna?
Nem, nem akarunk új kereteket. A jelenleg folyó tárgyalások lezárását szeretnénk, melyek átalakítják az országot. A fő célunk, hogy befejezzük ezt a folyamatot.
Még akkor is, ha ez a folyamat nagyon sokáig tart, és nagy a kockázata, hogy valamelyik fél miatt kisiklik?
Nem hiszem, hogy ez megtörténhet. Ez nem áll Európa érdekében. És ez nem vicc, ez olyasmi, amiért már fél évszázada küzdünk.
Törökország erős nemzetközi szereplővé vált, és egy sor kezdeményezést indított el, az utolsó pár napban is. Ez azt jelezheti, hogy Törökországnak független külpolitikára van szüksége. Az európai keretek közt nem tudná egykönnyen megőrizni ezt. Nem akarják megtartani ezt a szabadságot?
Nem, az EU külpolitikai kijelentéseinek 95 százalékához csatlakozunk. A szomszédjainkkal kialakított kapcsolataink hasznosak lesznek az EU-nak, főleg ha az Unió teljes tagjai leszünk. Ismerjük a klub szabályait, melyhez csatlakozni akarunk. Ha Nagy-Britanniának vannak privilegizált kapcsolatai a Nemzetközösséggel, vagy Spanyolországnak a latin-amerikai országokkal, mi is megtehetjük ugyanezt a régiónk országaival. Nem kérik meg Nagy-Britanniát vagy Spanyolországot, hogy függesszék fel kapcsolataikat az EU politikák miatt, ugye?
Támogatná, ha a G20 igen sikeres modelljéhez hasonlóan, az uniós országok egy kiválasztott csoportja, Törökországgal és Ukrajnának közösen egyeztetné a világ főbb ügyeiben elfoglalandó álláspontját? Ez azt jelentené, Törökországot nagy országként kezelnék…
Vitatható, hogy ki a kicsi, és ki a nagy, de Törökország tagja a G20-nak. Amit mondani szeretnék azonban az, hogy az EU-tagság igen egyértelmű cél számunkra. Jelenleg a tárgyalási folyamat zajlik, hogy csatlakozzunk, és reméljük, hogy sikeresen le tudjuk zárni.
