Hirdetés
Bosznia-Hercegovina a múlt héten meghívást kapott a NATO Tagsági Akciótervébe. A csatlakozást azonban feltételhez kötötték: a katonai ingatlanokat állami tulajdonban kell tartani. Nehéz ezt a feltételt teljesíteni Bosznia-Hercegovina számára?
A NATO Tagsági Akciótervébe (MAP) kapott meghívás nagy megtiszteltetés Bosznia-Hercegovina számára. Nyilvánvaló, hogy a NATO és a NATO tagállamok bizalommal vannak Bosznia-Hercegovina irányában, még akkor is, ha a katonai ingatlanok ügyét feltételként szabták.
Ezt egy olyan feltétel, amelyet nem lehet egyszerűen teljesíteni. Általában nem könnyű a bonyolult reformokat végrehajtani. Bosznia-Hercegovina védelmi minisztériuma és a Szarajevóban lévő NATO központ már megfogalmazott egy, a katonai ingatlanokról szóló megállapodást. Természetesen ez a nemzeti szintű megegyezést követő lépés lesz. Reményeim szerint elfogadható időn belül konszenzusra jutunk. .
Milyen folyamat útján jutnak el a megegyezésig Bosznia-Hercegovina különleges politikai szerkezetében?
Alapvetően politikai pártok között történő politikai tárgyalások folyamatán keresztül, az ország intézményein belül.
Az ENSZ Főképviselője befolyásolja ezeket a politikai vitákat?
A Főképviselő buzdítja a politikai pártokat. A hét elején például tárgyalást folytatott az egyik politikai erővel. A bosznia-hercegovinai NATO parancsnok hétfőn (április 26.) úgy nyilatkozott, hogy optimista a kérdésben.
Az EU már minden Önökkel szomszédos országgal kötött vízumliberalizációs megállapodást, Bosznia-Hercegovina egyelőre kimaradt ebből a körből. Ez elvezethet ahhoz, hogy az ország elszigetelődik a balkáni régión belül?
A folyamatok már túlságosan előrehaladottak ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovinát magára hagyják, és elszigetelt területté váljon. A vízummentességi folyamat a brüsszeli gyakorlat szerint egy úgynevezett útitervvel indul, amelyben meghatározzák azokat a feltételek, amelyeket az adott országnak teljesíteni kell a vízummentesség érdekében.
Igaz, hogy a szomszédjaink közül hárman múlt év decemberében vízummentességet kaptak. Bosznia-Hercegovina azonban néhány hónappal később megkapta az útitervet, és mi kaptuk a leghosszabb feltételekről szóló listát. Ennek ellenére időközben teljesítettük mind a 174-et.
Az egyik kulcs kérdés a biometrikus útlevelek ügye volt. A bosznia-hercegovinai hatóságok eddig több mint 130.000 biometrikus útlevelet adtak ki. Ez igen időigényes és drága dolog, de sikeresen végrehajtottuk. Számos uniós ellenőrző küldöttség elégedettségét fejezte ki a bosznia-hercegovinai helyzettel kapcsolatosan.
Reményeink szerint a június eleji brüsszeli miniszteri konferencián bejelentik, hogy az ország vízummentességet kap. A Lisszaboni Szerződés értelmében módosult az uniós döntéshozatali folyamat, és emiatt előfordulhat némi késlekedés, de legkésőbb idén ősszel minden bizonnyal bekövetkezik ez az esemény.
Mit gondol, veszélyeztetné a vízummentességet a Daytoni megállapodásról a Republika Srpska által bejelentett népszavazás, vagy az, hogy Milorad Dodik [Republika Srpska miniszterelnöke] bejelentette, hogy nem ismerik el a srebrenicai mészárlást népirtásként?
Számos schengeni zónában lévő tagállam biztosított minket arról, hogy a vízummentesség nem politikai, hanem technikai kérdés. Nem látok problémát ebben a tekintetben.
A népszavazás ügye nem olyan, ami az ország megosztásával fenyeget. Milorad Dodik világosan megmondta, hogy arra törekszünk, hogy ne osszuk meg az országot.
A budapesti energia csúcson Magyarország javaslatot tett egy „energia háromszög” kialakítására. A terv a Balkánt Európával összekötve egy energia-régiót kíván megvalósítani. Életképes ötletnek tartja ezt?
Egyértelműen az. Ez egy politikai döntés.
Energia kérdésben Bosznia-Hercegovina helyzete összetett. Több villamos áramot termelünk, mint amennyit felhasználunk. A víz felhasználásával nyerhető elektromos energiánknak egyelőre csal 13 százalékát használjuk fel. A budapesti csúcson a delegáció vezetője, Zirojevic kiemelte, hogy víz tekintetében elég jó helyzetben vagyunk. Szintén van elég szenünk, ahhoz, hogy elektromos áramot állításunk elő. Hatalmas felhasználatlan kapacitásaink vannak ezen a két terülten.
A legnagyobb olajfinomító Bosznia-Hercegovina északi részén van. Ezt privatizálták. Egy orosz cég, a Zarubezhneft tulajdonában van. Még mindig nem termel elegendő olajat, de a termelés növekszik és a külföldi forrásoktól való függésünk napról napra csökken. Az igazi probléma a gázzal van, mert nincs saját forrásunk, és nincsenek tárolókapacitásaink sem. Úgy gondolom, hogy az energia-régió kezdeményezése nagyon jó ötlet. Hosszú időre meg fogja oldani a régió energiaproblémáit.
Ki kell hangsúlyoznom, hogy hálásak vagyunk Magyarországnak a szolidaritásért, mikor múlt évben Oroszország elzárta a gázcsapokat az Ukrajnával folytatott gázvita miatt.
Gondolja, hogy a Déli Áramlat vagy a Nabucco – mint helyettesítő vagy versengő tervek – jó megoldás lenne az Önök gázellátási problémájára? Támogatná mindkettő megépítését, ahogy azt Magyarország teszi ezt?
Ez stratégiai kérdés. Ha több forrás van, a szállítás hiányából fakadó kockázatok csökkennek. 
