Hirdetés
Glattfelder Béla 2004 óta tagja az Európai Parlamentnek. Néppárti képviselősége előtt a Fidesz képviselőjeként a magyar Országgyűlés tagja volt a rendszerváltás óta. 2000 és 2002 között a Gazdasági Minisztérium államtitkáraként is szolgálta az első Orbán kormányt. Az Európai Parlamentben is elsősorban az agrárium kérdéseivel foglalkozik, de a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság mellett tagja a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős különbizottságnak is. Az interjú az Európai Parlamenti Szemlével együttműködésben készült.
A választási kampány hajrájában Orbán Viktor kijelentette, hogy a földmoratóriumot nemhogy meghosszabbítaná, hanem egyáltalán nem engedné, hogy Brüsszel döntsön a földvásárlás ügyében Magyarországon. Ön szerint ezt az ígéretet mennyire kell most, a választások lecsendesedése után komolyan venni?
Erős kormány nagy dolgokra képes.
Aki egy országban kormányoz, ha akarja, meg tudja védeni a mezőgazdaságát, meg tudja találni azokat a jogi megoldásokat, amelyek biztosítják, hogy az Európai Unió szabályozásával összhangban, azt nem megsértve, fenntartsa a földtulajdon-szerzési korlátozást, amely Magyarországon jelenleg is érvényben van. Erre egy erős kormány képes, a Fidesz-KDNP által vezetett kormány pedig ma nagyon erős.
A választás eredménye nem gyengíti, hanem erősíti ezt az ígéretet.
Továbbra is szekrényekből kihulló csontvázakról beszélnek. Nem kell attól tartanunk, hogy egy ilyen csontvázra hivatkozva teszi közzé a kormány, hogy mégsem lehetséges a moratórium meghosszabbítása?
A moratóriumtól függetlenül is, akár Brüsszel akaratával szemben is ebben a kérdésben a kormány érvényesíteni tudja akaratát. Erre megvan az ereje.
A magyar elnökség küszöbén ez reális elképzelés? Nem lehetséges, hogy, ha egy ilyen fajsúlyos kérdésben, szembemegyünk akár egy intézmény, akár más tagállamok véleményével, akkor az elnökségi érdekérvényesítésben ezek a felek nehezíthetik Magyarország feladatát?
A kérdés nem függ össze, és nem is szabad, hogy összefüggjön az elnökséggel semmilyen módon.
Ha összemosnánk a kettőt, akkor előfordulhat, hogy a termőföld tulajdonlásának ügyét valaki alkudozásra, ütőkártyaként próbálná használni ellenünk. Erre Magyarországnak nincsen szüksége, hiszen a saját jogrendszere talaján állva, összhangban az Európai Unió idevonatkozó szabályozásával képes arra, hála az erős kormánynak, hogy céljait elérje.
Hogyan lehet az uniós szabályokat úgy összehangolni a magyar jogszabályokkal, hogy ez ne okozzon problémát?
A választ és az interjú folytatását ide kattintva olvashatják az eredeti oldalon.
