Hirdetés
Giorgi Baramidze, Grúzia miniszterelnök-helyettese ma felszólal a IV. Európa-Ukrajna Fórumon Kijevben. Beszédében a Grúziát övező biztonsági dilemmákról ejt majd szót, melyet a 2008 nyarán lezajlott orosz-grúz háború konfliktus-kezelési folyamata dominál napjainkig. A felszólalás másik témája az Európai Unió Keleti Partnersége és a Brüsszellel folytatott vízumliberalizációs tárgyalások lesznek. A grúz miniszterelnök-helyettes exkluzív interjúban ismertette álláspontját az EurActivval.
Országa továbbra is vitában áll Oroszországgal a két tartomány, Abházia és Dél-Oszétia ügyében. Ön milyen szerepvállalást vár el az Európai Uniótól, vagy annak egyes országaitól e konfliktus kezelésében?
Oroszország továbbra is megszállva tartja ezt a két régiót. A [francia államfő, Nicolas] Sarkozy által kialkudott tűzszüneti megállapodás ellenére nem vonultak vissza az elfoglalt területekről, sőt több csapatot vezényelnek erre a területre. Nem engedik lakóhelyükre visszatérni a belső menekülteket (IDP).
Természetesen az Oroszországgal való konfliktus-kezelés a nagyon elől szerepel a napirenden. Reméljük, hogy az Európai Unióaktívabb szerepet játszik majd ebben. A terepen működik egy uniós monitoring misszió, amely szintén nem kap lehetőséget arra, hogy belépjen az elfoglalt területekre, az Oroszország által is aláírt tűzszüneti megállapodás ellenére. Azt reméljük azonban, hogy ez a misszió az KKBP teljes felhatalmazású missziójává alakulhat át, amely békefenntartó és rendőri feladatokat is ellát, és nagyobb technikai kapacitással bír majd a helyzet ellenőrzésére és a konfliktus kezelésére.
Politikai szinten abban bízunk, hogy Európa nyomást gyakorol Oroszországra annak érdekében, hogy az hagyja el a megszállt területeket, valamint, hogy Brüsszel megérteti Moszkvával, hogy a területek a nemzetközi jogon alapuló szuverenitásának és integritásának tiszteletben tartása Oroszország érdeke is. Tudjuk, hogy ez jó ideig eltarthat, de bízunk benne, hogy a diplomáciai és politikai eszközök kombinációjával az Európai Unió és a nemzetközi közösség meggyőzheti Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot.
Viktor Janukovics nemrég elnökválasztást nyert Ukrajnában, Lech Kaczynski, lengyel államfő pedig tragikus balesetet szenvedett. Mindkét esemény hatására ezen országok kapcsolata enyhült Oroszországgal. Úgy gondolja, hogy ez a kevésbé feszült hangulat pozitív hatással lehet a grúz-orosz viszonyra is?
Mindenképpen szükségünk van párbeszédre Oroszországgal és, ha Oroszország és az európai régiók között jobb a viszony, az számunkra is jobb helyzetet jelent.
Nem vagyunk az Oroszországgal való párbeszéd ellen, sőt egy elköteleződésre is nyitottak vagyunk, ha ez a kötelék egy 21. századi európai országnak megfelelő alapelveken és értékeken alapszik.
A Keleti Partnerség keretében az Unió szorosabb gazdasági együttműködést szeretne kialakítani Grúziával, ám Brüsszel számos feltételt szab ennek. Mi a legfontosabb feladat országa számára.
A szabadkereskedelmi övezet megteremtése és az ehhez való csatlakozás nagyon fontos Grúzia számára. Reméljük, hogy még ebben az évben megkezdhetjük a tárgyalásokat az igényekhez igazított részletességű és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról.
Számos ajánlást kaptunk az Európai Bizottságtól. Mi teljesítjük ezeket az ajánlásokat: minden szükséges intézményt felállítottunk és megteremtettük a szükséges humán kapacitást is, hogy a szellemi tulajdontól kezdve, a jogalkotás belső monopóliumán át a grúz jogrendszer uniós szabályozáshoz való közelítését is érintő követelményeknek eleget tegyünk. Számos reformot indítottunk el, melyet reményeink szerint az Unió is értékelni fog és még ebben az évben megkezdhetjük az igényekhez igazított részletességű és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat.
Mikorra várható, hogy Brüsszel értékeli a fent említett reformokat
Remélhetően a nyár végére már megszületnek a döntések az unióban, és szeptemberben vagy októberben megkezdhetjük a tárgyalásokat.
Ön nemrég hivatalos keretek között találkozott Balász Péter Magyar külügyminiszterrel, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az Ön országának Európához való közeledését. Ön szerint nagyobb figyelem irányul majd az Ön országának térségére akkor, amikor 2011 első felében majd Magyarország tölti be az Unió soros elnöki posztját?
Nagyra értékeltem a Balázs Miniszter Úrral való találkozót és örömmel nézünk a Magyarországgal való bilaterális kapcsolataink megerősítése elé. A magyar soros elnökség minden bizonnyal további lökést ad majd a Keleti Partnerségnek és várhatóan Budapest lesz a Keleti Partnerség következő, jövő évi csúcstalálkozójának helyszíne is. Számítunk rá, hogy a magyar elnökséggel megnövekszik majd az Unió aktivitása a kelet-európai régióban.
Az együttműködés egyik kulcs eleme az energiapolitika lehet, hiszen Európa keleti része igyekszik stabilizálni energiaellátását. Grúzia nemrég írt alá egy megállapodást Romániával és Azerbajdzsánnal az AGRI projektről, amely folyékony halmazállapotú gázt (LNG) szállítana. Ennek az volt az oka, hogy nem tartják életképes projektnek a Nabucco vezetéket?
A Nabuccót egy nagyon fontos és életképes projektnek tartjuk, és nagyon bizakodóak vagyunk a megépülése tekintetében, de Grúziának más utakat is fel kell térképeznie annak érdekében, hogy biztosítsa a szállítási eszközeinek és az energiaforrásainak diverzifikációját.
Az LNG terminálok megépítése ráadásul nem csak a szállítási módokat diverzifikálja, hanem az útvonalat is.
Az EurActivnak nemrég adott interjúban Leonid Kozhara, Janukovics elnök külpolitikai tanácsadója azt mondta, már nincs szükség a Nabucco vezeték megépítésére, mivel Ukrajna stabil ország, és így biztosítani tudja az orosz gáz stabil szállítását. Egyetért Ön ezzel?
Természetesen üdvözöljük, hogy Ukrajnában stabilabb a helyzet, de nem gondolom, hogy az ukrán stabilitás ellentmond a Nabucco vezeték megépítésével. Mindenkinek érdekében áll a nagyobb energetikai diverzifikáció. 
