Hirdetés
Az Országgyűlés a mai titkos szavazáson Dr. Schmitt Pált választotta köztársasági elnöknek. Már az első forduló érvényes és eredményes volt. A jelenlegi házelnök 263 voksot kapott, míg az MSZP jelöltjére, Dr. Balogh András bangkoki magyar nagykövetre 59-en szavaztak.
Sólyom László öt éves mandátuma augusztus 4-én jár le, Schmitt Pál így augusztus 5-ig marad házelnök, és le kell mondania a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki tisztségéről is. A házelnöki poszton Dr. Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának Elnöke követi.
A jelöltállítási procedúra során a Fidesz köreiben felmerült Schmitt Pálon kívül, Pálinkás József jelenlegi és Vizi E. Szilveszter volt MTA-elnök, valamint Tőkés László neve is. Szijjártó Péter a múlt hét szerdán (június 23.) jelentette be, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetsége Schmitt Pált jelöli Sólyom László helyére.
A házelnök egyetlen ellenfele az MSZP jelöltje, Dr. Balogh András volt, a parlament többi pártja ugyanis nem rendelkezett a jelöléshez szükséges 50 képviselővel. A Fidesz-KDNP képviselői is meghallgatták az ellenzéki párt jelöltjét, és alkalmasnak tartották az államfői posztra.
Elvárások
A házelnök jelölését Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetői is támogatták.
Harrach szerint Schmitt Pál személyisége dinamikus, ezen kívül kiváló egységteremtő és kompromisszumkészsége van, ami alkalmassá teszi a pozíció betöltésére.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy olyan emberre van szükség az államfői poszton, akire számíthatnak az állampolgárok, és a sok politikai hazugság közepette garantálja a segítséget és a biztonságot. Maga Schmitt Pál úgy fogalmazott, hogy az „emberek embere” kíván lenni.
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője saját honlapján aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban, mert szerint „az látható, hogy egy embernek biztosan az embere Schmitt Pál, Orbán Viktornak.”
Mesterházy feltette a kérdést, hogy „a politikus nem pártkatonaként fog-e viselkedni Orbán Viktor sakkjátszmájában.” Az MSZP frakcióvezetője kijelentését azzal indokolta, hogy egy kétharmados kormánynál a köztársasági elnök személye a garancia a nemzeti érdek és a demokrácia érvényesülésére, és kétségbe vonja, hogy Schmitt Pál képes lesz megtestesíteni a nemzeti egységet, ahova „nemcsak jobboldali értékrendet valló, hanem egyéb más értékrendeket - baloldali vagy éppen liberális elveket - valló személyek is tartoznak.”
Balogh András az MSZP holnapján található interjúban elmondta, hogy a társadalom jelenleg nagyon megosztott, és elsősorban jövedelemi, kulturális, és iskolázottság béli mély különbség vannak. Szerinte ameddig ezeket nem oldják föl, nem lehet nemzeti egységről beszélni.
Mit ígér az új államfő?
Schmitt úgy fogalmazott, hogy nem kíván „elefántcsonttoronyban ülni.” A Parlament törvényalkotásának „motorja” akar lenni, a munkát az együttműködés alapjaira helyezi, és nem lesz gátja a törvényhozásnak.
A köztársasági elnök, összefogást hirdet a magyar nyelvért, és missziót indít a nemzeti összetartozásért. Az államfő elmondta, hogy „az elnök fejében nem lehet kétharmad, háromharmadnak vagy akár négyharmadnak kell lennie, hogy a határon túli magyarokat is beleszámítsák.” Ennek érdekében „nyakába venné a világot, és ahol szép számban élnek magyarok, arra biztatná őket, ne csak lélekben tartsák a kapcsolatot Magyarországgal, hiszen arra most már jogi lehetőség is lesz a kettős állampolgárságról szóló törvény miatt.”
Az új államfő kiemelt célkitűzésként fogalmazta meg a magyar nyelv védelmét, amellyel kapcsolatban akár díjat is alapítana.
Ezen kívül Schmitt Pál fontosnak tartja az egészségügy és az oktatás színvonalának emelését, amely véleménye szerint jelenleg elhanyagolt. 
