Hirdetés
Múlt vasárnap (december 6.) zajlott le a romániai elnökválasztás második fordulója. A szoros küzdelemből Traian Basescu került ki győztesen (EurActiv.hu 2009.12.07) – igaz, mintegy 70 ezer szavazaton múlt az eredmény. Ennek következtében szinte biztos, hogy Basescu lesz a következő öt évben Románia elnöke – ezen kívül azonban igen sok a bizonytalanság.
A Magyar Külügyi Intézet tegnapi előadásán két, a témában illetékes szakértő, Kántor Zoltán és Pászkán Zsolt mutatta be a jelenlegi román politikai helyzetet. Elmondásuk szerint a román politika instabilitása nem feltétlenül negatív. A szakértők szerint ez sokkal inkább annak köszönhető, hogy a rendszer még találékony, sok lehetőséget kipróbál, és folyamatosan fejlődik.
Az egyes személyek kiemelt szereppel bírnak ebben a politikai szférában. A szakértők szerint az utóbbi öt évben Basescu, Románia elnöke irányította a román politikát. Ez részben köszönhető a román politikai rendszernek, ami úgynevezett szemiprezidenciális (félelnöki) rendszer. Eszerint az államfő eleve szélesebb hatásköröket gyakorol, mint például magyar kollégája. Probléma az, hogy ezek a hatáskörök mindezidáig nem kristályosultak ki pontosan. Az elnök a legtöbb területen beavatkozhat a parlament vagy a kormány működésébe, ami azonban nem mindigkívánatos, és gyakran okoz feszültséget.
A mindenkori román elnök, de különösen Basescu, mindig igyekezett a lehetőségekhez mérten minél tágabban értelmezni cselekvőképességének határait. Ez a kampány során is megmutatkozott, ugyanis az elnöki viták tulajdonképpen miniszterelnök viták voltak – olyan ígéreteket tettek a jelöltek, amikre elviekben nem lenne hatáskörük. Basescu, első elnöksége alatt nagymértékben befolyásolta a hatalomra jutó koalíciókat, mindig igyekezett saját pártját (PD-L, Demokrata Liberális Párt) támogatni, ebben Kántor és Pászkán is egyetértett.
Az elnöki kampány
Az elnökválasztás előtt felhozott népszavazási kezdeményezés – a parlament átalakítására és létszámának csökkentésére vonatkozóan – mindenfajta szükséges egyeztetést vagy vitát nélkülözött az érintett intézménnyel, mutatott rá Kántor. A román elnök felvetése viszont népszerű volt, bár a szakértő szerint az elnök személyesen kampányolt a hatalom egy másik ága ellen.
Kántor és Pászkán szerint Basescu első ciklusát általában is jellemezte, hogy mindig kiválasztott egy „jó ügyet”, amellyel fenn tudta tartani népszerűségét. Ilyen volt öt éve a korrupció elleni harc, majd amikor ezzel már nem tudott hitelesen támogatókat szerezni, a politikai osztály megreformálását tűzte ki célul, az ellene indított bizalmatlansági indítvány ürügyén.
Bár kis időre felfüggesztették, Basesci végül a reformer képében nyerte meg a választókat, megtartott elnöki székéből pedig az ország „visszahúzóinak” nevezte az a 322 képviselőt, aki bizalmatlansági indítvánnyal kívánta őt eltávolítani.
A magyarellenesség nem jelent meg
Az idei román elnökválasztások során nem volt jellemző az a magyarellenesség, amely például 2004-ben Nastasét jellemezte. Pászkán szerint erre egyszerűen „már nem jutott erő”, annyira kiéleződött a román jelöltek közötti viszony.
A szakértő rávilágított, valójában egyetlen kampánytéma sem volt, hanem személyeskedésbe fulladt a szavazók megnyerése. Az első forduló után a két jelölt – Basescu és Geoana – közötti versengés csak fokozta a negatív és túlságosan leegyszerűsített kampányt.
Perspektívák Románia számára
Az elnökválasztás lezárulta egyáltalán nem jelenti azt, hogy Romániában minden visszatér a hétköznapi kerékvágásba. A ártoknak kormányt kell választaniuk, az októberi kormányválság utáni helyzet ugyanis a mai napig nem rendeződött. Bár Basescu még a választások előtt kinevezte Liviu Negoitát Bukarest harmadik kerületének a polgármesterét miniszterelnöknek, őt a parlament pártok – szándékaikkal ellentétben – még elutasítani sem tudták, mivel nem volt parlamenti szavazás e kérdésben.
A tegnapi nap folyamán a régi-új román elnök telefonon kereste meg az egyik volt miniszterelnököt is, Călin Popescu Tăriceanu (PNL, Nemzeti Liberális Párt), hogy egy esetleges PNL-PD-L koalíció lehetőségéről tárgyaljanak. A PNL ma reggeli bejelentése szerint hajlandó lenne koalícióra lépni a liberálisokkal (PD-L), amennyiben a PNL adja a miniszterelnököt.
Az új kormány felállítására azért is van égető szükség, mivel a jövő évi költségvetést sürgősen el kell fogadni. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy az IMF folyósítsa Romániának a hitel harmadik részletét.
A Kántor Zoltán és Pászkán Zsolt egyetértett abban, előrehozott választásokra nincs sok esély, ugyanis az több szempontból is hátrányos lenne: pénzpazarlás és időhúzás; az erőviszonyok kiegyenlítettek, tehát Basescu nem remélhet pártjának elsöprő fölényt; és még azt sem lehet tudni, hogy milyen parlamentet kellene megválasztani, hiszen az első forduló alkalmával tartott népszavazás támogatta az államfő kezdeményezését a parlament átalakításával és nagyságának csökkentésével kapcsolatban.
