Hirdetés
„A szomszédos országokkal ápolt jó kapcsolat fenntartása és fejlesztése a magyar külpolitika egyik alappillére és kinyilvánított célja. Mindezek értelmében a Szerbiával folytatott jó kapcsolat különösen fontos, főleg, ha figyelembe vesszük a vajdasági magyar kisebbség kérdését” – válaszolta kérdésünkre Rada Péter.
„Magyarország ugyan elismerte Koszovót, de mindez nem érinti azt a kérdést, hogy Magyarország mindenben támogassa Szerbia európai integrációját, és az integrációs tárgyalások során Koszovó elismerésének a kérdése ne álljon az integráció útjába. A kérdés természetesen érzékeny politikai kompromisszumokat igényel, és Magyarországnak ügyelnie kell, hogy miközben segíti Koszovó demokratikus politikai fejlődését, Szerbiát is segítse az integrációban” – figyelmeztet.
A függetlenség kérdése
Koszovó 2008 februárjában egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét Szerbiától. Az EU ezt követően hosszas tárgyalások után kialakította közös álláspontját. Csak 3 tagállam, Ciprus, Spanyolország és Románia jelentette ki azonnal, hogy nem tervezik elismerni a független Koszovót, ehhez az állásponthoz később Görögország és Szlovákia is csatlakozott. Mindhárom országban jelentős ellentéteket generálnak a nemzetiségi, illetve kisebbségi kérdések, így nem akarják, hogy az eset példaként szolgáljon saját szeparatista mozgalmaik számára.
Magyarország a kezdetektől koszovói függetlenség elismerése mellett volt, fenntartásai csak azzal kapcsolatban voltak, hogy ez ne járjon a Szerbiával ápolt jószomszédi viszony megromlásával vagy esetleges politikai hátránnyal a vajdasági magyarok számára. Magyarország végül teljes pártpolitikai konszenzussal hozta meg a döntést Koszovót illetően. Az elismerő nyilatkozat végül Bulgáriával és Horvátországgal közösen születetett meg 2008. március 19-én. Eddig 69 ország ismerte el, köztük az Unió 22 tagállama.
2008. áprilisban nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat létesített a két ország, Budapest a koszovói ideiglenes ENSZ-közigazgatásnál fenntartott irodáját minősítette át nagykövetséggé. 2009 januárjában Koszovó bejelentette, hogy további 12 országban, így Magyarországon is nagykövetséget nyit.
Koszovó függetlensége vs. Szerbia integrációja?
Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán integrációja iránt, ám Koszovó függetlenségének kikiáltása e téren feszültségeket okozott. Szerbia megkerülhetetlen része a régiónak, és jelenleg még tárgyalóasztalhoz ülni sem hajlandó Koszovó képviselőivel, mert az de facto elismerését jelentené függetlenségüknek. Ily módon számos, az európai integráció gyorsítását célzó konferencián sem vett részt.
Az Európai Parlament egyik júliusi vitáján Schöpflin György európai néppárti (EPP) képviselő hangsúlyozta, sem a demokráciát, sem a stabilitást nem segíti a független Koszovó elismerésének megtagadása. Schöpflin szerint a függetlenség kikiáltása után a folyamatokat visszafordítani nem lehet, mivel ha Szerbia visszaszerezné hatalmát Koszovó felett, még több bizonytalanságot okozna a térségben, áll az EPP sajtóközleményében.
Rada Péter szerint „éppen Koszovó függetlensége szolgálja a térség stabilitását, de csak abban az esetben lehet hosszú távon is megnyugtató helyzetet kialakítani, ha Szerbia és Koszovó modus vivendit alakít ki a mindennapokban, ami elősegíti a két társadalom közeledését, és nem fordulnak elő olyan események, amelyek a legutóbbi hónapban” – célzott a szakértő a szerbek és koszovói albánok közti nyílt összetűzésekre.
Magyar segítség Koszovónak a demokratizálódásban
Magyarország aktívan segíti Koszovót államiságának létrehozásában. Már 2009 júniusában rendészeti együttműködés jött létre a két ország között. Az egyezmény célja az MTI információi szerint az illegális migráció visszaszorítása, továbbá a hatékonyabb fellépés a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és az emberkereskedelem ellen.
Az országok már 2008 ősze óta tárgyalnak, mert ahogy Draskovics Tibor akkori igazságügyi és rendészeti miniszter fogalmazott, „számunka nagyon fontos ennek az országnak az önálló sikeres fejlődése”. Magyarország elemi érdeke a balkáni stabilitás, ezért támogatják az új államot.
A jogállam felépítésében európai misszió is segíti Koszovót, melyben több magyar rendőr is részt vesz, továbbá pénzzel is segítik az országot.
2010. májusban Tömböl László vezérkari főnök Koszovóban Markus J. Bentler altábornaggyal, a koszovói békefenntartó erők főparancsnokával közösen kijelentette, „Magyarország elkötelezett a nyugat-balkáni missziókkal kapcsolatban, a magyar katonák addig maradnak Koszovóban […], amíg szükséges”, írja a Hírextra.
Rada szerint is elsősorban a demokratikus átalakulásban segíthet Magyarország a fiatal államnak, ám a kapott tanácsokat Koszovónak a saját helyzetére tekintettel kell alkalmaznia: „Magyarország elsősorban a demokratikus átalakulás tapasztalatainak megosztásában járulhat hozzá Koszovó fejlődéséhez. Magyarországon az elmúlt két évtized során felhalmozódott szakértelem a demokratikus államépítéssel kapcsolatban segítséget nyújthat a koszovói fejlődéshez. Ilyen például egy igen égető kérdés, a biztonsági szektor demokratikus reformja. Magyarország kezdeményező szerepet játszhatna az átalakulásban, és mindez az egész régió stabilitását is szolgálná hosszú távon” – mondja Rada.
„Fontos azonban szem előtt tartani, hogy Koszovó egészen más problémákkal néz szembe, mint Magyarország a 90-es évek elején, ezért ügyelni kell arra, hogy ne a mi példáinkat erőltessük rájuk, csupán felajánljuk a választás lehetőségét. Koszovó fejlődése csak akkor lesz hosszú távon fenntartható, ha a fejlődés motorja a helyi politikában, gazdaságban és társadalomban alakul ki” – tette hozzá.
