Hirdetés
A volt Szovjetuniótól 1990-ben függetlenné váló köztársaság, az egy főre jutó GDP tekintetében a legszegényebbnek számít Európában. Emellett komoly gondokkal küzd a politikai korrupció leszámolásában, az illegális és gazdasági migráció tekintetében, de az emberkereskedelem sem ritka az országban.
A moldovai külügyminiszter a Keleti Partnerséget, illetve az EU Szomszédsági Politikáját emelte ki. Hangsúlyozta, hogy mind a kettő az Unióval sikeres együttműködést segíti elő, valamint a majdani csatlakozás lehetőségeit könnyíti meg.
Az ország Ukrajnával és Oroszországgal „jó szomszédi” viszonyt ápol, hiszen az agrárius állam energiaellátás és nyersanyagforrás szempontjából egyaránt kiszolgáltatott mind északi szomszédjának, mind Moszkvának.
A külügyminiszter változatlan állapotokról számolt be. „Az ukrán választások eredményének tekintetében nem várok semmi újat” – mondta el Leanca arról az országról, amelybe – a schengeni övezet országaival ellentétben – vízummentesen utazhatnak a moldovai állampolgárok.
A húszéves állam európai ügyekért felelős minisztere az Unióval szembeni vízum liberalizálását közép-távú célként jelölte meg. Hivatkozott Szerbia, Montenegró és Macedónia helyzetére is, akik, bár közelebb állnak az uniós tagsághoz, megítélésük azonban hasonló Moldováéhoz.
Emellett pedig az uniós csatlakozást jelölte meg hosszú távú célként az egykori szovjet tagköztársaság, emelte ki Leanca.
Hosszú az út az Unióig
„Messze vagyunk az EU-csatlakozástól” – ismerte be a külügyminiszter. Azonban rávilágított Moldova hibáira, és előrevetítette a problémák mértékének csillapítását.
Sok megoldásra váró probléma áll az ország előtt. A külügyminiszter kihangsúlyozta, hogy az említett két uniós programon kívül, egyéb regionális kezdeményezésre is szükség lenne annak érdekében, hogy a - Nyugat által oly sokszor ütközőzónának titulált – terület hosszú távon stabil képet mutasson. Leanca szerint a Duna-stratégiához hasonló együttműködések megfelelő keretet adhatnak ehhez.
A miniszter a sürgető problémák között kiemelte az előző kormány által rájuk „hagyományozott”, a GDP-hez viszonyított 16 százalékos költségvetési hiányt, amelyet a tervek szerint 7,5 százalékra igyekeznek mérsékelni.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a jobb átláthatóság érdekében, reformra van szükség az igazságszolgáltatási szektorban, csökkenteni kell a korrupciót, mérsékelni kell a gazdasági indíttatású migrációt, és mielőbb megoldást kell találni Transznyisztria problémájára.
Transznyisztria – más néven Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság – jogilag Moldovához tartozik, de facto azonban saját kormánya, pénze, politikai berendezkedése van. A szakadár terület 1992-ben véres harcokat folytatott függetlensége eléréséért, azonban önálló államként nem ismeri el a mai napig a nemzetközi közösség. A vitatott régió folyamatos problémát jelent az „anyaországnak”, és mihamarabb rendezni kellene a két „állam” egymáshoz viszonyított helyzetét.
Élet az Unión kívül
„A kapcsolatrendszerek keretének alkalmatlan, csupán informális párbeszédek lehetőségét adja” – mondta Iurie Leanca, amikor a FÁK-ról (Független Államok Közössége) kérdezték.
Az előadás végén pedig az Egyesült Államok által 2004-ben megalapított Millenniumi Kihívások Vállalatról (Millennium Challenge Corporation) beszélt, amely értelmében Moldova 24,7 millió dollár vissza nem térítendő segélyben részesül, amit a korrupció felszámolása érdekében kell felhasználnia. „Egy jó példa arra, mire van szüksége Moldovának” – zárta gondolatait az előadó. 
