Hirdetés
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa tegnap New Yorkban úgy nyilatkozott, hogy a Bizottságban „komolyan veszik” a nyugdíjreformok költségeire vonatkozó többségében kelet-európai kérést.
Kilenc tagállam (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Svédország , Szlovákia és Magyarország) augusztus 17-i levelében azt kérte Brüsszeltől, hogy az EU Stabilitási és Növekedési Egyezménye elszámolási eljárásainak módosításakor vegye figyelembe a korábban nyugdíjreformot végrehajtott országok ezzel kapcsolatos költségeit. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) akkori indoklása szerint ez a tagállamok egyenlő elbírálását segítené elő.
Olli Rehn a Wall Street Journal beszámolója szerint azt mondta, hogy az Európai Uniónak szüksége van a nyugdíjreformra, ezért a Bizottság komolyan foglalkozik a tagállamok kezdeményezésével. Az EurActiv.hu kérdésére Olli Rehn szóvivője megerősítette, hogy az Európai Bizottság még nem készült el a válasszal. Amadeu Altafaj Tardio mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a kérés a tagállamok majdnem egyharmadától, kilenc országtól érkezett, így természetesen a Bizottság komolyan veszi a kérést.
Magyarország 1997-ben hajtott végre nyugdíjreformot, az addig tisztán állami nyugdíjrendszer ekkor bővült ki a kötelező magánnyugdíjpénztári pillérrel. Az NGM múlt heti közleménye szerint „ez az intézkedés a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében született, a reform költségvetési hatásainak ugyanakkor az elszámolási szabályokban is tükröződniük kell”.
Rehn szigorú maradna
A gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos mindazonáltal aláhúzta, hogy az EU-nak meg kell tartania a mind a 27 tagállamra vonatkozó, „szigorú és egyszerű pénzügyi szabályokat”. A Wall Street Journal szerint Rehn azt mondta, hogy a jövőben már a problémák korai szakaszában is bevezetnek bizonyos szankciókat, hogy az országok még azelőtt megtehessék a szükséges korrekciókat, hogy késő lenne.
„A Bizottság nem mondta, hogy a javaslatnak megfelelően jár el, de komolyan veszi azt, hiszen ez kötelessége.” – mondta Rehn szóvivője az EurActiv.hu azon kérdésére, hogy az elszámolási szabályok javaslat szerinti módosítása nem áll-e ellentétben a szigorúság megtartásának céljával.
A Bizottság július elején ismertette elképzeléseit az új Stabilitási és Növekedési Egyezményre vonatkozóan. E szerint a költségvetési szabályok megszegőitől megvonnák az uniós támogatásokat, mind a regionális, mind a mezőgazdasági politika területén (EurActiv.hu 2010.07.02.).
Valószínűleg Németországot és Franciaországot kell meggyőzni
Olli Rehn mellett az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy is a levél címzettje volt, így várhatóan az általa létrehozott, a gazdasági kormányzás reformját vizsgáló munkacsoport kereteiben vitatják majd meg a kérdést. Amadeu Altafaj Tardio elmondta, a Bizottságnak is meg kell vizsgálnia az elszámolási szabályokat, és ki kell alakítana véleményét, de az ügyben végül a Tanács fog dönteni.
Ebben az esetben Magyarországnak, és a levelet még aláíró nyolc másik országnak nehéz dolga lesz, hiszen Németország és Franciaország az, akik a legszigorúbb elvárásokat fogalmazták meg a Stabilitási és Növekedési Egyezmény kapcsán. Egy korábbi francia-német javaslat szerint például a szabályokat megszegőktől a Tanácsbeli szavazati jogukat is meg kellene vonni.
A Világgazdaság korábban arról számolt be, hogy Németország valószínűleg inkább ellenezné a kezdeményezést, de a berlini pénzügyminisztérium szóvivője, Bertrand Benoit szerint a levélben nincsen elegendő információ ahhoz, hogy a német kormány hivatalos véleményt alakítson ki a kérdésbe.
A VG cikk címével ellentétben az egységforntnak kevésbé Brüsszellel, mint inkább más uniós tagállamokkal szemben kell kitartania. Arról, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, vagy a kilenc miniszter együtt kíván-e koordinált fellépést tenni ez ügyben, egyelőre nem érkezett válasz az NGM sajtóosztályától.
A francia pénzügyminisztériumtól sem érkezett egyelőre reakció az EurActiv azon kérdésére, hogy Franciaország ellenezné-e a kezdeményezést.
A pénzügyminiszterek legközelebb szeptember 7-én találkoznak Brüsszelben, így várhatóan ott lesz alkalom részletesen megvitatni az ügyet, amely azonban hivatalosan még nem szerepel az uniós napirenden. A tárgyalást a soros elnökséget betöltő Belgium tűzheti ki. Mindazonáltal informális egyeztetésre lesz alkalom. 
