Hirdetés
Az elnök kevés hatással bír az ország mindennapi vezetésére, azonban ő jelöli ki a következő miniszterelnököt, akinek koalíciós kormányt kell alakítania. Az előző kormány októberben megbukott, mellyel az ország számára oly szükséges IMF hitelt késleltette.
Az 58 éves Basescu és az 51 éves, baloldali Mircea Geoana közötti verseny második fordulójára december 6-án kerül sor.
Az INSOMAR és a CURS közvélemény-kutatók exit polljai szerint Basescu a szavazatok 33-34 százalékát gyűjtötte be, míg Geoana 31-32 százalékos eredményt ért el. A román törvények értelmében amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát, második fordulóra van szükség.
A vasárnapi választás a politikai stabilitás akadályának bizonyult az utóbbi hónapokban. Basescu Demokrata Liberális Pártja és Geoana szociáldemokratái ugyanis nem hajlandóak együttműködni, hogy feloldják a patthelyzetet. A két fél ezzel egy 20 millió eurós IMF segélycsomagot tart vissza, továbbá árt a befektetői bizalomnak is.
Az új kormány elsődleges feladata a nemzetközi hitelezők, köztük a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság bizalmának visszanyerése lesz. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha fájdalmas költségvetési megszorításokkal vezeti ki a gazdaságot a válságból.
„A piacok számára most az a fontos, hogy minél előbb legyen elnök és egy kormány, továbbá hogy az IMF-fel kötött megállapodás újra működjön” – közölte Nicolaie Alexandru-Chidesciuc, az ING Bank munkatársa Bukarestben.
Az átfogó reformokra elengedhetetlenül szükség van. Húsz évvel a kommunista hatalom bukása után a 22 milliós ország az EU egyik legszegényebb és korrupciónak leginkább kitett része.
A gazdaság 2009-ben akár 8 százalékkal is zsugorodhat, több millió állampolgár kevesebb, mint 100 euróból (26 800 forint) él havonta, ugyanakkor eddig egyetlen korrupcióval vádolt vezető politikust sem ítéltek el.
Élénk tárgyalások jönnek
Mind Basescu, mind Geoana megfogadta, gyorsan megkezdi a tárgyalásokat a kormány ügyében, valamint hogy javít az IMF-fel való kapcsolatokon. Ugyanakkor bármelyikük is nyer, a széleskörű reformok továbbra is kérdésesek.
Amennyiben Basescut választják meg, valószínűleg újraindítja hadjáratát az átható korrupció ellen, és szorosan együttműködik a központi bankkal, hogy javítson a válság sújtotta gazdaságon.
Azonban ahhoz, hogy győzzön, Basescunak enyhébbre kell vennie konfrontatív beszédmódját, amely ellenfeleit ingerelte, a szavazókat ugyanakkor elriasztotta.
„Romániának sürgősen kormányra van szüksége” – közölte az elnök támogatóival, miután az exit poll eredmények napvilágot láttak.
Egy Geoanahoz kapcsolódó szociáldemokrata kormány nagyobb eséllyel nyeri meg más centristák támogatását a parlamentben, mint Basescu, így egy baloldali kabinet stabilabb lehet.
Geoana megválasztásával ugyanakkor a kommunista rendszerben mély gyökerekkel rendelkező régi vágású PSD-politikusok is visszatérnének a hatalomba. A kommunizmus 1989-es bukását követő korai években a PSD volt hatalmon, kormányzását pedig a lassú gazdasági átalakulás és botrányok árnyékolták be.
„Nagyon nehéz megjósolni a győztes személyét. Sok szavazó oszlik meg a két jelölt között. Azonban a reformokhoz Basescu a legjobb választás” – közölte Cristian Patrasconiu, kommentátor.
Több év erős gazdasági növekedés után tavaly a térségben Románia volt a globális válság egyik legnagyobb áldozata. A válság elvágta az országot a pénzforrásoktól, növelve ezzel a munkanélküliséget.
A hajdan széles körben népszerű Basescu most úgy tűnik, a szavazók haragjának áldozata lehet. Geoana szociális védelemről tett ígéretei ugyanis több román szavazó tetszését elnyerte, akik Basescut hibáztatják a gazdasági reformokat elhalasztó civódásokért.
„Öt év alatt semmi sem változott” – mondja a 40 éves Georgeta Mihai, a Bukaresttől nem messze fekvő Sintesti falu lakója.
Szerte az országban sok román állampolgár hasonlóképp érez; lemaradtak a gazdasági fejlődés mögött, melyben főleg a városi lakosság és az uralkodó elit részesült.
Sintesti lakóinak zöme napi munkákból, elsősorban az építkezésekből él. Közülük azonban több hamar le is állt, mivel a válság súlyosan érintette az ingatlanszektort, mely az utóbbi évek gyors gazdasági növekedésének sarokköve volt.
A választáshoz kapcsolt népszavazáson a választók támogatták Basescu tervét a törvényhozás reformjára. Az elnök több mint egyharmadával csökkentené a parlamenti helyek számát és megszüntetné az egyik jogalkotó kamarát.
(EurActiv/Reuters)
Vélemények:
A Hotnews egyik sajtószemléje szerint a korábbi választásokhoz hasonlóan széles körben számolnak be csalásról és szavazatvásárlásról ez idő tájt. Idén a városok és falvak részvételi aránya között kisebb különbség volt, mint 2004-ben – a szociológusok ezt az internet szélesebb körben történő használatával magyarázzák.
Az Evenimentul Zilei című napilap szerint a városok és falvak részvételi aránya közötti különbség mindössze 5 százalék (51,5 százalék a városokban és 56,3 százalék a falvakban), míg 2004-ben ez az érték 10 százalék volt. Az állampolgárok 53,2 százaléka ment el vasárnap (november 22.) szavazni, közölte a Központi Választási Iroda az urnák zárását követően.
A Cotidianul című napilap tömeges csalásról ír, mely elsősorban a megfelelő szervezés hiánya miatt lépett fel. Több bizottsági elnököt nem képeztek ki úgy, ahogy kellett volna, egyeseket nem a kritériumoknak megfelelően választottak ki, továbbá a választást szabályozó törvény többször változott, írja az újság.
A lap továbbá szervezett csalásról is említést tesz. Egy Bukaresthez közeli faluban a szavazó bizottság három tagját kaptak rajta, miután két szavazó is kettő cédulát kapott. Ion Mihalcea, Stefanesti alpolgármesterét 25,000 leire (5800 euróra) bírságolták, amiért embereket toborzott a helyi szavazóhelyiségekbe. Ezenfelül több elhunyt személy is szavazott a választásokon. Fogarason két embert vett őrizetbe a rendőrség, miután rajta kapták őket, hogy 20 leit (körülbelül 5 eurót) ajánlanak fel azért cserébe, hogy az illető „megfelelő jelöltre” szavaz.
