Hirdetés
Az uniós tagállamok megosztottak a török csatlakozással kapcsolatban, de a törököknél sem egyértelmű a támogatás. Ezt jobb kommunikációval és a civil társadalom dialógusának elősegítésével igyekeznek megváltoztatni (EurActiv.hu 2009.11.24.), hiszen a csatlakozás támogatását nem csak Unión belül, de az ország közvéleményében is el kell érni. Az EU és Törökország közötti civil társadalmi párbeszéd segítségével kétmillió embert sikerült elérni.
Társadalmi párbeszéd
Magyarország a civil társadalmi párbeszéden belül 6 projektben működik együtt Törökországgal. Az egyik ilyen projekt keretében Balatonfüred városi hatósága működik együtt a törökországi Gölyazy-val. Balatonfüred nagyon sok területre kiterjedő hatást tapasztalt a dialógus során. Remélik, hogy a projekt végeztével sem szakad meg az együttműködés, és együtt tudnak működni a Gölyazy városbeli ökoturizmus fellendítésén. Balatonfüred az együttműködéshez biológusokból és turizmus szakértőkből álló csapatának szaktudásával járul hozzá. A város nem zárkózik el a kölcsönös turizmus, vagy akár üzlet és kereskedelem fejlesztése elől sem. A jellegzetes helyi termékek kereskedelmét is támogatják a Bursa régió és Magyarország között.
A helyi magyar közösségek mozgósítása is fontos a projekt sikere érdekében. Balatonfüred a projekt végeztével a helyi újság több oldalán számolt be törökországi cselekményeiről.
Az előcsatlakozási programok keretében zajló intézményfejlesztési programokban, az ún. twinning programokban, Magyarország az újonnan csatlakozott országok közül a legeredményesebben szerepelt. A magyar szervek részt vettek például a török határőrség képzési rendszerének kialakításában is.
A nyugat-balkáni stabilitás szerepe
Nem titkolt vágya Magyarországnak a Nyugat-Balkán európai integrációjának elősegítése. A térség stabilitása és mielőbbi integrációja gazdasági és biztonságpolitikai szempontból is prioritást élvez. Törökország csatlakozása sem a szomszédság, sem a gazdasági kapcsolatok, sem a kisebbségek helyzete, de stratégiai okok miatt sem ilyen súlyú. Magyarország azonban mégis támogatja, mert az integráció hatására elért gazdasági és politikai reformok és az ezzel együtt járó politikai stabilitás pozitív hatást fejt ki a Balkán-térség stabilitására és prosperitására.
Energiabiztonsági és egyéb szempontok
Törökország kiemelt szerepének másik oka a tervezett Nabucco gázvezetékben elfoglalt stratégiai helyzete. 2009 nyarán aláírták a kormányközi megállapodást Ankarában, amely biztató perspektívát nyújt a földgáz vezeték építésének. Törökország szerepe, mint energia-folyosó egyre nő a térségben, ezzel párhuzamosan Magyarország szemében is felértékelődött az ország.
Az ország továbbá regionális hatalom egy olyan területen, amelyet több konfliktus is sújt egyszerre (közel-keleti konfliktus, Irán nukleáris programja, afganisztáni háború), így biztonságpolitikai szempontból is fontos az Unió számára.
A kapcsolatok szorosabbá válását jól példázza a diplomáciai együttműködés bővülése, a tiszteletbeli konzulok hálózatának terjedése is a két ország között.
Előrelépés a vízumok terén
A magyar isztambuli főkonzulátuson Közös Vízum Képviseleti Központ nyílt, így lehetővé vált, hogy az Észtországba és Szlovéniába utazó török állampolgárok is schengeni vízumhoz jussanak a magyar főkonzulátus közreműködésével. Nem kell tehát Ankarába utazniuk vízumigényléshez. A Törökországban eddig úttörő kezdeményezéshez Norvégia is csatlakozni szándékozik. Ez szintén az emberek közötti kapcsolatok bővítését segíti elő, és ezzel együtt a sikeres török uniós tagságot is. Zerün Koutürk, török helyettes külügyi államtitkár is nagyra értékelte a kezdeményezést.
Magyar-török gazdasági kapcsolatok
A magyar-török kapcsolatok kitűnőek, hosszú időre nyúlnak vissza, és mély kulturális gyökerekkel rendelkeznek. A kereskedelmi forgalom kb. 2 milliárd dollár, ami az adottságokhoz képest szerény, ezért itt még akadnak kiaknázatlan lehetőségek.
Törökország az Unión kívüli országok közül Magyarország 5. legfontosabb kereskedelmi partnere, hazánk pedig az uniós tagállamok közül a 11. legnagyobb exportőr Törökországba, de ez a volumen elmarad a régiós versenytársak zömétől. A kivitelben a gépek és elektronikai berendezések dominálnak, míg mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunk elmarad a lehetőségektől. A behozatal legnagyobb tételei a felsőruházati termékek, vas- és acéláruk, közúti járművek, stb.
Magyarország és Törökország már 1992-ben egyezményt kötött a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről, 1993-ban pedig megegyeztek a kettős adóztatást elkerülendő intézkedésekről. 2005-ben létrejött a Gazdasági Együttműködési Megállapodás, mely lehetővé tette a Gazdasági Vegyes Bizottság első ülésének megtartását 2009-ben, Ankarában.
Magyarországon több mint 300 török cég működik, az itt megvalósított török befektetések a török Kincstári Államtitkárság szerint 67,5 millió dollárra rúgnak.
A kutatás-fejlesztés területén is beindult bizonyos mértékű együttműködés; a tudományos és technológiai együttműködés is szorosabbra fonódott a 2000-es években. A magyar Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal már nem először hirdet pályázatot a magyar-török kétoldalú tudományos és technológiai együttműködések keretében kutatás-fejlesztési projektek kutatócseréjének támogatására.
