Hirdetés
Néhány héttel ezelőtt az European Stability Initiative (ESI, Európai Stabilitási Kezdeményezés) elnevezésű, non-profit kutatói és politikai intézet közzétett egy, a Görögország és Macedónia között fennálló névvita megoldására vonatkozó javaslatot.
A vita több éve húzódik, és a balkáni ország csatlakozási folyamata előtt álló egyik legnagyobb akadálynak bizonyul. A Szkopje által használni kívánt név („Macedón Köztársaság”) ugyanis nem elfogadható Görögország számára.
Az ESI javaslata, melyet a szervezet elnöke, Gerald Knaus neve fémjelez, érdeklődésre tart számot a hivatalosan „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként” számon tartott országban és az európai sajtóban, adja hírül az ESI tegnapi (július 12.) sajtóközleménye.
Az ESI-t 1999 júniusában alapította egy többnemzetiségű, a nyugat-balkáni politikában jártas kutatócsoport.
Az ötlet egyszerű, véli az ESI. Bár az uniós hivatalnokok, és a szkopjei adminisztráció egy része hiszi, hogy George Papandreou kormánya megállapodásra szeretne jutni a névvitában, a Görögországba vetett bizalom nemzetközi viszonylatban korlátozott.
Enlargement fatigue - bővítési fáradtság
Míg a legtöbb európai ellenszenvesnek tartja a görög álláspontot, miszerint Athén akár meg is vétózza a macedón csatlakozást, ha az ország nem választ magának másik nevet, sok tagállam véli úgy, hogy lassítani kellene az Unió bővítési politikáján, jegyzi meg az ESI. Ebben az értelemben tehát a tagállamok számára inkább üdvös, hogy a macedón csatlakozási folyamat ezen a ponton elakadt.
Gerald Knaus kategorikusan állítja, hogy egy Athén és Szkopje közötti kompromisszumot népszavazás követne a macedón fővárosban.
Knaus úgy véli, a macedón vezetők, ha bele is egyeznének a névváltoztatásba, csak akkor tennének ilyet, ha biztosítva lenne az ország EU-csatlakozása.
A „kör négyszögesítése” az ESI szerint a feltételes névváltoztatásban rejlik. A javaslat szerint Szkopjének olyan törvényt kell alkotnia, mely az ország uniós csatlakozásával egy időben léptetné hatályba az ország nevének módosítását. Ezzel lehetővé válna, hogy Athén is beleegyezzék a bővítésbe.
Az alkotmánymódosító frázis így szólna: „Minden, a Macedón Köztársaságra vonatkozó utalást a jövőben XX-re (egy kompromisszumos név) kell cserélni azon a napon, mikor az ország csatlakozik az Európai Unióhoz.”
Ha Szkopje valamilyen oknál fogva mégsem csatlakozna a huszonhetekhez, akkor értelem szerűen a módosítás sem lépne életbe, írja az elemzés.
Knaus szerint a javasolt megoldás lehetővé tenné, hogy mindkét ország vezetői győztesként kiáltsák ki magukat. Közben, Görögországnak ígéretet kellene tennie, hogy nem akadályozza a Macedónok FYROM-kénti NATO-tagságát, ha a feltételes alkotmánymódosítás megszületett. 
