Hirdetés
Viktor Janukovics – tegnap (február 14.) óta már hivatalosan is – megnyerte az ukrán elnökválasztást. A közvélekedés szerint oroszbarát politikus február 7-én, a választás második fordulójában a szavazatok 48,95 százalékát szerezte meg.
Ugrósdy Márton, a Kitekintő munkatársa a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásán ugyanakkor úgy fogalmazott, „durva leegyszerűsítés” lenne azt mondani, hogy Janukovics „Moszkva embere” lenne, és ezt a politikus kampány során tett kijelentései is igazolják.
„[Janukovics] úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnát egyik katonai tömbben sem tudja elképzelni, tehát szeretné megőrizni az ország függetlenségét.” - mondta Ugrósdy. „Ez az oroszoknak azért fontos, mert egyben involválja azt is, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja, ugyanakkor a másik oldalról ez azt is tartalmazza, hogy Ukrajna a kollektív biztonsági szerződés szervezetébe sem fog belépni.” - tette hozzá.
Az elemző ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a Timosenkó miniszterelnökségével és Juscsenkó elnökségével fémjelzett időszakban az Oroszország és Ukrajna között szinte semmilyen kapcsolat nem volt, így az elmozdulás minden bizonnyal pozitív lesz.
„Janukovics szeretne jobban együttműködni az oroszokkal, (…) de kérdéses, hogy Oroszország egyedül képes-e arra, hogy Ukrajnát kihozza a jelenlegi gazdasági válságból.” - mondta az elemző. „Janukovics szerint nem.” - tette hozzá.
Ugrósdy ez utóbbi kijelentésében arra utalt, hogy Janukovics, kampánya során többször is úgy nyilatkozott, hogy szabadkereskedelmi társulást szeretne kialakítani az Európai Unióval, ám az integrációs folyamatokat csak addig a szintig vinné el, amíg az nem irritálja orosz szomszédait.
A válság irányít
Bár a jelenlegi miniszterelnök, Julija Timosenkó nyugatbarát politikusnak számít, úgy tűnik az elmúlt években kiépített szövetségi rendszere segítségével sem tudta megakadályozni Janukovics győzelmét. Az ukrán Központi Választási Bizottság (CIK) tegnap (február 14.) ugyanis kihirdette, hivatalosan is Viktor Janukovics nyerte az elnökválasztást.
A 2004-es narancsos forradalomban vezető szerepet játszó, és idén Janukovics mögött csupán néhány százalékkal elmaradó Timosenkó hiába vádolta választási csalással ellenfelét, a nemzetközi és külföldi választási megfigyelők (Egyesült Államok, FÁK-országok, Európai Unió, EBESZ) egymás után jelentették be, nem találtak nagyobb szabálytalanságra utaló jelet, az ukrán elnökválasztások során.
Mindazonáltal hangsúlyozták, hogy a választási problémák főleg a jelölteket egymás iránti bizalmatlanságából fakadt.
„A tegnapi szavazás a demokratikus választások meggyőző megnyilatkozása volt. Ez a választás minden ukrán számára győzelem. Itt az ideje, hogy az ország politikai vezetői hallgassanak az állampolgárok ítéletére és biztosítsák a hatalom békés és konstruktív átadását.” - mondta február 8-án João Soares, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezete (EBESZ) Közgyűlésének elnöke, aki az Ukrajnába delegált rövid távú megfigyelők munkáját irányította.
„Egyesek szerint a Narancsos Forradalom megbukott. Én azt mondom, ez nem igaz. A Narancsos Forradalomnak köszönhetően Ukrajnában valóssá vált a demokratikus választás fogalma.” - mondta Eörsi Mátyás, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ukrán delegációjának vezetője, aki egyben a Magyar Országgyűlés európai ügyek bizottságának SZDSZ-es vezetője is.
Ugrósdy szerint a nyugati szervezetek gyors jóváhagyása azonban nem Timosenkó ellen irányul, mindössze Ukrajna stabilitását szolgálják, hiszen az országot rendkívüli mértékben rázta meg a gazdasági válság.
„Az elmúlt évben 15 százalékkal csökkent a GDP, illetve az ukrán hrivnya szinte páratlan esést produkált a dollárral szemben, mikor értékének szinte a felét elvesztette a tavalyi év folyamán.” - igyekezett az elemző érzékeltetni, mekkora a baj Kijevben. „Érdekes részlet, hogy ennél jobban már csak a venezuelai bolivarnak az árfolyama esett.” - tette hozzá.
A Kitekintő szakértője hangsúlyozta, jelenleg mindenkinek az az érdeke, hogy Ukrajna talpra álljon, és sem gazdasági, sem politikai értelemben ne jelentsen biztonsági kockázatot.
„Ez az egyik oka annak, hogy minden külső nagyhatalom ilyen gyorsan elismerte a választások tisztaságát, hiszen nekik is az az érdekük, hogy az ukrán nemzetgazdaság ne omoljon össze és tovább funkcionálhasson.” - mondta.
Nem lesznek előrehozott választások
Ugrósdy álláspontját igazolja az ukrán Központi Választási Bizottság tegnapi döntése is, amelyben visszautasították Timosenkó minden korrupciós vádját, sőt az a tény is, hogy még maga Timosenkó is visszafogottan alkalmazza politikai eszközeit.
A miniszterelnök ugyanis csak néhány napig fenyegetőzött azzal, hogy utcára viszi híveit, majd bejelentette, nem folyamodik ilyen eszközökhöz, hanem bíróság előtt óvja meg az eredményt.
A hazai és a nemzetközi ellenérdekeltség miatt azonban valószínűleg ez az út sem lesz sikeres, véli Ugrósdy.
Sőt, Timosenkó valószínűleg már nem sokáig lesz miniszterelnök sem, hiszen a Régiók Pártjának vezetője, beiktatását követően minden bizonnyal leváltja.
Ahogy Halász Iván, MTA Jogtudományi Intézetének tagja a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában elmondta, az ukrán elnöknek a közvetlen választásból fakadóan nagyobb hatáskörei vannak az Európában megszokottnál. Ennek részeként a köztársasági elnök kezdeményezheti a bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben.
Mivel a frakciófegyelem Ukrajnában nagyon laza fogalom, és Ugrósdy szerint az ukrán parlamentben már most megkezdődött az elnökválasztásoknak megfelelő helyezkedés, valószínű, hogy Janukovics beiktatását követően záros határidőn belül élni fog fenti jogával.
Az MTI ráadásul arról tudósított, hogy Janukovics tegnap egy rádióműsorban bejelentette, nem lát rá esélyt, hogy Timosenkó megőrizze posztját. Véleménye szerint a nyugat-barát politikusnő öt éves munkája „nem volt hatékony”.
Halász Iván leszögezte, az államfőnek jogában áll az előrehozott választások kezdeményezése is, ám Ugrósdy szerint erre aligha kerül sor, mivel az ukrán gazdaság nem bírná ki az újabb választások jelentette politikai nyomást.
„Janukovicsnak nincsen ideje arra, hogy egy előrehozott választással késleltesse a gazdasági talpra állítást.” - mondta.
Vélemények:
Ugrósdy Márton, a Kitekintő elemzője elmondta, szerinte „csalások nélkül nem rendeznek választást,” az ukrán voksolást mégis mindenki tisztának ismerte el. Ennek egyik oka, hogy Ukrajna jelentősen megszenvedte a gazdasági válságot, és jelenleg minden külső nagyhatalomnak „az az érdeke, hogy az ukrán nemzetgazdaság ne omoljon össze és tovább funkcionálhasson.” - mondta Ugrósdy.
„Európa számára rendkívül fontos a gáz- és az olajellátás zavartalansága, illetve az Egyesült Államok, aki korábban komoly erőfeszítéseket tett Ukrajna nyugati orientációjának megteremtésére, most ő is inkább abban érdekelt, hogy egy stabil kormány jöjjön létre, amely hozzákezdhet a gazdaság reformjához.” - tette hozzá.
Az Európai Parlament delegációja is mindent rendben talált a választások körül. Paweł Kowal (EPP, PL), az EP Ukrajnában járt választási megfigyelőinek vezetője szerint ezt Timosenkónak is el kell ismernie.
„Julia Timosenko jó eredményt ért el. Kis különbség van közte és Viktor Janukovics között, ezért természetes, hogy a bíróság előtt szeretne tisztázni minden a választásokkal kapcsolatos kétséget. Léteznek hasonló eljárások az EU számos országában és az USA-ban, és a jelöltek jogosultak használni őket. Ma nincs jele annak, hogy bármely rendellenesség, amely szinte minden választásokon világszerte előfordul, olyan jelentős lenne, hogy megváltoztathatná az eredményt.” - mondta az EP Sajtószolgálatának adott interjúban Kowal.
A kérdésre, hogy mi várható az EU és Ukrajna kapcsolatában Kowal a következő választ adta:
„A legfontosabb kérdés az EU társulási megállapodás előkészítése és aláírása, különös tekintettel a szabad kereskedelemre vonatkozó részre, valamint a vízumkényszer lehetséges jövőbeni megszüntetésére. Az ukrán társadalom többsége támogatja az uniós csatlakozást. Ez azonban csak akkor lesz lehetséges, miután az ukrán oldalon meghoztak számos jogi változást és áldozatot.
Mélyen aggódom amiatt: ha nem mondjuk ki egyértelműen, hogy az EU ajtaja nyitva áll Ukrajna előtt, akkor elszalaszthatjuk a változás lehetőségét. Az EU-tól keletre fekvő országok általános biztonsági szintje romlani fog. Ha nagy változásokat szeretnénk Ukrajnában, el kell mondanunk az ukránoknak, hogy nem lesznek örökké Európa előszobájában”.
„Egyesek szerint a Narancsos Forradalom megbukott. Én azt mondom ez nem igaz. A Narancsos Forradalomnak köszönhetően Ukrajnában valóssá vált a demokratikus választás fogalma.” - mondta Eörsi Mátyás, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ukrán delegációjának vezetője, aki egyben a Magyar Országgyűlés európai ügyek bizottságának SZDSZ-es vezetője is.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke reakciójában emlékeztette Janukovicsot az elődei által elért eredményekre.
„Az elmúlt években az Európai Unió és Ukrajna jelentősen elmélyítette kapcsolatait, különösen a széleskörű politikai párbeszédnek és a kiterjedt együttműködésnek köszönhetően. Az Európai Unió és Ukrajna között jelenleg is tárgyalt ambiciózus társulási egyezmény nagyon is jól példázza ezt a dinamikát. Bízom benne, hogy az Ön vezetése alatt a kapcsolatunk továbbra is fejlődni fog, és az egyezményről szóló megállapodás a lehető leghamarabb létrejön.” - írta nyilatkozatában Van Rompuy.
Gyürk András fideszes európai parlamenti képviselő szerint az Európai Unió és Ukrajna közötti együttműködés egyik legfontosabb területe a jövőben is az energiaellátás lesz.
A néppárti politikus az energiaellátás biztosítása érdekében indokoltnak tartja, hogy az EU minden lehetséges eszközzel segítse Ukrajnát abban, hogy karbantartsa és felújítsa energiahálózatát, mindenekelőtt a létfontosságú gázvezeték-rendszert. "A pénzügyi támogatásoknak ugyanakkor van egy alapvető feltétele: Ukrajnának meg kell kezdenie az iparág reformját, átláthatóbbá kell tennie gáziparát" - fogalmazott. Gyürk András szerint a gyakran offshore hátterű közvetítő cégek átláthatatlan rendszere nemcsak Ukrajna állampolgárainak okoz hátrányt, hanem az uniós tagállamok ellátásbiztonságát is veszélyezteti.
Tabajdi Csaba, az Európai Parlament szocialista képviselője úgy véli, az EU eddig elhanyagolta Ukrajnát, és a jövőben „aktívabb szerepet kell játszania”.
„Ukrajna az Európai Unió Keleti Szomszédságpolitikájának kiemelt partnere és az Oroszországgal ápolt kapcsolataink legfontosabb tranzitállama is." - hívta fel a figyelmet Tabajdi az Európai Parlament ukrán választásokat értékelő vitájához tett írásos hozzászólásában.
Tabajdi szerint kettős célnak kell vezérelnie az EU külpolitikáját. "Egyrészt hozzá kell járulnunk Ukrajna belső stabilitásának megteremtéséhez és megőrzéséhez, segítenünk kell az országot az elkerülhetetlen reformok végrehajtásában és ösztönöznünk kell európai közeledését. Másrészt a jövőben is folyamatos párbeszédet kell folytatnunk az energiapolitika, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a vízumpolitika és a bevándorlás kérdésében." - fejtette ki.
A képviselő szerint ugyanakkor Ukrajnának is vannak adósságai Magyarország felé; elsősorban a kisebbségpolitika terén. Tabajdi kiemelte, Viktor Janukovicstól azt várja, hogy rendezze az ukrán kormány az elmúlt években sokszor negatív viszonyát a kisebbségekkel, különösen a Kárpátalján, ahol csorbult a magyar kisebbség anyanyelvi oktatáshoz való joga.
