Hirdetés
Az Európai Gazdasági Térség (EGT) részeként Izland nagyrészt összhangban van az Unió előírásaival például az egységes piac terén, de alapvető reformokra lesz szüksége a pénzügyi felügyelet és a betéti garancia rendszer szervezetét és működését tekintve. Ezt a Cristian Dan Preda EPP-képviselő által megfogalmazott EP-határozat az izlandi gazdaság kulcsfontosságú intézményi gyengeségének fogja fel. Az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében az igazságszolgáltatási rendszer reformjára is szükség van.
A közvélemény 2009 nyara óta negatív irányba mozdult el a csatlakozás támogatását illetően, erre megoldásként az EP nyilvános vita indítását javasolta.
Izland már része a Schengeni övezetnek, NATO tag, és 1973 óta szabadkereskedelmi egyezménye van az Unióval.
A Bizottság jelentése
Az Európai Bizottság 2010 februárjában tette közzé jelentését, mely szerint Izland készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, azonban azt is hozzáteszik, hogy az országnak komoly erőfeszítéseket kell tennie a jogszabályok harmonizációja terén, főként a halászat, mezőgazdaság és a pénzügyi szolgáltatások ügyében.
A jelentés szerint Izland sok uniós alapértéket vall magáénak, így stabil demokráciával rendelkezik, jogállam, és az emberi jogokat is tiszteletben tartja, az EGT tagság révén pedig az uniós joganyag zömét már átvette.
A Bizottság jelentése kapcsán Stefan Füle, a Bizottság bővítésért felelős biztosa elmondta, bármennyire is felkészült jelölt Izland, ugyanazok a feltételek érvényesek rá, mint bármely más belépni kívánó államra.
Füle szerint Izland belépése erősíti majd az Unió sarkköri politikáját, szakértők szerint azonban nagyjából Máltával egyenértékű lenne a súlya az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben.
A csatlakozási kérelem benyújtásakor az előző, bővítésért felelős biztos, Olli Rehn szerint „Izland egyértelműen demokratikus európai ország, mely a csatlakozáshoz szükséges feltételek mintegy kétharmadát már megtárgyalta az unióval, így ha benyújtja csatlakozási kérelmét, akkor a tárgyalások gyorsan befejeződhetnek”.
Az Európai Tanács ülése
Bár az uniós állam- és kormányfők zöld utat adtak Izlandnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, a holland miniszterelnök már jelezte, gondokat fog okozni, ha Reykjavík nem hajlandó megtéríteni a holland betétesek kárát.
A 2008 októberében összeomlott Landsbanki izlandi bank tulajdonában lévő Icesave brit leánybank 300 ezer betétestől közel 4 milliárd forintnyi betétet szedett be. Hollandiában csak 5 hónapon át működött, de ennyi időt alatt is közel 1,7 milliárd eurós betétállományt halmozott fel. A Lehmann Brothers csődjét követően a már korábban is eladósodott izlandi bankrendszer összeomlott, és a Landsbanki tönkrement. Az izlandi bankfelügyelet állami tulajdonba vette eszközeit, és teljes körű garanciát nyújtott az izlandi bankfiókokban lévő betétekre. Ez azonban nem terjedt ki a külföldi fiókokban lévő betétekre, így a brit kormány befagyasztotta az Icesave eszközeit, és kártalanította a betéteseket, majd a holland kormány is így tett. Hollandia és az Egyesült Királyság évek óta próbálja elérni, hogy Izland kártalanítsa őket ezen kiadások miatt, de az erre vonatkozó törvényt az izlandiak elsöprő többsége 2010 márciusában elutasította.
Az Európai Tanács által június 17-én elfogadott dokumentum holland és brit nyomás hatására kitér a problémára. Eszerint a tárgyalások célja, hogy Izland eleget tegyen a már meglévő kötelezettségeinek, köztük azoknak, melyeket az EGT-megállapodás értelmében az EFTA felügyeleti hatósága megállapított. A felügyeleti szerv felhívta Izland figyelmét, hogy európai irányelveket sért azzal, hogy az izlandi betéteseket másként kezeli, mint a brit és holland betéteseket.
Jan-Peter Balkenende holland kormányfő úgy nyilatkozott, Hollandia nem blokkolja az izlandi csatlakozási tárgyalásokat, „de vannak kemény követelések, melyeknek Izlandnak eleget kell tennie”. A hollandok szempontjából sikert jelent a tárgyaláson, hogy meggyőzték a többi tagállamot, ez „nem kétoldalú ügy”.
Brit források szerint a tárgyalások megnyitása nem „jelenti kifejezetten azt, hogy még a csatlakozás előtt fizetniük kell, de reálisan tekintve, nagyon nehéz lesz úgy csatlakozniuk, hogy nem fizetnek”. William Hague brit külügyminiszter is hangsúlyozta hétfőn, "világossá akarjuk tenni, hogy amint Izland megkezdi a (tárgyalási) folyamatot, elkötelezi magát a pénzügyi és jogi kötelezettségeinek teljesítésére". Izland reményei, hogy a csatlakozási tárgyalások menete függetleníthetőek lesznek az Icesave-ügy kapcsán felmerült brit és holland betétesek kártalanításától, így nem váltak valóra.
Egy friss közvélemény kutatás szerint az izlandiak 58 százaléka már visszavonná a csatlakozási kérelmet. 2008 februárjában az izlandi kormányfő, Geir Haarde kijelentette, Izland nem tervezi, hogy belépjen az Európai Unióba. Izland úgy számolta, az uniós tagság terhei meghaladnák a várható előnyöket. Fontolgatták az euróövezethez való csatlakozást uniós tagság nélkül is, de ezt a lehetőséget Barroso kizárta: „Az euróövezeti hosszú távú integráció csak az európai uniós tagság összefüggésében képzelhető el”.
A következő lépés az uniós tárgyalási keret kidolgozása és elfogadása, melyet az általános ügyek tanácsa végez majd. Ezután az izlandi jogrendszert összevetik az uniós joganyaggal, ez az átvilágítás szakasza. A csatlakozási idő rövidebb lehet, mint más országok esetében, mert az izlandi EFTA-tagságnak köszönhetően az uniós joganyag nagy részét már átvette az ország.
Legkorábban 2012-ben kerülhet sor a csatlakozásra. Problémát jelenthet a halászat szektora, mert Izland nem szívesen látna vizein külföldi hajókat, valamint halászati politikáját is fejlettebbnek tartják az Unióénál. Jelenleg az Izlandon hagyományosan népszerű bálnavadászat miatt kritizálják a szigetországot, mert az Unióban a cetfélék jogilag védett státuszban vannak. Egy európai diplomata szerint „ha Izland folytatja a tudományos célú kereskedelmi bálnavadászatot, az politikai problémát okozhat.”.
Vélemények
Bilyana Raeva bolgár liberális Európa Parlamenti képviselőnő szerint „Izland az Európai Unió egyik legjobb tagja lenne”. „Izland a tudás és az új technológia szempontjából az egyik legjobban hozzájáruló ország lenne. Izlandnak van a világon az egyik legjobb halgazdálkodása, előrehaladott a geotermikus energia használata, valamint az egészségügyi célú génkutatás területén”.
Filip Van Laenen, a Brussels Journal egyik szakértője szerint az EU-nak is előnyére válik az izlandi csatlakozás, mert „az izlandi bankszektor ma romokban hever, a sziget pedig gyakorlatilag csődben van, de ez nem azt jelenti, hogy alulfejlett ország lett, vagy a jövőben azzá válik. Valószínűleg nettó befizető lesz az Unióban egy relatíve rövid időszak után, főként olyan országokkal összehasonlítva, mint Bulgária, Horvátország vagy… hát, akár Spanyolország vagy Portugália”.
Karl V. Matthíasson izlandi szociáldemokrata képviselő az Unió iránt megnyilvánuló növekvő szimpátiáról mesél: A pénzügyi válsággal az európaiak pénzt vesztettek, de nekünk a teljes nemzetünk ment csődbe. Az emberek már nem olyan büszkék az országukra, mint annak előtte. Az izlandi sagákat olvasva, látható, mennyire fontos a büszkeség. Az első kérdés, amit az izlandiak feltesznek a hazájukba látogató idegeneknek az az, hogyan tetszik nekik Izland. Ez is tükrözi büszkeségünket. Ám népünk mára elvesztette büszkeségét. Önképünk romba dőlt, ami erősíti az EU csatlakozás gondolatát”.
Egy izlandi diplomata a bálnavadászatról: „Izland kezdőpozícióként szeretné fenntartani kivételes helyzetét, és megőrizni ezt az évszázadok óta fennálló, öreg, fenntartható hagyományt”.
Jon Danielsson, a London School of Economics kutatója szerint az izlandi halászati politika „bár politikailag vitatott rendszer, relatíve fenntartható és jól irányított gazdasági és biológiai szempontból. Ezért Izland sikeresen működtette a halászati iparát, hogy a világ egyik leggazdagabb gazdaságát eredményezze. Ezzel ellentétben a halászati politika a legrosszabb része az EU legrosszabbul irányított területének, a Közös Agrárpolitikának (…). Sok izlandi tart attól, hogy az EU csatlakozás miatt fel kell adniuk relatíve sikeres halászati irányítási rendszerüket egy rosszabb miatt”.
