Hirdetés
A parlament túlnyomó többséggel, 131 szavazattal és 4 ellenszavazattal fogadta el a Horvát Demokratikus Unió (HDZ) kormányának javaslatát az alkotmánymódosításra, jelentette a horvát hírügynökség, a Hina.
Az ország miniszterelnöke, Jadranka Kosor a szavazás előtt kijelentette, az alkotmány változtatásai kövezik ki az utat a hátralévő 14 törvény elfogadása felé, melyek az EU csatlakozási tárgyalások befejezéséhez szükségesek.
A módosítások egyike lehetővé teszi, hogy a jövőben horvát állampolgárokat más tagállamok hatóságainak is ki lehessen adni. Ez azt jelenti, hogy hatályba léphet az Európai Elfogatóparancs, amint Horvátország csatlakozik az EU-hoz. Ha egy tagállam ilyen parancsot tesz közzé, az érintett tagállam le kell, hogy tartóztassa, és ki kell adja a gyanúsítottat vagy elítélt bűnözőt.
A kormány olyan intézkedést is szeretne, mely a horvát elnök feladatkörébe helyezi, hogy meghatározza az elnöki hivatal szerkezetét és feladatkörét, mely egy sor nemzeti érdekeket érintő ügyben működik együtt a kormány számos minisztériumával.
Kosor állítása szerint a módosítás tervezetét egyeztették Ivo Josipovic jelenlegi elnökkel, ezért teljesen transzparens, jelentette a Hina.
Több szavazati jog a „kis kisebbségeknek”
Az alkotmány változtatásai mellett a horvát parlament egy másik kormány-javaslatot is tárgyalni fog a héten, mely megváltoztatná az ország ún. nemzeti kisebbségek jogairól szóló alkotmányos törvényét.
A kormány javaslata szerint az ún. „kis kisebbségek” tagjai, amelyek az ország népességének 1,5 százalékát teszik ki, pótlólagos szavazati jogot kapjanak a pozitív diszkrimináció elvével összhangban, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy öt parlamenti képviselőt választhatnának.
Sőt, a szerb etnikai kisebbség tagjai számára, akik a népesség 4,5 százalékát alkotják, három parlamenti helyet garantálnának.
Egy további változtatás a Horvátországon kívül élő horvátok szavazati jogának korlátozását érinti, mely erős indulatokat váltott ki a nacionalista pártokból. A jövőben a külföldön élő horvátok csak az ország diplomáciai szerveiben adhatják le voksukat, jelentette a DPA.
Ez különösen vonatkozik a bosnyák-horvátokra, akik eddig saját szavazó állomásokat szerveztek külföldön.
„Horvátország az Alkotmányán, a nemzeti kisebbségek jogairól szóló alkotmányos törvényen és más jogalkotáson keresztül, valamint gyakorlatban is, az emberi és kisebbségi jogok magas szintű támogatását gyakorolja” – mondta Kosor a Hina idézetében.
