Hirdetés
Jerzy Buzek a tárgyalások után hangsúlyozta, a tárgyalások megfelelően haladnak előre. A 35 csatlakozási fejezetből 17 már lezárásra került.
A Parlament elnöke elmondta, hogy a tárgyalások alapvetően három téma köré csoportosultak:
- a csatlakozással kapcsolatos reformok szükségességéről
- Horvátország szomszédságpolitikájáról
- és a korrupció elleni harcról szólt a párbeszéd.
Buzek leszögezte, hogy a Parlament a nyugat-balkáni ország csatlakozásának mielőbbi megvalósulását tartja kívánatosnak, és minden lehetséges eszközzel igyekszik támogatni a volt jugoszláv tagköztársaság uniós törekvéseit.
A Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy a horvát uniós tagság egyik legnagyobb támogatója éppen Szlovénia, akivel Zágráb korábban megoldhatatlannak tűnő határvitáját folytatta. Még Horvátországban is kevesebb a csatlakozást támogatók aránya, mint szomszédjánál.
Eleinte minden államban alacsony a támogatottság a bevezetendő reformok miatt, adott magyarázatot ennek okára Buzek, majd hozzátette, hogy mivel Szlovéniának nem jár semmiféle „többletreformmal” a horvát csatlakozás, így bátran kiáll mellette.
Josipovic emlékeztetett, hogy a tagságot nem csak a kormány, hanem minden politikai párt támogatja, így a szükséges társadalmi támogatottság is megteremthető. „Az összes horvátországi politikai erő egységes. Valóban egységes az európai [uniós] célok tekintetében. Nagyon optimista és hálás vagyok” – mondta a horvát elnök.
Ivo Josipovic biztosította a Parlament elnökét, hogy a csatlakozási követelményeket igyekeznek mielőbb teljesíteni. A hármas prioritás-politika kapcsán ő a korrupció elleni küzdelemre helyezte a hangsúlyt.
Ugyanakkor leszögezte, hogy bár az Uniós tagság a legfőbb célkitűzés – amelyet az elnökválasztási programjában is szerepeltetett – a volt jugoszláv utódállamokkal (köztük Szlovéniával, Macedóniával, Bosznia-Hercegovinával) való jó szomszédi viszony ápolása különösen fontos a horvát politika számára.
Az egyik újságíró a mezőgazdaságból élők elégedetlenségére hívta fel a figyelmet, amelyre Buzek saját országa példájával válaszolt. Lengyelország uniós csatlakozásakor a lengyel gazdák voltak a legelégedetlenebbek, és úgy látták, hogy az Unió nem segít, hanem inkább nehézségeket okoz. A parlament elnöke azonban rávilágított, hogy a lakosság az uniós tagság támogatásának 80 százalékos mérőszáma, leginkább a mezőgazdaságból élők „igenjét” jelenti.
Josipovic a lengyel politikus szavait ismételve elmondta, biztos abban, hogy a horvát kormány megoldást fog találni a bajok orvoslására.
Buzek újságírói kérdésre elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a csatlakozás után már nem lesz szükséges a külön „monitoring bizottság” megtartása, vagyis az Uniónak nem kell a horvát integrációs folyamatokat állandóan szemmel tartania. Ennek feltétele azonban, hogy Horvátország az uniós elvárásokkal kapcsolatban teljes mértékben felkészültnek mutatkozzon, hangsúlyozta a Parlament elnöke.
