Hirdetés
Az Európa 2020 versenyképességi stratégia öt célkitűzésének egyike, hogy 2020-ig átlagosan 75 százalékra emelje az Unióban a foglalkoztatottság arányát (EurActiv.hu 2010.03.04.). Az egyes országokra egyedi irányszámok vonatkoznak majd, melyek meghatározása a tagállamok saját hatásköre, így az Európai Bizottság csupán ajánlással élhet. Az EurActiv.hu minisztériumi forrásokból úgy tudja, hogy az Európa 2020-as versenyképességi terv keretében, Brüsszel 68 és 70 százalék közötti foglalkoztatási arány elérését javasolta Magyarország számára.
Az Európa 2020 célszámai a 20 és 64 éves korosztályra vonatkoznak, amely nem a szokásos mérési forma a foglalkoztatási statisztikák terén. A nemzetközi mérések a 15 és 64 év közötti korosztályra készülnek, így ez az alapértelmezett intervallum a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization, ILO), és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) esetében is. Bár a 2000 és 2010 közötti időszakra vonatkozó lisszaboni versenyképességi stratégia még ennek megfelelően, a 15-64 éves korosztályra határozta meg 70 százalékos foglalkoztatási célszámát, az Európa 2020 kialakításakor módosítottak a viszonyszámokon. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert az EU-tagországokban a 15-19 éves korosztály döntő többsége még tanköteles, így foglalkoztatásuk ösztönzésének nincs értelme.
A magasabb alapkorosztály használata természetesen azt is eredményezi, hogy abszolút értelemben magasabb célszám határozható meg, hiszen a 20 és 64 éves korosztályban több ember dolgozik, mint az iskolakötelesekkel bővített halmazban. 2009-ben, a gazdasági válságban megtépázott európai munkaerőpiacon a 20 és 64 év közötti lakosság 69 százaléka dolgozott, vagyis a stratégia értelmében hat százalékpontos növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy a cél teljesüljön. Magyarországon ez az arány jóval rosszabb. A 2010 második negyedévi KSH adatok szerint, a 20 és 64 év közötti magyar lakosságnak 60,4 százaléka dolgozik, ami azt jelenti, hogy a Bizottság által állítólag ajánlott 68-70 százalékos arányhoz jelentős növekedésre van szükség.
Az Európai Bizottság nem kívánta megerősíteni a 68 és 70 százalék közötti javaslatra vonatkozó értesülésünket. Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztos szóvivője az EurActivnak úgy nyilatkozott, egyelőre „nincsenek számok” az üggyel kapcsolatban. Bíró Nagy András elmondta, a magyar kormány és a Bizottság között szeptemberben kerül majd sor bilaterális tárgyalásokra. A Nemzetgazdasági Minisztérium az EurActivnak adott válaszában szintén nem tért ki az egyeztetés részleteire, mindössze elismételte a kormány sokat hangoztatott célkitűzését, miszerint 10 év alatt 1 millió munkahelyet teremt.
„Az Európa 2020 stratégia hazánkat érintő foglalkoztatási célkitűzéseit ennek megfelelően fogjuk meghatározni. A kérdésben konkrét döntés még nem született.” – írta a szóvivő az EurActivnak küldött válaszlevelében. Lapunk úgy tudja, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatási szakemberei a Bizottság javaslatát is figyelembe véve, több intézkedéscsomagot is kidolgoztak a lehetséges forgatókönyveknek megfelelően. Arról, hogy a kormány melyiket fogadja el, szeptemberben várható döntés.
A jelenlegi munkaerőpiaci adatok mellett, ha az egymillió munkahely nem csak létrejön, hanem betöltésre is kerül, akár a 70 százalékosnál magasabb célszám is elérhetőnek tűnik. A KSH lapunknak nyilatkozó munkatársa szerint ráadásul a munkahelyek teremtése jótékony hatással lesz az inaktívak számára. Jelenleg 1,98 millió ember inaktív az országban, vagyis a munkaképes lakosságból ennyi azoknak a száma, akik nem is keresnek munkát. A szakértő szerint az új munkahelyek felszívják majd ezt az embertömeget, ahogy a válság enyhülésével a munkanélküliek száma is csökkenni fog, és foglalkoztatottsági statisztikákban pozitív tendencia várható.
A 20-64 évesek gazdasági aktivitása, 2010. II. n.é. | ||||
Foglalkoz-tatott | Munkanélküli | Inaktív | Összesen | Foglalkoz-tatási ráta |
fő | % | |||
3737547 | 464230 | 1989208 | 6190986 | 60,4 |
(Táblázat: KSH)
Hogy áll Magyarország az Európa 2020 oktatási célkitűzése terén?
Hogy áll Magyarország az Európa 2020 innovációs célkitűzése terén? 
