Hirdetés
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, valamint Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoport vezetője szintén díjban részesült a demokratikus vita előmozdításáért tett fáradozásaikért. Az EurActiv Nemzeti Díj páneurópai nyerteseinek nevét díjátadó ünnepségen jelentették be csütörtökön (november 12.).
Buzek, volt lengyel miniszterelnökként komoly szerepet játszott Lengyelország szabad és demokratikus országgá történő átmenetében, ezért az Európai demokráciáért járó különdíjban részesült. A díjjal zsűri egyúttal azt kívánta jelezni, meggyőződése, hogy Buzek majd közelebb viszi az Európai Parlamentet az EU polgáraihoz.
Az EP elnöke a díj átvételekor hangsúlyozta, az európai demokrácia többet jelent annál, mint hogy ötévente európai parlamenti választásokat tartunk. „Arról szól, hogy napi szinten foglalkozunk a nemzeti politikákkal, továbbá hogy az EU politikáit még [közelebb hozzuk] Európa polgáraihoz” – közölte Buzek, aki egyúttal megígérte, EP-elnöksége alatt még élénkebb parlamenti vitákra lehet számítani.
Guy Verhofstadt, volt belga kormányfő a Politikus vagy politikai szervezet kategóriában nyert díjat. A zsűri szerint Verhofstadt „egyike generációja legtehetségesebb politikusainak, egy erősen Európára koncentráló gondolkodó és író, motiváló és cselekvő személy, továbbá egy mintakép a jövő európai vezetői számára.”
Verhofstadt a díj átvételekor nyomatékosította, míg az EU-nak a „helyi szintre” kell mennie, hogy kommunikáljon az európaiakkal, addig a tagállamoknak nem szabadna tartózkodniuk a bonyolult politikai döntések meghozatalától. Hozzátette, a tagállamoknak nem kellene mindenért Brüsszelt hibáztatniuk, ahogy azt gyakran teszik. „Ennek meg kell változnia” – jelentette ki Verhofstadt, aki abban bízik, Európát a jövőben „sokkal pozitívabb” értelemben használják a nemzeti politikai kommunikációban.
A volt belga miniszterelnök kiváltképp azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági válság remek lehetőségként szolgálhat arra, hogy Európát közelebb vigyék a polgárokhoz. Az EU eszközei – köztük a közös európai valuta – ugyanis „a jelen gazdasági válság megoldása, nem pedig a probléma.”
Az NGO vezető vagy szervezet kategóriában a 60 éves European Movement Germany-t (Európai Mozgalom Németország) a zsűri az Európai Mozgalom többi ágának mintaképének értékelte. „Az EU politikáit nemzeti szintre visszük, továbbá az EU érintett szereplőit és az érdekelt feleket összehozzuk a nemzeti államigazgatással, hogy hidat verjünk Brüsszel világa és Berlin világa között” – jelentette ki Christoph Linden, a mozgalom főtitkárhelyettese.
Linden kifejtette, a mozgalom legnépszerűbb tevékenységeinek egyike a Tanács üléseiről tartott rendszeres „EU reggeli” kikérdezések. A miniszteri találkozó másnapján a Chatman Ház szabályai alapján történő kikérdezések felgyorsítják az EU-tól a nemzeti szintű érdekeltek felé való információáramlást.
A szlovák Euroatlanti Központ (Euroatlantické Centrum) a Tudományos kezdeményezések kategóriában nyert díjat. A központot egyetemi hallgatók hozták létre, akik a külpolitikához szeretnének hozzájárulni és kreatív gondolkodást folytatni, közölte Michal Kovács, a központ regionális igazgatója és alelnöke. A szervezet célja, hogy fejlessze a kapcsolatokat és előmozdítsa az EU- és NATO-csatlakozásról folytatott párbeszédet a Balkánról – Macedóniából, Montenegróból, Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából, Horvátországból és Albániából – valamint az Ukrajnából érkező fiatalok között.
Michal Polgar, az Euroatlanti Központ munkatársa hangsúlyozta, céljuk megmutatni, hogy „a fiatalok képesek a történelmet maguk mögött tudni és tiszta lappal kezdeni” annak ellenére, hogy egyes politikai pártok megkísérelhetik politikai programjukat történelmi neheztelésre építeni.
Az ARTE, francia-német kétnyelvű műsorszolgáltató az Európa kultúrájáról, örökségéről és jövőjéről folytatott határokon átnyúló vita elősegítéséért a Média szakember vagy szervezet kategóriában nyert díjat. Claire Poinsignon, az ARTE európai ügyekért felelős munkatársa örömmel fogadta az ARTE európai – nemcsak francia-német – dimenziójáért nyújtott elismerést.
Poinsignon nyomatékosította, az európai vitákat nem szabad az EU és polgárai közötti puszta „kommunikációra” leegyszerűsíteni. „Nyomozásról, kreativitásról és álmokról is szól a dolog” – tette hozzá. Poinsignon reméli, a jövőben több hely jut a kultúra és a kulturális kezdeményezések számára az Európáról szóló viták biztosításában.
A Szolgáltatások és egyéb kategória nyertese az InterRail lett. A páneurópai vasúti bérlet „1972. óta több millió fiatal számára lehetővé teszi, hogy 30 európai országot környezetbarát és megfizethető módon, egyetlen vasúti bérlettel fedezzenek fel.”
Jeroen de Bruin, az InterRail képviselője a díj átvételekor elmondta, az utóbbi években több helyi nyelvű InterRail honlapot készítettek, melynek eredményeképp rengeteg fiatal „újra elkezdte felfedezni Európát”.
A Coffee Futures, török dokumentumfilm az Eredetiségért járó különdíjat nyerte, amiért különböző személyek sorsát összefonta Törökország évtizedek óta az EU-csatlakozásért tett erőfeszítései történetével. „[A] Coffee Futures bemutatja annak a társadalomnak az érzelmi struktúráját, melynek „európaiságáról” nemzeti és nemzetközi szinten régóta vita folyik.” – közölte a zsűri. Idén július 31-én volt Törökország Európai Gazdasági Közösséggel kötött eredeti megállapodásának ötvenedik évfordulója.
Zeynep Devrim Gürsel, rendező elmondta, reméli, a dokumentumfilm „a nyíltság, semmint a politikai folyamatokkal szembeni gyanakvás és cinizmus, valamint a nemzetközi kapcsolatokkal szembeni pesszimizmus szellemében” mozdítja elő a Törökországról és annak EU-csatlakozásáról folytatott párbeszédet, „kiváltképp a fiatalok körében.”
