Hirdetés
Brüsszeli uniós tisztviselők és a svéd EU-elnökség vezetésével zajlik a legújabb diplomácia kísérlet az egyre elkeseredettebb feszültségek enyhítése érdekében, lehetőleg még a 2010-es választások előtt.
„Mindenki egyetért azzal, hogy ha ezt a helyzetet az év végéig nem tudjuk megoldani, akkor lemondhatunk róla, jövőre ugyanis már választások vannak.” – mondta Raffi Gregorian, a nemzetközi protektorátus egyik irodájának főképviselő-helyettese, akinek főnöke elbocsáthatja a helyi tisztviselőket, vagy megváltoztathatja a helyi jogszabályokat.
Boszniában 2010 októberében nemzeti választások lesznek. A legutóbbi választások a nacionalista és radikális erők megerősödését hozták, ez a tendencia azonban mindenféle rendezési tervre veszélyt jelenthet.
A második világháború óta Európa legvéresebb háborúját a boszniai ortodox szerbek, muzulmán bosnyákok és katolikus horvátok vívták 1992 és 1995 között, melyben 100000 ember vesztette életét. Az ország két, állandóan rivalizáló részre oszlik, melyek közül az egyikben a szerbek, másikban a horvátok-bosnyákok vannak számszeri többségben.
Az etnikai feszültséget jól tükrözi az a vasárnapi eset, amikor egy futballszurkolót megöltek és többet megsebesítettek ismeretlenek az ország azon részén, melyen feszült a helyzet a horvátok és a bosnyákok között.
Ha nem sikerül megoldást találni a problémákra, akkor a boszniai helyzet lassíthatja az egész fejlődésben lévő balkán régió EU és NATO integrációját, valamint elriaszthatja a külföldi befektetőket is. Ez utóbbi különösen érzékenyen érintheti a térséget, hiszen a világgazdasági válság hatásai itt nagyon erőteljesen érezhetőek.
„A helyzet egyre rosszabb, és ha ezen nem tudunk változtatni, akkor csak idő kérdése mikor torkollik komoly konfliktusba.” – fogalmazott Sulejman Tihics, a legnagyobb muszlim politikai párt vezetője. „Tárgyalások remek lehetőséget nyújtanak, és ezt nem szalaszthatjuk el.” – tette hozzá a politikus.
Találkozó a katonai bázison
Tihics is azok közé a kevés politikus közé tartozik, akik részt vesznek a Carl Bildt svéd külügyminiszter – aki egyébként Bosznia első főképviselője volt – és James Steinberg amerikai külügyminiszter-helyettes által szervezett a csütörtök esti vacsorán, majd a pénteki megbeszéléseken.
Dragan Csavics, boszniai szerb ellenzéki vezető politikai nyomás miatt nem vesz részt a találkozón, a boszniai szerbek ugyanis negatívan vélekednek a nemzetközi közvetítéssel zajló tárgyalásokról, melyet a szarajevói repülőtér melletti katonai bázison tartanak.
Nebojsa Radmanovics boszniai szerb vezető, az ország három elnökének egyike a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy „ahogy a találkozót elképzelik, – egy katonai bázison, Uniós erők fennhatósága alatt, mely ugyebár kívül áll Bosznia jogi intézményein, és mindezt nemzetközi felügyelet mellett – nehezen garantálhatja a sikert.”
A diplomaták, akikhez az uniós bővítési biztos, Olli Rehn is csatlakozik, javaslatot tesznek arra, miként lehetne megteremteni a körülményeket a Főképviselő Hivatalának (OHR) bezárására, melyen keresztül a nemzetközi képviselet kimondja a végső szót az ország ügyeiben.
A javaslatot tesznek a boszniai alkotmány reformjára, illetve egyéb megállapodásokra is, viszont a vizumliberalizáció, illetve az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás meggyorsítására is kitérnek a tárgyalásokon, állítják a diplomaták.
Sok ország megosztott Bosznia jövőjét illetően, valamint abban a kérdésben is, hogy a svédek és a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik javaslatának megfelelően valóban be kellene-e zárni az OHR-t amilyen gyorsan csak lehet. A kérdésben a végső döntés novemberben várható, és az OHR bezárásának ellenzői szerint ez csak tovább növelné a feszültséget, ráadásul úgy hatna, mintha engednének Dodik erőszakos, több önállóságot követelő nyomásának.
William Montgomery, korábbi horvátországi és szerbiai amerikai nagykövet szerint a megoldás a boszniai helyzetre az lehetne, ha gondos tárgyalások és egyezmény után a Szerb Köztársaság függetlenedne. Nyilvánosan azonban kevesen értenek ezzel egyet.
Bosnyák vezetők, mint például Tihics szerint a boszniai szerbek függetlenedési törekvései újabb háborúhoz vezetnének.
(EurActiv/Reuters.) 
