Hirdetés
A helyi sajtó értesülései szerint 400 menekültet szállítottak el Belgiumból buszokkal, Szerbia és Montenegró irányába. A szerb rendőrség a múlt héten (március 11.) megerősítette, hogy megérkezett az első busz Szerbiába.
Mióta az Unió feloldotta Szerbia és Macedónia vízumkötelezettségét, Belgiumban rohamos nő a menedékjog iránti kérelmek száma. Elsősorban a Presevio-völgyi és a macedóniai Kumanovo térségbeli albán kisebbség fordulnak a belga hatóságokhoz.
Svédország is jelentős számú szerb nemzetiségű menedékkérőt regisztrált, főként a roma kisebbség köreiből.
„Az elmúlt két hónapban összesen 770 ember jött Svédországba, amelynek számaránya megegyezik az elmúlt év összes bevándorlójának számával. Nagyon aggaszt minket ez a helyzet,” idézték a svéd belgrádi nagykövetet, Krister Bringeust.
Kelepcében Belgium
Miközben egyre növekszik a menedékjogért folyamodók száma, Brüsszelben egy olyan joghézagot fedeztek fel, amely miatt belga állam akár többszázezer eurót is kénytelen lehet kifizetni. Belgiumnak napi 500 eurót kell kifizetnie azon menedékkeresők számára, akiknek a menedékjogi eljárás ideje alatt, nem képes ellátást és szállást biztosítani.
„Rettenetesnek tartom ezt az intézkedést,” mondta el a belga miniszterelnök, Yves Leterme a VRT televízióban. Kiderült, hogy Belgium már 205.250 eurót fizetett ki menedékkérőknek, csupán azért, mert az éjszakára nem tudott szállást biztosítani nekik.
„Nem adhatunk politikai menedékjogot a gazdasági bevándorlóknak. Ennek semmi értelme,” mondta el Leterme.
Rossz hír a további vízumliberalizáció számára
A szerb hatóságok együttműködnek a visszautasított honfitársaik repatriálásában, hiszen ellenkező esetben a vízumliberalizációt veszélyeztetnék. A fejlemények nem kecsegtetik semmi jóval a még szegényebb Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót, ismerték el a diplomaták.
Az első miniszterelnök-helyettes, Ivica Dacic múlt héten (március 11.) Belgrádban azt mondta, hogy azok a dél-szerb állampolgárok, akik Belgiumtól és Svédországtól akartak politikai menedékjogot kérni, „biztosan nem kapják meg azt”, és visszafordítják majd őket az országba.
Négyszáz ember– többségükben albánok és romák -, kért Belgiumban menedékjogot, és ötszázan voltak, akik Svédországban folyamodtak ugyanezért. Dacic hozzátette, reméli, hogy az események nem befolyásolják negatívan az ország és az Európai Unió között életbe lépett vízummentességet.
Szervezett bűnözés, diszkriminációs bántalmak
A szerb és macedón hatóságok bejelentették továbbá, hogy megvizsgálják, vajon a szervezett bűnözői csoportok részt vettek-e a tömeges kivándorlás megszervezésében. A helyi sajtó jelentése szerint, a buszvállalatok tulajdonosainak úgy sikerült az embereket összegyűjteni, hogy azt a pletykát terjesztették, hogy a menedékkérők házat, bőkezű ellátást, és pénzt kapnak.
A rendőrség sorai között felmerült korrupciót is vizsgálják. A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) médiahálózat értesülései szerint egyes rendőröknél 500 és 1000 euró közötti összegért meg lehetett „vásárolni” az új biometrikus útleveleket. Állítólag, családok százai adták el összes vagyonukat és vettek egyirányú vonatjegyet Nyugatra.
A kivándorlás azonban nem csupán a manipulációval és a korrupcióval magyarázható. A szerbiai, Presevio-völgyi és a macedóniai Kumanovo térségbeli albán kisebbség köreiben magas a munkanélküliség, és az emberek úgy érzik, hogy a központi hatóságok magukra hagyták őket. Sokan továbbra is az etnikai alapú diszkrimináció áldozatainak tekintik magukat.
„Számukra máshol van élet,” írta a Dnevnik, a macedóniai napilap.
Vélemények
Az Unióhoz delegált ukrán nagykövet, Andri Veselovski pénteken (március 12.) úgy nyilatkozott, hogy a szerbiai és macedóniai albán kisebbségek kivonulása, rossz hír Ukrajna számára, aki abban reménykedett, hogy a közeljövőben vízummentességet kaphat.
„A vízumliberalizáció kiötlői nem számoltak a hátulütőkkel,” mondta Veselovski. Azonban hozzátette, hogy Ukrajnából nem várható kiáramlás, az ő szavaival élve: ott nincsenek olyan túlbuzgó csoportok, akik el szeretnék hagyni az országot.
A diplomata elmondta, hogy országa arra vár, hogy a Bizottság – várhatóan júniusban - elküldje a kérdőívet arról, milyen vízumliberalizációs utat dolgozzanak ki.
A vízummentes utazásra először a 2012-es Foci-VB alkalmával nyílhat lehetőség, amelyet június 9. és július 1. között, Ukrajnában és Lengyelországban rendeznek meg. Ez az első alkalom, amikor az ukrán vízumot eltörölhetik - valószínűleg három hónapos próbaidőre. 
