Hirdetés
Az Európai Unió jelen bővítési folyamata egy mély és szélesen kiterjedő recesszióval a háttérben zajlik, mely válság az EU tagállamaira és a bővítés által érintett országokra is kihat, olvasható a Bizottság „Stratégiai Dokumentumában”.
A dokumentumban továbbá az áll, hogy a Nyugat-Balkán és Törökország gazdasága 2008 második felétől nagymértékben zsugorodott, miután az exportjuk iránti kereslet, a külföldi befektetések és a határokon átnyúló hitelnyújtás egyaránt csökkentek. A több országban már most is magas munkanélküliség várhatóan tovább nő majd, állítja a dokumentum.
Ugyanakkor a jelentés szerint a Nyugat-Balkán és Törökország gazdasági visszaesése nem volt olyan erős, mint a válság által leginkább sújtott EU-tagállamokban. Mindazonáltal hozzáteszi, hogy a nyugat-balkáni országok hazai makrogazdasági politikái, melyekkel válaszolhatnának a válságra, bizonyos korlátozásokkal kell szembenézzenek.
A gazdasági helyzet és az uniós kilátások
Az EU-csatlakozás kilátása hozzájárult ahhoz, hogy a nyugat-balkáni régió gazdaságai visszanyerjék a befektetők bizalmát, továbbá horgonyt biztosított a gazdaságpolitikák számára az utóbbi mozgalmas időben, olvasható a jelentésben.
„A bővítés az EU egyik leghatékonyabb külpolitikai eszköze”, írja a Bizottság, majd hozzáteszi, hogy néhány érintett ország, mint például Horvátország és Törökország, képesek voltak kihasználni az utóbbi években bevezetett strukturális reformok előnyeit, enyhítve ezzel a válságon.
A korrupció megárt a bővítésről alkotott közfelfogásnak
Miközben megerősíti azon álláspontját, miszerint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem óriási kihívás marad a Nyugat-Balkán és Törökország számára, a Bizottság megjegyzi, hogy ezek a problémák – néha aránytalanul – befolyással vannak az EU bővítéséréről alkotott közfelfogásra.
Bilaterális kérdések mérgezik meg a folyamatot
A Bizottság szerint a Szlovénia és Horvátország közötti határvita az utóbbi 12 hónapban visszafogta a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat (EurActiv.com 2009.10.05.). Hasonlóképp sajnálatát fejezi ki afelől, hogy nem sikerült előrelépést tenni annak érdekében, hogy a Törökország és a Ciprusi Köztársaság közötti kapcsolatok normalizálódjanak.
Elakadt regionális együttműködés
A Bizottság „stratégiai” dokumentuma helyteleníti, hogy Szerbia akadályozza Koszovó részvételét a regionális találkozókon, kezdeményezésekben és megállapodásokban. Az írás Szerbia hozzáállását „a regionális együttműködés egy akadályának” nevezi. Továbbá azt az üzenetet is küldi, hogy a nemrég Szarajevóban megalapított Regionális Együttműködési Tanács eddig nem hozta a várt eredményeket.
Vízummentes utazás: egy édesítő
A Bizottság arra számít, hogy Macedónia, Montenegró, Szerbia és az EU között vízummentes utazás valósulhat meg 2010-re, továbbá javaslatokat tesz majd Albánia és Bosznia-Hercegovina ügyében 2010 közepére vonatkozóan, feltéve, ha a két ország eleget tesz az EU által támasztott feltételeknek. Koszovó is érintett a folyamatban, melynek „célja végül a vízumliberalizáció, amikor a szükséges reformokat […] meghozták és a feltételeknek eleget tettek”.
Horvátország: a csomag vezetője
Horvátország számára jelenleg divatos kifejezés, hogy az ország a csatlakozási tárgyalásokban „az utolsó fázishoz közeledik”. Ugyanakkor számottevő kihívás maradt a téren, hogy a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) hozzáférjen azokhoz a fontos dokumentumokhoz, melyek a horvát tüzérségi erők 1990-es évekbeli balkáni háborúban való alkalmazásáról szólnak. Az ún. „tüzérségi akták” a „Vihar hadművelet” nevű horvát offenzívára utalnak, melynek célja terület-visszaszerzés volt, s melynek eredményeképp kb. 200,000 szerb volt kénytelen elmenekülni a volt jugoszláv köztársaságból az 1991-1995-ös háború végén.
A határok kijelölése szintén probléma marad annak ellenére, hogy Szlovénia nemrég segített a horvát csatlakozási tárgyalások előtti akadály eltávolításában. Megegyezésük azonban nem érinti a még mindig megoldatlan határvitát.
Törökország: egy komoly kihívás
A Bizottság „Stratégiai Dokumentuma” szerint Törökországban a reformok ütemét jelentősen növelni kell. Problémák vannak még több területen, köztük a szólás- és sajtószabadság, a vallásszabadság, a szakszervezeti jogok, a katonaság polgári felügyelete, továbbá a nők jogainak é a nemi jogegyenlőség terén, olvasható a dokumentumban.
Olli Rehn, bővítésért felelős biztos a Törökországról készült jelentésben elmondta, a török értelmiségiek még mindig védekezésre kényszerülnek véleményük miatt. Helytelenítette továbbá, hogy egy terrorellenes törvényt arra használnak, hogy hatékonyabban korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. Emellett aggodalmát fejezte ki afelől, hogy „jogi bizonytalanságok és mindenféle nyomás [létezik] a szabad sajtó gyakorlatban való korlátozására, ahogy ezt a Dogan médiacsoport elleni adóbírság mutatja” (EurActiv.com 2009.09.15.).
„Komoly aggodalmaink vannak a Dogan elleni adóbírságokkal kapcsolatban. Arra kértem a török hatóságokat, hogy nagyon komolyan kezeljék az ügyet.” – közölte Rehn a sajtóval.
Másfelől Rehn megemlítette Törökország konstruktív szerepét a regionális biztonság, például a Közel-Kelet és a Dél-Kaukázus, az energiaellátás biztonsága, valamint a civilizációk közötti párbeszéd előmozdításának ügyében. Örömmel fogadta az Örményországgal való kapcsolatok normalizálódását (EurActiv.hu 2009.10.12.), melyet „történelmi lépésnek” nevezett. Szintén örömét fejezte ki afelől, hogy Törökország széleskörű konzultációkon és konkrét lépéseken keresztül „demokratikus nyitást” hajtott végre a kurd kérdés rendezésében (EurActiv.com 2009.08.31.).
Macedónia: közel a tárgyalások megkezdéséhez
Macedónia kapta a jó hírt, miszerint a Bizottság a csatlakozási tárgyalások megnyitását javasolja. Az ország 2005-ben lett tagjelölt, azonban tárgyalásait eddig még nem kezdte meg.
Ugyanakkor Rehn elmondta, Macedóniának a szomszédjaival való jó kapcsolatokra kell törekednie, és végleg rendeznie kell névvitáját Görögországgal (EurActiv.com 2009.10.13.).
„Rosszabbodott” a helyzet Bosznia-Hercegovinában
Bosznia-Hercegovina fejlődése a kulcsfontosságú reformok terén továbbra is „nagyon korlátozott”, olvasható a jelentésben, mely szerint ebben az országban a hazai klíma „rosszabbodott” (EurActiv.hu 2009.10.09.).
A bizonyos sajtójelentések szerint a széteséshez közel álló országot „minden további késedelem” nélkül alkotmányos reform meghozására sürgetnek.
A Bizottság továbbá határozottan kiáll amellett, hogy az EU nem fogadja Bosznia-Hercegovina kérvényét, amíg be nem zár az ENSZ Bosznia-Hercegovinai Főképviselő Hivatala (OHR), melyet az 1995-ös daytoni megállapodások óta közösen üzemeltetnek.
Szerbia ambícióit dicsérik
Az EU csatlakozási folyamatához későn érkező Szerbia úgy tűnik, felzárkózóban van. Az országot dicsérik „ambiciózus programja”, az Unióhoz való csatlakozás szándékáért, és amiért rendelkezik azzal az adminisztratív kapacitással, mellyel „lényeges előrelépést [tehet] az EU felé”.
Az ICTY-vel való együttműködés tovább fejlődött, azonban a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladić és Goran Hadžić továbbra is szabadlábon vannak, olvasható a dokumentumban. Hollandia kifejezetten ellenzi, hogy az EU és Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás (SAA) életbe lépjen, amíg a háborús bűnösöket bíróság elé nem állítják.
Szerbiát továbbá ara kérték, legyen sokkal együttműködőbb Koszovó különböző regionális együttműködésekben való részvétele ügyében.
Koszovót a kisebbségek védelmére sürgetik
A 2008 februárjában függetlenedett, volt szerb tartomány, Koszovó hatóságait bírálat érte, amiért nemrégiben történt incidensek során több mint 20, az EULEX, az EU bűnüldöző missziójához tartozó gépjárművet megkárosítottak (EurActiv.com 2009.08.26.). „Jelentős kihívások maradtak a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az adminisztratív kapacitás megerősítése, a szerb és egyéb kisebbségek védelme, valamint a közösségek közötti párbeszéd és megbékélés erősítése terén.” – áll a stratégiai dokumentumban.
Albánia még mindig a választási eredményekre vár
Albánia 2009 áprilisában kérte felvételét az EU-ba. A Miniszterek Tanácsa júliusban úgy döntött, visszatér az ország kérvényére, amint lezajlottak az albán választások. A júniusi országos választások óta a két fő szereplő, Sali Berisha miniszterelnök kormányzó Demokrata Pártja, valamint fő kihívója, Edi Rama és a Szocialista Párt folyamatosan választási csalással gyanúsítják egymást (EurActiv.com 2009.06.30.).
A Bizottság dokumentuma szerint Albániának előrelépéseket kell tennie, főleg a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem, valamint az állami intézmények megfelelő működése, különösen a jogalkalmazás függetlensége terén.
Montenegró és Izland – kevésbé problémás
A stratégiai dokumentum nem szentel sok helyet sem Montenegró – a Szerbiából 2006-ban kivált köztársaság –, sem pedig Izland, a legutóbb EU-tagságot kérvényező ország számára.
Montenegró 2008 decemberében kérte felvételét az EU-ba (EurActiv.com 2008.12.16.). A Tanács 2009 áprilisában arra kérte a Bizottságot, fejtse ki véleményét az ügyben. Jelenleg zajlanak a vélemény előkészítésének munkálatai, olvasható a Bizottság írásában, mely szerint Montenegrónak konkrét eredményeket kell felmutatnia a jogállamiság megszilárdítására, különös tekintettel a bírói reform és a korrupció elleni küzdelem ügyében.
Ami – a csatlakozási kérelmét 2009. július 16-án benyújtó – Izlandot illeti (EurActiv.hu 2009.07.21.),a Bizottság álláspontja, hogy a válság által súlyosan érintett, jól működő demokráciával rendelkező ország esete különleges. Izland ugyanis az Európai Gazdasági Térben való részvételén keresztül nagymértékben integrálódott az EU belső piacába, továbbá tagja a schengeni övezetnek.
Vélemények
Ria Oomen-Ruijten, holland európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Törökországért felelős raportőre örömmel fogadta az Európai Bizottság Törökországról készített jelentését.
„Osztom az Európai Bizottság vizsgálatának [véleményét] azzal kapcsolatban, hogy politikai nyomás helyezkedik a médiára, mely a sajtó és a média szabadságára is hatással van. Ezenfelül a kisebbségi jogok ügye komoly gond marad, az Alevi és a nem muszlim vallási közösségek problémái még megoldásra várnak.
„Különösképp aggódom a hazai erőszakkal, a becsületbeli gyilkosságokkal és az erőltetett házasságokkal szembeni passzivitás és büntetlenség miatt. Törökországban négyből egy nő részesült fizikai vagy szexuális bántalmazásban. Bár az összes szükséges törvény a helyén van, a végrehajtás nem elégséges.
Végül, nem történt előrelépés a Ciprusi Köztársasággal való bilaterális kapcsolatok normalizálódása irányában, továbbá a Társulási Megállapodás Kiegészítő Jegyzőkönyvét sem hajtották végre teljes mértékben. A Bizottság arra következtetett, nagyon helyesen, hogy Törökország várhatóan aktívan, konkrét lépésekkel fogja támogatni a két ciprusi közösség vezetői között jelenleg zajló tárgyalásokat.” – jelentette ki a raportőr.
Balázs Péter, Magyarország külügyminisztere a hét első felében tartott külügyminiszteri eszmecserén azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak támogatnia kell a török EU-csatlakozást, de nem annak általános célját kell hangoztatnia, hanem az egyes meghatározott területeken kell az előrelépésekért kampányolnia.
„Nem azzal kell kiállni a szószékre, hogy Törökország legyen az Európai Unió tagja. Egy tucat olyan konkrét ügy van, például a vámunió kérdése, vagy a Ciprussal fennálló vita, amelynek megoldását önmagában is támogatni tudjuk.” – mondta a külügyminiszter.
Jeszenszky Géza, a rendszerváltást követő első magyar külügyminiszter határozottabb kiállást sürget.
„Függetlenül attól, hogy ma is nagy viták vannak erről a kérdésről, véleményem szerint Magyarországnak le kell tennie a garast Törökország csatlakozása mellett.” – mondta Jeszenszky. 
