Hirdetés
Törökország és Örményország kapcsolatuk helyreállítása és közös határuk megnyitása céljával egyezséget kötött szombaton (október 10.) Zürichben. Az utolsó percekben felmerült nézeteltérések több mint három órával késleltették az ünnepélyes aláírást, arra kényszerítve ezzel Hillary Clinton, amerikai külügyminisztert, hogy intenzív tárgyalásokat folytasson a megállapodás megmentése érdekében.
További csavar a történetben, hogy Tayyip Erdogan, Törökország miniszterelnöke vasárnap kijelentette, Örményországnak vissza kell vonulnia az azerbajdzsáni Nagorno-Karabakh-ból, hogy a török parlament elfogadhassa az egyezményt.
„Törökország nem tehet pozitív lépéseket Örményország felé, hacsak Örményország visszavonul azerbajdzsáni földről […] ha ez a probléma megoldódott, népünk és parlamentünk jobb hozzáállást [fog tanúsítani] ehhez az egyezményhez és folyamathoz.” – közölte Erdogan egy pártgyűlésen Ankarában.
A megegyezést mind a török, mind az örmény parlamentnek ratifikálnia kell, a nacionalista ellenzék azonban mindkét oldalon elutasítja azt. Az örmény diaszpóra ezen kívül azt követeli, hogy Törökország ismerje el népirtásnak az első világháborúban történt 1,5 millió örmény megölését.
„A parlament elé visszük az egyezményt, azonban a parlamentnek látnia kell az Azerbajdzsán és Örményország közötti feltételeket, hogy eldönthesse, végrehajtható-e ez az egyezmény.” – jelentette ki Erdogan.
Törökország 1993-ban szakította meg kapcsolatait és zárta le határait Örményország felé, hogy támogassa a török nyelvű Azerbajdzsánt, aki ekkor reménytelen háborút vívott a karabakh-i örmény szeparatistákkal szemben.
Nyilatkozataiban Erdogan biztosítani akarta szövetségesét, Azerbajdzsánt, aki nehezményezte a megállapodást arra hivatkozva, hogy az veszélyezteti a biztonságot és „árnyékot vet” az ország Ankarával való kapcsolataira.
„A Törökország és Örményország közötti kapcsolatok az örmény csapatok megszállt azeri területekről való kivonása előtt történő normalizálódása egyenesen ellentmond Azerbajdzsán nemzeti érdekeinek.” – jelentette ki az azeri külügyminiszter szombaton.
Erős szavakkal tűzdelt nyilatkozatában a minisztérium közölte, az egyezmény „árnyékot vet az Azerbajdzsán és Törökország közötti testvéri kapcsolatokra”, melyek történelmi gyökerekig nyúlnak vissza.
Ahmet Davutoglu, Törökország külügyminisztere és örmény kollégája, Edward Nalbandian a svájci közvetítéssel elért megállapodást ünnepélyes keretek között, Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főtitkára, Sergei Lavrov, orosz külügyminiszter és Bernard Kouchner, francia külügyminiszter jelenlétében írták alá Zürichben.
Lavrov üdvözölte a megegyezést vasárnapi nyilatkozatában, majd hozzátette, Oroszország elégedett és hajlandó támogatását adni.
„A dokumentumok léte azt bizonyítja, hogy mindkét ország határozottan szeretné megoldani a probléma rá eső részét. [...] Egyetlen lépést sem lehet egy harmadik fél ellen irányulóként értelmezni.” – jelentette ki az orosz külügyminiszter.
Amennyiben a megállapodás életbe lép, Törökország diplomáciai ereje megnő az ingatag Dél-Kaukázuson, mely a Nyugat felé érkező olaj és gázellátás tranzitfolyosójának számít.
Mindkét fél részéről egyet nem értés volt a Zürichben aláírandó pontok felől, köztük a karabakh-i konfliktusra való homályos utalásokról. Végül sem Davutolgu, sem Nalbadian nem tett nyilvános kijelentéseket, tudta meg a Reuters török tisztviselőktől.
Alexander Iskandaryan, a jereváni Caucasus Media Institute igazgatója szerint a török miniszterelnök nyilatkozata a belpolitika lényeges eleme. „A török félnek játszania kell hazai közönsége számára. Erdogan és más politikai szereplők már elég gyakran tettek ilyen kijelentéseket [...] Tény, hogy sem a ’Karabakh’, sem az ’Azerbajdzsán’ szavak nem szerepelnek az aláírt dokumentumokban.” – mondta a szakértő.
Bár a tengerparttal nem rendelkező Örményország hatalmas haszonra szeretne szert tenni, az elszegényedett gazdaságot a kereskedelem és befektetés előtt megnyitni kívánó Serzh Sarksyan, örmény elnök otthon és az örmény diaszpóra előtt is tiltakozásokkal szembesül, akik közül az utóbbiak gyanakvással tekintenek az enyhülésre.
(EurActiv/Reuters)
