Hirdetés
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton úgy nyilatkozott, hogy a 27 tagú blokk készen áll segíteni a Belgrád és Pristina közti párbeszédet.
„Az EU […] készen áll segítséget nyújtani a Prisitina és Belgrád közötti párbeszéd folyamatához. Ez a párbeszéd az együttműködés előmozdításáról szólna, hogy [a két ország] előrébb léphessen az Európa felé vezető úton, és javíthassa polgárainak életét.” – írta állásfoglalásában a főképviselő.
Mind Szerbia, mind Koszovó azt reméli, hogy egy nap csatlakozhat az integrációhoz, de mindkét országnak nehéz reformokat kell még addig végrehajtania, mondta Ashton.
Az ENSZ bíróságának ítélete, bár nem kötelező érvényű, de azt jelentheti több ország fog csatlakozni ahhoz a 69 tagú listához, amelyen a Koszovó függetlenségét elismerők neve áll.
Spanyolország, aki a kezdetektől fogva ellenezte az elszakadást, azzal érvel, hogy az ítélet világszerte szeparatista mozgalmakat fog feltüzelni.
A hágai Nemzetközi Bíróság elnöke, a japán származású Hisashi Owada tegnap úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi jog „nem tartalmaz alkalmazható tiltást” arra, hogy Koszovó kikiáltsa függetlenségét.
„Ebből fakadóan [a bíróság] kimondja, hogy a 2008. február 17-i függetlenség kikiálltása nem ütközik a nemzetközi jogba.” - mondta.
A bírósági eljárást maga az eljárásban vesztesnek tekinthető Szerbia kezdeményezte, kilenc évvel azután, hogy elvesztette az albán etnikumú többséggel rendelkező tartomány felett az ellenőrzést egy NATO beavatkozás nyomán (EurActiv.com 01/12/09). A NATO erői továbbra is Koszovóban állomásoznak (KFOR).
Oroszország, Kína és öt EU tagállam (köztük Spanyolország, Szlovákia és Románia) Belgrádot támogatta, míg az Egyesült Államok, Törökország és húsz másik uniós tagország Koszovó függetlensége mellett állt ki. Az eredmény mégis az utolsó pillanatig kiszámíthatatlan volt, hiszen korábban nem volt ilyen precedens a történelemben (EurActiv.hu 2010.05.18.).
Rada Péter, a Demokratikus Átalakulásért Intézet munkatársa az EurActivnak adott interjúban hangsúlyozta, „eddig vagy az ENSZ Közgyűlés, vagy az ENSZ BT határozattal mondta ki, hogy mi elfogadható és mi nem. Ez is leginkább a ’60-as, ’70-es években volt jellemző, vagy éppen a Jugoszlávia felbomlása utáni időszakban. De olyanra még nem volt példa, hogy a Nemzetközi Bíróság véleményét kérték volna ki.”
A szakértő akkor úgy nyilatkozott, még csak a döntés sem kell hozzá, hogy az ügynek nemzetközi hatása legyen, és a grúziai háborút Koszovó hatásaként jellemezte.
„Már most is látszik, hogy Koszovó de facto fennállásával precedenst teremtett. Leegyszerűsítve, Grúziában ez háborúhoz vezetett.” – mondta Rada.
Szerbia miniszterelnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy az országa feláldozza Szerbia lehetséges EU-tagságát, ha e között, vagy Koszovó visszaszerzése között kell választania (EurActiv 29/08/08).
Koszovó már most is tagja a Nemzetközi valutaalapnak (IMF) és a Világbanknak, de nem vették fel egyelőre az ENSZ Közgyűlésbe.
(EurActiv/Reuters.)
