Hirdetés
"A külföldiek itt soha termőföldet nem fognak vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben.” – mondta az MTI-nek Orbán Viktor, és hozzátette, hogy elkötelezte magát a magyar föld védelme mellett.”
A fogadalom beteljesítése szembe állíthatja Budapestet az uniós partnerekkel, és az út végül az Európai Bírósághoz vezethet, a tőke szabad áramlásának – az uniós szerződés egyik alapelvének - akadályozása miatt.
A 2004-es csatlakozási szerződésünk 2011 április 30-ig megakadályozta a külföldiek földvásárlását, azért hogy a gazdag európai befektetőket gátolják abban, hogy hatalmas területű termőföldet vásároljanak az országban. Más volt kommunista, újonnan csatlakozott országokban - Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban - is tárgyaltak hasonló átmeneti kikötésről.
Az agrárbevételek az ország GDP-jének csak a 4,3 százalékát adják, de a föld kérdés érzékeny politikai vonalat érint itthon. Ennek oka, hogy az ország idegen uralom alatt volt és mélyre hatoló agrár hagyományai vannak.
A Jobbik - amely a Fidesz után várhatólag a második legnagyobb erő lesz - a támogatóinak nagy részét azzal szerezte, hogy kiállt a csatlakozási szerződés újratárgyalása mellett, valamint, hogy támogatja a külföldi földvásárlás örök időre szóló befagyasztását.
A magyar parlament februárban határozatot fogadott el – utolsó akcióként a választások előtti plenáris időszak végén – és felhatalmazta a kormányt arra, hogy tárgyaljon az Unióval arról, hogy két évvel hosszabbítsák meg a korlátozást.
Orbán szerint azonban az Uniónak nincs szava a kérdésben.
„A magyar föld jövője nem függ brüsszeli döntéstől, csak tőlünk.” – mondta az MTI-nek Orbán.
Arra számítva, hogy alul maradnak, még a kormányon lévő szocialisták is megemlítették az ügyet a választási nyilatkozatukban.
“Továbbra is megőrizzük legfőbb nemzeti tulajdonunkat és kincsünket, a földet.” – olvasható az MSZP programjában.
1998 és 2002 között kormányon lévő Fidesz szerint az ügy megdobogtatja a szíveket, és a párt jelenlegi választási programjában a mezőgazdaságot jelölte meg a gazdasági felemelkedés egyik kulcsának.
Ez időben az Orbán-kormány aktívan foglalkozott a külföldiek földvásárlásának kérdésével, amely akkoriban - különösen az osztrák határ mentén - nagy mérteket öltött. Orbán szerint 2001-ben a nyugat-magyarországi birtokok negyede gyakorlatilag osztrák tulajdonban volt, és sok esetben magyar közvetítők segítségével vették meg a földet.
“Minden osztrák gazda, aki itt van Magyarországon, örüljön, hogy ép bõrrel megúszta.” – tette hozzá Orbán.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Gráf József, a hétfői uniós mezőgazdasági miniszterek találkozóját követő sajtótájékoztatón az MTI-nek elmondta, hogy a magyar kormány hamarosan elküldi a Bizottságnak a termőföld-vásárlással kapcsolatos moratórium meghosszabbításáról szóló szakmai anyagát, amelyet már megvitattak az összes érintett agrárszervezettel.
Gráf szerint a leghangsúlyosabb érv a termőföldek árával kapcsolatos. Emlékeztetett, hogy a földárak ugyan megduplázódtak az utóbbi években, de Ausztriában ehhez képest is még mindig három és félszeres az ár, és van olyan ország ahol ez nyolc-tízszeres. A miniszter szerint ez Magyarország legfőbb érve arra, hogy meghosszabbítsák a moratóriumot.
Következő lépések
Április 11: A magyar választások első fordulója.
Április 25: Második forduló.
2011. április 30: A magyar soros elnökség ideje alatt ér véget a külföldiek földvásárlására kiadott moratórium.
