Hirdetés
Európai Parlamentnek tett nyilatkozatában Brammertz a Balkán jövőbeni uniós tagsága és az ICTY-al való együttműködés közötti szoros kapcsolatot hangsúlyozta.
Mielőtt csatlakoznak az Európai Unióhoz, a tagjelölteknek jó eredményeket kell felmutatniuk a 90-es évek háborús bűnöseivel szemben folytatott felelősségre vonás kapcsán.
A belga származású főügyész 2008. január 1-jén lépett a svájci Carla Del Ponte helyére. Brammertz dicsérte az ICTY által végzett munkát. „Szerintem világos, hogy a 161 vádlott előállítása nagy szerepet játszott a régióban felmerülő bűnügyek tisztázásában” - mondta.
Brammertz szerint az ENSZ Biztonság Tanácsa által 1993. május 25-én kiadott határozat hosszú utat tett meg. A kezdeti időszakban sok szervezési és logisztikai problémával kellett megküzdeni, de a vádemelések számát tekintve a főügyész sikeresnek ítéli a munkát.
161 vádlottból 121 esetben volt eredményes a tárgyalás, mondta Brammertz. Ezek közül a legfigyelemreméltóbbak a Szerb Köztársaság volt elnöke, Radovan Karadžić 2008. július 21-i, Slobodan Milošević volt szerb elnök 2001. március 31-i, és a horvát tábornok Ante Gotovina 2005. december 7-i elfogása.
Brammertz nyilatkozott a Nyugat –Balkánon történt legfrissebb változásokról is. Szerbiában a vádemeléshez szükséges dokumentumokhoz és levéltárakhoz való hozzáférést „hatékonyabban és eredményesebben” végzik.
Hangsúlyozta továbbá a horvát miniszterelnök Jadranka Kosor döntését, miszerint 2009 októberében szakértői csoportot állított föl azért, hogy az 1995-ös Vihar hadműveletre vonatkozó hiányos dokumentumokat felkutassák (EurActiv 11/12/09).
Még két súlyos szerb háborús bűnös van szabadlábon: Ratko Mladic, a Szerb Köztársaság hadseregének vezetője volt Szarajevó ostromának idején, és Goran Hadzic, aki a Szerb Krajinai Köztársaság elnöke volt 1992 és 1994 között.
Fokozatos felszámolás
Az ICTY és Szerbia EU csatlakozása szempontjából a háborús bűnösök elfogása marad a legfontosabb. A törvényszék az utolsó szakaszába érkezett: két-három éven belül megszűnik, a személyzetet pedig már 60 százalékkal csökkentette.
Az ügyész ennek ellenére hangsúlyozta, abban az esetben is van jogi lehetőség a bűnösök felelősségre vonására, ha a bíróságnak be kell zárnia mielőtt elfogják őket. „A legrosszabb forgatókönyv szerint, az ENSZ Biztonsági Tanácsa kidolgozza a fennmaradó eljárásokat. Ez egy olyan intézmény lenne, amely a bírósági ügyek lezárása után foglalkozna a fennmaradó igényekkel és ellátná a tanúk védelmét.
„Ennek a mechanizmusnak is lesz bírósági összetevője – aktiválhatnak egy úgynevezett „alvó törvényszéket”, ha egy háborús bűnöst a későbbiekben tartóztatnak le” – mondta az ügyész.
