-
Kapcsolódó cikkek:
Eredeti Elemzés
Hirdetés
Cseh, lengyel és magyar szakértők egy csoportja a térség számára kiemelkedő jelentőséggel bíró Keleti Partnerséget vették górcső alá. A Visegrádi Alap támogatásával létrejött tanulmánykötetben hangsúlyozzák, 2011 döntő év lesz az unió keleti szomszédságával való együttműködésben.
A Visegrádi Négyek (V4), vagyis Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, az egyetlen olyan együttműködés, amely az Európai Unió 2004 után csatlakozott tagállamai között létrejött. A közép-európai országcsoport politikai és stratégia érdekei pedig keletre mutatnak, és „az egész uniós blokk biztonságához kapcsolódnak” - írja a tanulmánykötetről készült összefoglaló.
A Keleti Partnerség lengyel és svéd kezdeményezésre vetődött fel, és olyan, az Európai Unió szomszédságában fekvő területekkel való együttműködést ösztönzi, mint Ukrajna és Szerbia, de felöleli Grúziát és Azerbajdzsánt is.
„Az uniós bővítéspolitika irányaira nézve a Keleti Partnerség megosztotta az uniós tagállamokat. Prága és Budapest a déli régió (Horvátország, Szerbia és Montenegró) felé, Lengyelország pedig keleti irányba (Ukrajna és Fehéroroszország) kötelezte el magát.” - olvasható az összefoglalóban.
A V4-ek, illetve a tanulmánykötetben résztvevő V3-ak (szlovák szakértő nem írt a kötetbe) tehát korántsem egységesek prioritásaikban. „A Visegrádi Csoportot alkotó országok identitása még kialakulóban van, vagyis ez a megfelelő pillanat arra, hogy megújítsuk a csoport eddig inkább hatás nélküli céljait, és új lökést adjunk az együttműködésnek.” - írja az összefoglaló. A szakértők pedig éppen ezen okokból kifolyólag tartják „felettébb fontosnak, hogy az Európai Unió meghatározza a keleti irányú prioritásait, amelyben a [Visegrádi] Csoportnak speciális szerepe lehet.”
„Ez ugyanakkor megköveteli a V4-ektől, hogy érdekeiket szinkronizálják, és belső problémáikon kerekedjenek felül, amelyet a tagjainak egyenlőtlen potenciálja okoz, beleértve egyes partnerek hiányos elköteleződését, a belső feszültségeket, valamint a V4-ek EU-n belüli relatív gyengeségét.” - folytatja az értékelés.
Magyar részről Rácz András a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatások Intézetének munkatársa készített elemzést a Keleti Partnerségben felmerülő magyar érdekekről.
Rácz szerint Magyarország számára elsősorban az energiapolitika határozza meg az Unió keleti szomszédságával fenntartott viszonyokat és az Unióban ezzel kapcsolatban képviselt álláspontját.
„Magyarország szomszédságpolitikája leginkább a Nyugat-Balkán felé irányul, a keleti dimenzió pedig visszafogott figyelmet kap. A Keleti Partnerség régióját tekintve a magyar megközelítést pragmatizmus és ideológia-mentesség jellemzi. Budapest bizonyos mértékig óvatos és tiszteletben tartja az orosz érzékenységi pontokat, kerüli a konfliktust, ugyanakkor az uniós érdekek elsődleges fontossággal bírnak.” - írja Rácz elemzésének összefoglalójában.
Az összefoglaló szerint Magyarország megtartja külpolitikájának klasszikus hármas prioritását és az euroatlanti integráció, a szomszédokkal való jó kapcsolat és a határon túli kisebbségek helyzetének figyelemmel kísérése továbbra is dominálja külügyi lépéseit, beleértve a Keleti Partnerséggel kapcsolatos lépéseket.
A V4-ek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy jelenleg két, a Keleti Partnerség szempontjából kulcsfontosságú pozíciót is ezen ország honfitársai töltenek be. Jerzy Buzek az Európai Parlament első lengyel származású elnökeként, a cseh Stefan Füle pedig bővítési biztosként segítheti az ügyet.
Mindezek következtében „2011 az EU keleti szomszédai számára is döntő pillanat lesz. Kelet-Európa politikusai bilaterális párbeszédet kezdhetnek a szomszédos uniós partnerekkel. Ez egy jelentős vállalkozás a visegrádi országok számára, ilyen lehetőség ritkán adódik. Éppen ezért rengeteg stratégiai tervezés szükséges ahhoz, hogy a svéd és a cseh elnökségek örökségét ne pazaroljuk el. Mindent meg kell tenni azért, hogy a Keleti Partnerség megfelelő szintre kerüljön, kikövezve ezzel az utat a résztvevők egyre mélyülő integrációja felé”. - zárja sorait az összefoglaló.
