Hirdetés
Mérföldkövek:
- 2007. február: Személyi Egészségügyi Rendszerek (Personal Health Systems – PHS) 2007 Konferencia
- 2008. január: PHS 2008 – Egyeztető workshop
- 2008. április: „Infokommunikáció a mindennapi élet szolgálatában” – Konferencia és kiállítás (eVita 2008)
- 2008. április: Az első Ambient Assisted Living (AAL) – Közös program ajánlásokra való felhívása. AAL röviden: Infokommunikációs eszközökkel (ICT) segített életvitel, főleg az idősebbeknek, hogy önállóan folytathassák életüket otthonukban.
- 2008. április: Egyeztető workshop az infokommunikációs eszközöket gyártó innovációs iparral és a távgyógyítási szolgáltatások biztosításáról
- 2008. május: EU e-Egészségügyi Konferencia
- 2008. június: 6. Európai szimpózium a biogyógyászati technológiákról
- 2008. november 4-6.: World of Health Konferencia az IT módszerekről 2008
- 2008 vége: A Bizottság javaslatot terjeszt be a távgyógyítási és a krónikus betegségek kezelésére hozott innovatív infokommunikációs megoldásokról
Összefoglaló
Az európai társadalom elöregedésével, a hosszú távú megfigyelést és ellátást igénylő krónikus betegségek, komoly kihívás elé állítják a különböző egészségügyi rendszereket. Egyre több ember szenved korházi ellátást nem igénylő hosszú lefolyású betegségben, meg kell tehát szervezni az otthon történő ellátást. Ezzel a kórházak elsődleges egészségügyi szerepét vehetnék át a háztartások. Ez a trend megoldást jelenthetne az egészségügyi dolgozók csökkenő számának kiküszöbölésére is.
A Bizottság a kilencvenes évek óta támogatja az Információs és Kommunikációs Eszközök (ICT) egészségügyi területén folytatott kutatást és fejlesztést. Az elmúlt évtized során támogatta az ún. Személyi Egészségügyi Rendszerek (PHS) kialakítását, melyek betegközpontú ellátást biztosítanának. Ezeknek nem az egészségügyi szakemberek felváltása, sokkal inkább támogatása a célja, mivel megfigyelés és egyéb diagnosztikai adatok segítségével, sokkal megbízhatóbb döntések születhetnének.
A Személyi Egészségügyi Rendszerek (PHS) viszonylag új koncepciónak számít. Ezek általában olyan viselhető vagy beültethető eszközök, mint például a testérzékelők, melyek a betegek bizonyos testrészeinek (pl. szív, légzőszerv) fiziológiai információit normál tevékenységük végzése közben gyűjtik be. A rendszerek automatikusan dolgozzák fel az információkat és olyan egészségügyi központokba továbbítják, ahol szakértők távolról értékelik ki az egyén egészségügyi állapotát.
A Bizottság szerint a személyi rendszer bevezetésének célja, hogy „az egészségügyi szakembereket és a betegeket az olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség vagy a szívelégtelenség tüneteinek normális kórházi környezeten kívüli hatékonyabb és gyakoribb megfigyelésében segítse”.
Főbb témakörök
A Bizottság 2004-ben készített el egy tervezetet az e-egészségügyről. A tervezet célja, hogy lehetővé tegye a nemzeti e-egészségügyi infrastruktúra létrehozását, az elektronikus egészségügyi adatbázisok és betegellátási rendszerek kialakítását, és hogy biztosítsa ezek között az interoperabilitást. A Bizottság hivatalos stratégiája, melyet az „ICT az Egészségért” részlege is kiegészített, az elkerülhető betegségek megelőzésére és a megbetegedési kockázatot csökkentésére helyez hangsúlyt.
Az „ICT az Egészségért” stratégia a Bizottság 2006-ban elfogadott i2010 elnevezésű keretprogram része, mely a munkahelyek számának emelését és a gazdasági növekedés fokozását támogatja. A stratégia elsődleges célja az európai egészségügyi rendszerek megváltoztatása. Ahhoz, hogy az elöregedő társadalommal rendelkező Európa szembe tudjon nézni a kihívásokkal, új egészségügyi ellátó rendszerekre van szükség, melyek a megelőzést és a betegközpontú ellátást helyezik előtérbe. Mindez csak az ICT eszközök alkalmazásával lehetséges.”, áll a stratégiában.
Az EU a Hetedik Kutatási Keretprogram keretében, jelenleg is támogatja a PHS rendszerek kifejlesztésére irányuló kutatásokat. A Keretprogram az egészségügyi rendszerek produktivitásának hatékonyabbá tételét fejlesztené, folyamatos és személyesebb ellátást biztosítana, illetve a betegségek előrejelzésének és megelőzésének lehetőségét segítené elő. Ezzel együtt növelné a betegek biztonságát és az egészségügyi információs ipar fellendüléséhez is hozzájárulna.
Az alábbi speciális területeken van szükség előrelépésre:
- Személyre szabott megelőző egészségügyi megfigyelés a veszélyeztetetteknek és krónikus betegségekben szenvedőknek. A várhatói K+F eredmények tartalmazzák a hordozható/mobil eszközök kifejlesztését, a távoli, nem közvetett megfigyelést és ellátást, az elektronikus gyógyászati rendszerek együttműködésének kialakítását, a kórházi ellátás elkerülését, a doktor-beteg kapcsolat elősegítését, a személyi tanácsadás és a lehető legkorábbi orvosi beavatkozás lehetővé tételét.
- Betegellátási központok kialakítása, melyek megállapíthatják a betegségre való hajlamot, ellátást biztosíthatnak, illetve kórházak és laboratóriumi információs és az elektronikus gyógyászati rendszerek közti hálózatokat hozhatják létre.
Ezen kívül a Bizottság 14 tagállam részvételével 2007 indította el az ún. AAL Programot (Ambient Assisted Living), mely 2008-13 között 1 milliárd eurót tesz ki. Ez a program az ún. a 169-es cikkre alapuló kezdeményezés, mely alapján a Közösség részt vehet olyan kutatási projektben, melyet néhány tagállam közösen indított. Ez az olyan programokban való részvételt is tartalmazza, melyek valójában nemzeti szinten kerülnek végrehajtásra.
Az AAL Program olyan kutatásokat támogat, melyek többnyire az életminőség javítását segíti elő, illetve az idősebb korosztály funkcionális képességeinek és egészségének fenntartását az ICT eszközök alkalmazásával biztosítja. Továbbá, a veszélyben lévő betegek számára egy sokkal jobb és egészségesebb életformát és alacsonyabb társadalombiztosítási kiadásokat garantál, illetve növelné az idős lakosság által felhasznált források hatékonyságát és produktivitását.
Habár az egészségügyi ellátás kórházaktól való elválasztása ma még csak víziónak tűnik (ez azt jelenti, hogy Személyi Egészségügyi Rendszereknek köszönhetően az emberek otthonába kerülne a betegellátás), „már eddig is történt némi fejlődés. Az igazi alkalmazás korlátjai a különféle szintekből származnak és technológiai, kulturális, törvényi, politikai és piachoz köthető tényezők sokaságával függ össze.”, állítja egy korábbi konferencia jelentése.
Ugyanez a jelentés azt is megállapítja, hogy a PHS rendszerek bevezetéséhez és alkalmazásához „mély rendszerszintű változások” szükségesek. Hangsúlyozza továbbá az olyan tényezők fontosságát, mint a szervezeti változás, gazdaságos életképesség, visszatérítés, törvényes keretprogram, kötelezettség, adatbiztonság és titkosság. A határon túli elérhetőség és szolgáltatások biztonsága is elkerülhetetlen.
Az ipar az információs rendszerek elterjedését a nyílt szabványok és az interoperabilitás támogatásával segítené elő, mivel ezek szükségesek ahhoz, hogy ne egyetlen domináns szereplő uralja az egészségügyi rendszerek szektorainak piacát, ekkor ugyanis potenciálisan csökkennének az egész ipar fejődési és növekedési esélyei. Különösen a kis- és középvállalatoknak fontos nyílt szabványok bevezetése, mellyel a nagyobb vállalatok infrastruktúrájába integrálódhatnának. Az ipar továbbá hangsúlyozza a közvéleménnyel és a politikai szereplőkkel kialakított igazolás, barátságos szabályozási környezet és figyelemfelkeltés fontosságát.
Miközben a K+F hosszú távon folytatódik és egy személyesebb, elektronikusabb egészségügyi ellátás kialakítása felé halad, a Bizottság a Hetedik Kutatási Keretprogram keretében a Virtuális Fiziológiai Ember (VPH)–re vonatkozó kezdeményezést is támogatja. Ennek célja egy betegközpontú, személyesebb és megjósolhatóbb egészségügyi ellátást biztosító számítógépes modell kifejlesztése, illetve az emberi élettan és a betegségekhez kapcsolódó folyamatok modellezésére és szimulációjára való ICT-alapú modellek létrehozása. A jövőbeli alkalmazások közé sorolhatók a sebészeti beavatkozások szimulációs környezetben való elvégzése, a betegségek felismerésének felgyorsulása, korai diagnózis megállapítása, hatékonyságelemzés végzése és a szabadalmi vizsgálattal nem rendelkező drogoktól való védelem.
A Bizottság által 2007 decemberében elfogadott Vezető Piaci Kezdeményezés (Lead Market Initiative – LMI) az e-egészségügyet, az egyik olyan területként említette, ahol a kutatás számára jövedelmező piacok, illetve innováció-gazdag termékek és szolgáltatások jöhetnek létre. A keresletet az állami szektor határozza meg. A csatolt tervezet részletezi, hogy a területre vonatkozó szabályozásokat hogyan fejlesztik tovább, és hogyan támogatják az állami közbeszerzést, az egységesítést, a címkézést és a jóváhagyást. A területhez tartoznak a személyes egészségügyi rendszerek, az otthoni ellátás és krónikus betegségek kezelésére vonatkozó szolgáltatások is.
Vélemények
Az iparág felfokozott figyelemmel kíséri a személyre szabott egészségügyi rendszerek bevezetésének ügyét és az innovatív megoldásokra létrehozott piac megvalósulására várakozik.
A 2006-ban alakult ipari egyesület, a Continua Egészségügyi Szövetség, infokommunikációs eszközöket, orvosi műszereket gyártó, illetve fitnesz és gyógyszerészeti vállalatokból áll és támogatják a személyes távbetegellátási megoldások bevezetését. A szövetség egy olyan hálózatos eszközökből (vérnyomásmérő, mérlegek, gyógyszeradagoló és többféle érzékelő) álló rendszert képzel el, melyek segítségével a háztartások hatékonyabban és egyszerűbben tudnak együttműködni az orvosokkal és a betegellátókkal. Ahogy a Continua vezetője, David Whitlinger mondta, mindez „az egészségügyi rendszer otthonokba való kiterjesztését jelentené”.
Ennek a tervnek a megvalósulásához a Szövetség szerint az alábbi kérdések megválaszolása szükséges:
Finanszírozás. A személyes megfigyelőrendszer bevezetése bizonyosan alacsonyabb költségekkel jár majd, mint a jelenlegi betegellátási rendszer, melynek költségeit a társadalombiztosítási rendszerek állják. Ezzel szemben a személyre szabott egészségügyi ellátást nagy részben a betegek fizetnék.
Hozzáférhetőség és részvétel. Nem mindenki tudja olyan szinten használni az internetet, hogy az akár a legegyszerűbb e-egészségügyi rendszerek kezeléséhez elég lenne. Emellett az internet-ellátás továbbra is egyenlőtlen eloszlású Európában. A digitális megosztottsággal küzdeni kell, és az e-szolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára egyenlő módon kell biztosítani.
Titoktartás. Mivel a személyes egészségügyi állapotra vonatkozó adatok a legérzékenyebb információk közé tartoznak, a teljes szintű, biztonságos adatvédelmi kódolás elkerülhetetlen és szükséges az e-szolgáltatások folyamán.
Kiszervezés. Néhány megfigyelési szolgáltatást az alacsonyabb bérezésű országokba ki lehet szervezni. Ez azonban nehezebbé tenné az európai szabályozás tiszteletben tartását és az egészségügyi szektorban dolgozók bérezését is hátrányosan érintené.
Az Eucomed (Európai Orvostechnikai Szövetség) szerint a PHS és az otthoni ellátás a leggyorsabban növekedő szektor az egészségügyben, mely az orvosi műszerek iparának 5-6%-ához képest mintegy 19%-ban részesedik az európai piacokon. Fontos továbbá azt is látni, hogy a globális piacon a távegészségügyi szolgáltatások forgalma 2006-ban 7,7 milliárd dollárt tett ki, mely 241%-os növekedést jelent a 2003-as, 3,2 milliárd dolláros értékhez képest.
Az EHTEL (Európai Egészségügyi Telematikai Társulás) véleménye az, hogy a távegészségügyi szolgáltatások szélesebb elterjedését többek között eddig az alábbiak hátráltatták: a pilóta verziók hosszú tesztelési ideje, globális vízió hiánya az e-egészségügyi szolgáltatásokról az egészségügyi átalakulásban és a befektetési modellek bevételeinek szegényes és nem bizonyított bemutatása. Az EHTEL hivatkozik a tisztázatlan és túlságosan korlátozó törvényi szabályozásra és a törvényes visszatérítési tervezetek, valamint a privát személyi biztosítási tervezetek hiányára.
A szervezet a különböző speciális orvosi területek, különböző nemzeti stratégiák és a fenntartható távegészségügyi ellátás üzleti szcenáriói közti kulturális, interdiszciplináris és szektorokon átívelő együttműködés kialakítására szólít fel. Úgy gondolják, hogy „egy új típusú, többnyire állami és magán kis- és középvállalkozások által alkotott egészségügyi szolgáltatási ipar emelkedik fel Európában”. Ezzel az innovatív és vállalkozói egészségügyi szolgáltatás szakértőinek az a célja, hogy az orvosi ellátás magasabb minőségét megfelelő üzleti érzékkel kombinálják.
Martin D. Denz az EHTEL igazgatója szerint, ez az intézkedés csillapítani fogja a nemzeti egészségügyi rendszerekre gyakorolt nyomást, és „a valószínűleg milliós nagyságrendű újonnan keletkező munkahely” az európai gazdaságot is fellendíti majd. Az EU által kezdeményezett Lead Market programhoz is hozzájárul, mivel az állami szolgáltatások számára kreatív megoldásokat kínál.
Az INRIA (Francia Országos Informatikai és Automatizálási Kutatóintézet) kijelentette, napjaink egyik legnagyobb tudományos kihívása a minket körülvevő komplex rendszerek megértése és megértetése. Ez az INRIA szerint mindez olyan fejlesztésekkel érhető el, mint például az emberi sejtek és az agy, valamint a járványtan további tudományos vizsgálatainak modellezése.
Az élettudományok modellezése során például egy virtuális szív létrehozása is lehetséges. Ehhez az általános szívmodellhez hozzáadják a beteg személyes adatait, és ezzel lehetővé válik, hogy a sebészek olyan szimulációs operációkat is elvégezhessenek, melyekkel előre megjósolhatóvá válnának a valós operáció eredményei, illetve könnyebben meghatározhatnák a szívritmus-szabályozó szerkezet (peacemaker) legmegfelelőbb helyét. Ezekkel az orvosi eredmények optimalizációját segítenék elő. Az olyan kutatási területek, mint a molekuláris dinamika, a metabolikus rendszerek, a gének közti kapcsolatok, a rákkutatás, az élő szövetek biofolyamatai vagy az idegkutatási tudományok, valamint a drogok hatásának megjósolását elősegítő biokémia is ide sorolhatók.
A CPME (Európai Orvosok Állandó Bizottsága) üdvözölte a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy részvényesek is kifejezhessék véleményüket az olyan új kezdeményezések kapcsán, mint például a Távorvosi szolgáltatásokról szóló vita. Lisette Tiddens-Engwirda, a CPME titkára elmondta: „A távegészségügyi szolgáltatások bevezetését illetően, a technikai, szervezeti és szabályozási résztől eltekintve, az etikus ügyek kezelésére szeretnénk felhívni a figyelmet. Mivel a beteg és az orvos közti bizalom mindig a kezelés középpontjában állt, az új távszolgáltatások bevezetése után is meg kell őrizni a méltóságot és mind a beteg, mind pedig az orvos részéről való önmeghatározást. Még az adatok tárolása, hozzáférhetővé tétele és kicserélése előtt a betegnek beleegyezését kell adni az orvosnak. Emellett az adatok rögzítésének pontos meghatározása is elengedhetetlen. Az irányelvek és az alkalmazott protokoll is hasznos eszköze lehet ezeknek az aspektusoknak a biztosítására. Végül, a betegek egyenlőtlen technológiához és tudáshoz való hozzáférését is nagyon fontos dologként kell kezelni.”
