Hirdetés
Következő lépések:
- 2008.november 27.: Az EU miniszterei határozatot hoznak a Bizottság légi utasok adataira (PNR-re) vonatkozó javaslatáról.
- 2008.december 3.: Az Európai Parlament szavaz az EU PNR tervévről.
- 2008.december 31.: A Bizottságnak 2008.december 31-ig egy általános formulát kell kidolgoznia, amivel ki lehet számolni a biztonság költségeit, és így növelni a nyilvánosságot.
Összefoglaló
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után a légi biztonság politikai napirendre került. A támadások előtt minden tagországnak saját szabályozása volt, azonban 2002-ben az EU közös szabályozást fogadott el. Ez külön tartalmazta a repterek és repülőgépek biztonsági zónáihoz történő hozzáférés feltételeit, szabályozta az utasok ellenőrzését, a csomagkezelést, a rakomány és levelek átvizsgálásának körülményeit, a személyzet ellenőrzését és képzését, valamint a repülőgépek fedélzetén és a reptereken tiltott fegyverek és egyéb eszközök osztályozását.
2005 szeptemberében a Bizottság javaslatot terjesztett be a 2002-es szabályok módosítására. Ebben az utas és csomagvizsgálaton, a légi járművek biztonsági ellenőrzésén, a személyzet utánpótlásán, és képzésén kívántak változtatni. Ezen kívül első ízben javasolták a repülés ideje alatti biztonság javítását, mint például a pilótafülke megközelítését, a problémás utasok kezelését, és a biztonsági légi kísérők (un. sky marshal) alkalmazását. Az új szabályokat 2008 márciusában fogadták el (EurActiv.com, 12/03/2008).
A törvényhozási előrelépések mellett az EU egy sor ad-hoc intézkedést vezetett be közösségi szinten, miután 2006 nyarán híre ment hogy terroristák folyékony robbanóanyagot akarnak csempészni olyan repülőgépekre, amelyek az Egyesült Királyságból az Egyesült Államokba repülnek (EurActiv.com 21/08/2006). 2006. novemberében fogadták el azokat a szabályokat, amelyek a járatokra felvihető folyadékmennyiséget korlátozták (EurActiv.com 28/09/2006).
A szeptember 11-ei támadások utána az EU egy új kétoldalú egyezményt kötött az USA-val és elfogadta az USA azon követeléseit, hogy az utasok adatait betáplálhassák az amerikai biztonsági rendszerekbe is. A 2004 májusában aláírt Paktumot azonban az Európai Bíróság 2006 májusában jogellenesnek minősítette. Az éles kritika dacára egy új megállapodás jött létre 2007 júniusában (EurActiv.com 29/06/2007). Ez, az ellenzők szerint nem védi kellő mértékben az európai utasok személyiségi jogait (EurActiv.com 07/07/2007).
Főbb témakörök
Szaporodó biztonsági intézkedések
A repülésbiztonsági intézkedések európai szintű harmonizációja megkönnyítette az utazást, mivel minden tagállamban ugyanazokat a követelményeket és gyakorlatokat vezették be. Meghatározták a biztonsági intézkedések minimum szintjét is. A tagállamoknak azonban szabad a szigorúbb szabályozás, feltéve ha azok „objektívek, ésszerűek, nem diszkriminatívak és arányban állnak azzal a kockázati tényezővel, amely ellen irányulnak.” Ez a lépés, és a biztonságot veszélyeztető cselekmények számának általános növekedése, nagyszámú ad hoc biztonsági intézkedések meghozatalához vezetett, mind tagállami, mind uniós szinten.
2006 novemberében például az EU egy állítólagos terrorista csoport kijelentésre reagált, amely szerint a londoni Heathrow repülőtéren egy gépre folyékony robbanóanyagot csempésztek az év augusztusában, és új szabályokat fogadott el a folyadékok gépekre vitelére vonatkozóan (EurActiv.com 21/08/2006). Ennek értelmében az utasok csak 100 milliliternél kisebb űrtartalmú palackokat vihetnek magukkal a fedélzetre, és azt is csak átlátszó, újrazárható műanyagzacskóban, amit a reptéri biztonsági szolgálat emberi már ellenőriztek.
A korlátozásokat éles kritika érte, mivel bizonytalanságot termettek és számos európai reptéren késéseket eredményeztek. Arról nem is beszélve, hogy hetente több száz tonna vámmentes árút és több ezer liter alkoholt és parfümöt koboztak el a félreinformált utasoktól (EurActiv.com 07/02/2007, 07/09/2006).
A legtöbbet azt az intézkedést kritizálták, amely szerint nagy mennyiségű folyadékot csak akkor engednek fel a gépekre, ha azt az Unió egy vámmentes boltjában vásárolták és egy zárható műanyag zacskóban szállítják. A nem EU-s vámmentes boltban vásárolt folyadékokat a repülőtéren kell hagyni, még akkor is ha a tulajdonos csak átutazóban van.
A Bizottság erre a problémára a 2007 júliusában elfogadott szabályozásokban reagált. Ezek szerint, kivételt tennének azokkal a harmadik országokkal, amelyekben bizonyítottan azonos légügyi biztonsági intézkedéseket hoztak, mint az EU-ban. Ennek eddig csak Horvátország és Szingapúr tett eleget.
Az EU-s utasok fedélzetre vihető csomagméretének limitálást célzó tervezett intézkedéseket visszavonták, mivel el szeretnék kerülni egy hasonló méretű káosz kialakulását.
Utasok adatainak rögzítése-az adatvédelem megsértése?
2004 májusában a Tanács aláírt egy megállapodást, hogy megfeleljen az Egyesült Államok terrorellenes követelményeinek. Ennek értelmében az európai légitársaságok minden az Államokba, vagy azon keresztül utazó utasról egy 34 adatból álló információcsomagot kell, eljutasson az amerikai biztonsági hatóságoknak. A csomag tartalmazza a hitelkártya adatokat, az e-mail címet, a telefonszámot, valamint a szobafoglalást és a gépkocsi bérlést is.
2004 szeptemberében az Európai Parlament felszólította az Európai Bíróságot, hogy semmisítse meg az egyezményt, mivel az nem biztosítja megfelelően az utasok adatainak védelmét. A Bíróság 2006. május 30-ai döntése értelmében a Tanácsnak nem volt megfelelő jogi alapja az intézkedés megozatalára, és felszólította az EU-t, hogy tárgyalja újra a megállapodást (EurActiv.com 31/05/2006). A 2007 júniusában született megállapodás értelmében (EurActiv.com 07/06/2007) az utasszállító társaságoknak adatokat kell szolgáltatniuk az európai utasokról az USA Nemzetbiztonsági Hivatalának. A döntést ismét élesen kritizálták a jogvédő szervezetek és azok az európai parlamenti képviselők, akik szerint ez a megállapodás nem jobb az előzőnél.
A végső kompromisszum értelmében az EU-s légitársaságoknak 19 adatot kell átadniuk az amerikai terrorelhárító hatóságoknak. Többek között a neveket, teljes útiterveket, számla- és poggyászadatokat. A „problematikus” adatokat, mint például a faji, vagy etnikai hovatartozás, politikai vélemény, vallási meggyőződés, szakszervezeti tagság, és az egészségre és szexuális orientációra vonatkozó adatok, csak „kivételes helyzetben” használhatják. Az adatokat 3 és fél évtől 12 éven keresztül őrizhetik meg, és 7 évig „aktív, analitikus adatbázisokban” tárolják. Az EP képviselők attól tartanak, hogy ez az eljárás az adatokkal történő visszaéléshez vezet, ami ellentétes az EU elveivel (EurActiv.com 13/07/2007).
A Bizottság 2007 novemberi javaslatában ez az eljárás szolgál mintául az ’EU-PNR’ rendszer felállítására (EurActiv.com 07/11/2007).
Amerikai nyomás
A Bizottsággal kötött PNR megállapodás ellenére az Egyeült Államok, a vízummentességért cserébe, Görögországtól, Magyarországtól és más új tagállamoktól további adatok átadására tart igényt. Továbbá el szeretné érni, hogy az említett országok és az Államok között közlekedő gépeken fegyveres biztonsági szolgálat működjön.
Az USA valójában nem akarja megadni az egész EU-nak a vízummentességet. Először meg akar bizonyosodni arról, hogy az összes ország alkalmazza a szigorú amerikai biztonsági követelményeket. A Cseh Köztársasággal, Észtországgal és Litvániával már létrejöttek a kétoldalú megállapodások. 12 további tagország, azonban nem vehet részt a vízummentességi programban (US VISA Waiver Programme).
Ez a tény kellemetlenül érinti az EU-t. Az Unió azzal vádolj az Egyesült Államokat, hogy az aláássa az egységes vízumpolitikát, és az egyes országokat olyan szabályozás elfogadására kényszeríti, ami nem összeegyeztethető az EU repülésbiztonságra és adatvédelemre vonatkozó intézkedéseivel. (EurActiv.com 13/03/2008)
A Bizottság nyilatkozata szerint, 2009 január 1-étől ellenintézkedéseket léptet életbe (pl.: az amerikai diplomaták vízummentességének ideiglenes visszaállítása), ha addig nem történik előrelépés az EU vízummentességi programból kimaradt tagállamainak ügyében.
Növekvő költségek a légitársaságoknál
A légitársaságok és repterek nemtetszésüknek adtak hangot a növekvő biztonsági intézkedések kapcsán megnövekedett árak miatt. A költségnövekedés valóban jelentős lehet, azonban a hatóságok támogató kedve eltérő a különböző tagállamokban. Ez a repterek és szállítótársaságok közötti verseny torzulásához vezethet.
A Bizottság a 2006 augusztusi jelentésében megjegyezte, hogy „az európai állampolgárok terrortámadás elleni védelme alapvetően tagállami felelősség”, azonban ezeket az intézkedéseket a tagállamok nem kötelesek támogatni. Az EP képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a kormányok vállaljanak bizonyos költségeket, amivel elkerülhető a versenytorzító hatás és garantálható a biztonsági intézkedések magas színvonalú kivitelezése az összes repülőtéren.
Az ötletet azonban a tagállamok elutasították, és az EU új légügyi szabályozásának végső törvényszövege nem említi a költségek kérdését. Ennek értelmében a kormányok szabadon dönthetnek arról, hogy mely körülmények között és mértékben viselik a költségeket az államok, a repterek, a légitársaságok, egyéb hatóságok vagy az igénybe vevők (EurActiv.com 12/03/2008).
Ennek ellenére a Bizottságot felkérték, hogy 2008.december 31-e előtt készítsen egy általános formulát a költségek kiszámítására, ami növelné a nyilvánosságot. Ezen kívül garantálnia kell, hogy a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos díjakat kizárólag a biztonsági költségek fedezésére használják fel.
Tisztességtelen verseny?
A légitársaságok szerint az EU-s törvényhozás nem kiegyensúlyozott és igazságtalan a légügyi szektorral szemben, ha összehasonlítjuk a szállítás egyéb alternatíváival (vasút, buszjáratok). Ezeket ugyanis nem szabályozták ilyen komolyan a madridi és londoni támadások ellenére sem.
A társaságok felszólítottak a PNR rendszer teljes körű alkalmazására az összes szállítmányozási szektorban, a diszkrimináció és a versenykorlátozás elkerülésének érdekében.
Vélemények
Paolo Costa, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság elnöke, és a repülési biztonság témafelelőse a 2008 márciusi repülési szabályozásról elmondta: „Ez összhangban van a Parlament azon igényével, mely szerint az utasok biztonsági szintjét további költségek, vagy értelmetlen ellenőrzések létrejötte nélkül kell emelni.
Said El Khadraoui szocialista európai parlamenti képviselő üdvözölte azon intézkedések bemutatását, amelyek értelmében az EU-s biztonsági intézkedésekkel egyenértékű szabályokat alkalmazó harmadik országok utasai és poggyászai mentesülnek a további ellenőrzések alól. Ez „jelentősen csökkentheti a folyadékokra vonatkozó korlátozásokat”, fűzte még hozzá.
A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa Európa (ACI Europe) és az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA) is támogatja a fenti biztonsági tervezetet, mivel így a megfelelő szabályozásokat alkalmazó harmadik országok utasai mentesülhetnek a további vizsgálatok alól. Ulrich Schulte-Starthaus az AEA főtitkára felhívta a figyelmet az ismétlődő biztonsági ellenőrzések magas költségeire. Ragaszkodott ahhoz, hogy például ne vizsgáljanak át még egyszer egy Frankfurtban átszálló utast, akit már Tokioban, vagy Tel Avivban átengedtek.
Olivier Jankovec, az ACI Europe ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy az európai reptere költségvetésének 35%-át a biztonsági intézkedések teszik ki.
Mindkét társaság egyetért abban, hogy a biztonsági költségeket terhét ne a légitársaságok viseljék. Véleményük szerint, „az állampolgárok biztonsága nem a légitársaságok felelőssége. Ez kizárólag a tagállami hatóságok feladata”.
Hasonlóan vélekednek az utas adatok felhasználásnak és átvitelének, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások hatására megemelkedett szintjéről. A légitársaságok számára a különböző hatóságok ellátása a kért adatokkal további költséget jelent. Arról nem is beszélve, hogy egymásnak ellentmondó szabályokkal találják szembe magukat. Ezek a követelések figyelmen kívül hagyják a légügyi szektor fejlődését. Nem számolnak az internetes jegyekkel, a leegyszerűsített check-in rendszerrel, amik az utazást leegyszerűsítenék. Ehelyett tovább korlátozzák az utasokat.. Az egyesületek szerint az adatgyűjtés és –átvitel során felmerülő költségeket azoknak a hatóságoknak kéne fizetni, amelyek ezekre igényt tartanak.
Spohie in ’t Veld holland liberális parlamenti képviselő és az EU-USA PNR megállapodás témafelelőse szerint az utas adatok kapcsán nem csak a megnövekedett költségeket kell megemlíteni. A repülési listákról gyűjtött és eltárolt adatokat ugyanis, „biztonsági szempontokra” hivatkozva bevándorlási és egyéb célokra használták föl, és 15 évig őrzik. Ez az eljárás nincs összhangban a kockázattal és az eredményekkel. Felszólította a Bizottságot, hogy ne áldozza fel személyes szabadságjogokat a terrorizmus elleni küzdelem oltárán: „Ne felejtsük el, hogy nem csak az embereket óvjuk a terrorizmustól, hanem a demokráciát is.”
A 65 amerikai és európai fogyasztói szervezetet tömörítő Transzatlanti Fogyasztói Párbeszéd (Transatlantic Consumer Dialouge-TACD) szerint is szükség van a komoly biztonsági intézkedésekre. Azonban azt is elismeri, hogy az utasellenőrzési program veszélyezteti az EU utasainak személyes szabadságjogait. Ezt csak az utasokra vonatkozó megfelelő intézkedésekkel egyidejűen szabad alkalmazni., amik a szükségtelen és kellemetlen eljárásoktól védik a magánszférát. „ Nagyon fontosnak tartjuk a repülési biztonság olyan alternatíváinak keresését, amelyek kevésbé tolakodóak és jobban védik az utasok biztonságát.
Tony Bunyan, a Statewatch (az állampolgári jogok ellenőrzésére létrejött európai csoport) szerkesztője szerint a PNR nem túl demokratikus. „Ez egy újabb intézkedés, ami mindenkit felügyelet alá helyez, és mindenkit gyanúsítottként kezel. Ráadásul nem magyarázza meg, hogy ki és hogyan használja dolgozza fel és használja az adatokat.
