Hirdetés
A munkavállalásról általában
A 2004-es csatlakozás jelentős könnyebbséget jelentett a külföldön dolgozni kívánó magyar állampolgárok számára, de nem minden tagállamban került sor azonnali nyitásra. Sok régi tagállam kért derogációt, vagyis átmeneti mentességet a szabad munkavállalás uniós alapelve alól. A 2004-ben csatlakozottak közt megvalósult a kölcsönös munkaerőpiac-nyitás.
Mit jelent ez a magyar állampolgárok számára?
Legfőképpen azt, hogy mielőtt valaki elhatározná, hogy melyik uniós tagállamot választja, mint jövendő munkahelyét, érdemes tájékozódnia, hogy megnyitotta-e már az adott ország a kapuit a magyar munkavállalók előtt. Amennyiben ez még nem történt meg teljes mértékben, akkor is érdemes utánajárni, hogy ez mikorra várható, illetve, hogy milyen mértékűek a jelenlegi korlátozások. Előfordulhat ugyanis, hogy egy tagállamban, csak adott szakmák esetén szabad/korlátozott a munkavállalás.
Átmeneti időszakok - Mikor lesz mindenhol szabad a munkavállalás?
Az EU ezen a területen az úgynevezett 2+3+2-es szabályt alkalmazza. Ha tehát egy tagállam átmeneti mentességet kér a munkaerőpiacának megnyitása alól, akkor azt első körben két évre kapja meg. Ez alatt érvényben maradnak az eredeti szabályozások, a tagállam nemzeti jogszabályai, így a munkaerőpiaci korlátozások is.
A két év elteltével, ha a tagállam nem jelezte az EU felé, hogy továbbra is fenn kívánja tartani a munkaerőpiaci korlátozásokat, akkor a munkavállalás szabadsága automatikusan érvénybe lép. Ha jelzi e szándékát, akkor indoklás nélkül további három évvel hosszabbodik meg az átmeneti időszak. Előfordulhat, hogy a tagállam egyes korlátozásokat felold, másokat pedig fenntart. Lehetségessé válik tehát, hogy valamely szakmák előtt már két év után megnyílik a határ, míg más szakmáknak tovább kell várakozniuk.
Ha letelik a további három év, a korlátozások csak akkor tarthatóak fenn, amennyiben a tagállam igazolni tudja, hogy az új tagállamokból érkező munkavállalók korlátozásmentes beáramlása munkaerő-piaci zavarokat okozna. Ebben az esetben további két éves hosszabítás megemgedhető.
Összesen tehát 2+3+2, vagyis hét éven keresztül lehet korlátozni a szabad munkavállalást. Ez a magyar munkavállalók számára azt jelenti, hogy legkésőbb 2011-ben teljes mértékben és véglegesen megnyílik az EU munkaerőpiaca.
Nyitott munkaerőpiacok Európában
A tizenöt régi tagállam közül jelenleg nyolc nyitotta meg teljes mértékben a munkaerőpiacát. Írország, Nagy-Britannia, Svédország rögtön a csatlakozás után, 2004. május 1-jével, Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország az első két év után, 2006. május 1-jével engedett szabad utat a tizek munkavállalói előtt. Olaszországban 2006. július 27-e óta vállalhatunk szabadon munkát.
A 2004-ben csatlakozott tíz tagállam egymás között alkalmazza a munkaerő szabadságának elvét, azzal a kikötéssel, hogy ameddig a tizenötök felől bárkivel szemben korlátozások állnak fenn, addig a tizek egymással szemben is alkalmazhatnak védintézkedéseket, amennyiben indokolni tudják, hogy az adott ország munkavállalóinak szabad beáramlása súlyos munkaerő-piaci zavarokat okozna. A védintézkedéseket Magyarországon kormányrendeletbe foglalták.
Az új tagállamok tekintetében Romániában továbbra is szükséges munkavállalási engedély, csak a hiányszakmák esetében van könnyítés. Bulgáriában szabadon vállalhatnak munkát a magyar állampolgárok.
A szabad munkavállalás azt jelenti, hogy a munkavállalóknak a kiutazáskor nincs szükségük sem munkavállalási, sem tartózkodási és egyéb engedélyre ahhoz, hogy kiutazzanak, és munkát vállaljanak. Egyes esetekben nyilvántartási okokból szükség lehet munkavállalói regisztrációra (Nagy-Britannia), illetve tartózkodási engedély igénylésére (Svédország, Írország, Finnország).
Korlátozott, illetve zárt munkapiacok
A korlátozott, illetve zárt munkaerőpiac nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet munkát vállalni az adott országban, hanem hogy ehhez engedélyre van szükség. A fennmaradó 7 tagállam esetében valamilyen korlátozás tehát életben van a Magyarországról (és más újonnan csatlakozott tagállamból) érkező munkavállalókkal szemben. Ezekben az országokban munkavállalási engedélyre továbbra is szükség van, de annak megszerzésére több fajta eljárás létezik.
Egyes tagországok felsorolták azokat a szakmákat, amelyekre nincs elég saját munkaerő. Ezekben a hiányszakmákban könnyített eljárással lehet munkavállalási engedélyhez jutni. Ezt a módszert alkalmazza Belgium, Franciaország, Hollandia és Luxemburg.
Dánia átmeneti szabályokat vezetett be nyolc új tagállammal szemben. E tagállamok állampolgárai szabadon vállalhatnak munkát, amennyiben teljes munkaidőben vannak foglalkoztatva, és már a munkakezdéskor rendelkeznek tartózkodási engedéllyel.
Németország esetében nincsenek engedmények. A munkavállalói engedélyt továbbra is ugyanolyan feltételek mellett kell igényelni. Magyarországnak kötött egy egyezményt Németországgal (55/1990 (III.23.) MT), amely a magyar állampolgárok számára szakmai és nyelvi ismeretek bővítése céljából németországi vendég-munkavállalást tesz lehetővé.
Ausztria 2008. január 1-i kezdettel 50 szakma esetében tett könnyítést az új tagállamok munkavállalói számára. Ezekben a szakmákban a munkavállalók könnyített eljárással juthatnak munkavállalási engedélyhez. 2009. január elsejével pedig ezen szakmák listájának bővítését tervezi (Euractiv.hu 10/06/08)
Ahogy már említettük Romániában továbbra is szükséges a munkavállalási engedély, bizonyos szakmákat kivéve fennmaradnak a csatlakozás előtti korlátozások.
EGT államok
Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség (EGT) szoros együttműködésének köszönhetően a magyar munkavállalók Izlandon is szabadon vállalhatnak munkát, ám Norvégia továbbra is engedélyhez köti az EU-tizek állampolgárainak munkavállalását, Liechtenstein vonatkozásában Magyarország is részese a liechtensteini kvótarendszernek.
Alapelvek - szigorítani tilos!
Az Unió, hogy az újonnan csatlakozottak diszkriminációját megelőzze, az átmeneti mentességek alkalmazását bizonyos alapelvek betartása mellett engedélyezte.
A visszalépés tilalma szerint, amennyiben egy "régi" tagállam korlátozásokat tart fenn egy újjal szemben a csatlakozás után is, akkor ezek a korlátozások nem lehetnek szigorúbban a csatlakozás előtti feltételeknél. A csatlakozás előtti közvetlen állapotot kell alapul venni, és azon már csak enyhíteni lehet.
A közösségi preferencia biztosításának kötelezettsége szerint, az új tagállamok munkavállalóit előnyben kell részesíteni harmadik országok munkavállalóival szemben, vagyis ha ugyanarra az állásra pályáznak és ugyanolyan képesítéssel rendelkeznek, akkor az új tagállamból érkező munkavállalót kell alkalmazni.
A 12 hónapos szabály szerint, ha egy munkavállaló a csatlakozást követően az adott tagállam munkavállalási szabályainak betartása mellett, megszakítás nélkül, legalább 12 hónapot dolgozott az adott tagállamban, akkor a 12 hónap letelte után az adott országban szabadon vállalhat munkát. Erre egészen addig jogosult, amíg az adott tagállam munkaerőpiacról önként ki nem lép.
Az Unió azon családtagok számára is létrehozott garanciát, akik harmadik ország állampolgárai. A 12 hónapos szabályt ezekre a családtagokra is kiterjeszti az Unió, amennyiben az új tagállamból érkezett munkavállaló 12 hónapos munkaviszonya alatt ezen családtagok is megszakítás nélkül az adott tagállamban tartózkodtak.
Az újonnan csatlakozott tagállamok számára nehezen volt elfogadható a szabad munkavállalás korlátozása, így a kompromisszum megszületéséhez szükség volt a viszonosság szabályára. Ez megengedi, hogy az újonnan csatlakozottak ugyanolyan korlátozásokat tartsanak fenn más tagállamokkal szemben, amilyenekkel az ő munkavállalói is szembesülnek az adott tagállamban.
Magyarország élni kívánt ezzel a jogával, így alapelvként a viszonosságot alkalmazza, kivételt csak azok az országok jelentenek, akikkel szemben a csatlakozás előtt is enyhébb követelmények álltak fenn.
Külföldiek Magyarországon
Kormánydöntés alapján, 2004. május 1-től a tagállamokból érkező munkavállalók állampolgárságuk alapján háromféle eljárás alá tartozhatnak (l.: 93/2004. (IV.27.) Korm. rendelet):
- a magyar állampolgárok számára munkaerő-piacukat megnyitó régi, valamint valamennyi új tagállam állampolgára munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát Magyarországon;
- a magyar állampolgárok piacra jutását lényegesen javító régi tagállamok állampolgárai a magyar munkaerő-piac vizsgálata nélkül kapnak munkavállalási engedélyt;
- a további régi tagállamok állampolgárai a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó általános szabályok szerint kaphatnak munkavállalási engedélyt.
