Hirdetés
A környezetvédelmi bizottság tegnap (február 15.) tárgykörbe vette és a mai napra általános vitára bocsátotta az Éghajlatvédelmi Törvényt. Az ország környezettudatos társadalmi szemléletváltását megvalósítani kívánó javaslatot a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) a Magyar Természetvédők Szövetségével (MTVSZ) szoros együttműködésben dolgozta ki.
Több kifogás is elhangzott az éghajlatvédelmi kerettörvénnyel kapcsolatban a környezetvédelmi bizottság vitájában, ám talán a leghangsúlyosabb kritika a formai követelményekre vonatkozott. Nem merült fel ez a probléma az előterjesztést megelőző egyeztetésen?
A klímatörvény-tervezet kidolgozása hosszú, több mint féléves folyamat volt. Ennek keretében az NFFT, és az NFFT tagjai között, a parlamenti pártokból delegált egy-egy képviselő, természetesen egyeztetett.
Éppen ezért kicsit meglepve tapasztaltam, hogy ezek az érvek elhangzottak.
A konkrétumok, melyeket Katona Kálmán hiányolt, éppen az egyeztetések alatt koptak ki. Az egyeztetések folyamán minden pártnak lehetősége volt a véleményét kifejteni. A számonkérést, melyre most került sor, úgy érzem, hogy a korábbi egyeztetési szöveg véglegesítési fázisában kellett volna megtenni.
Ugyanakkor örülök annak, hogy számos képviselő támogatásáról biztosította a kerettörvény tervezetet. Most az a legfontosabb, hogy a szöveg átmenjen a parlamenten.
Akármi is történik a törvénnyel most, a részletes rendeletekkel, szabályozásokkal a következő kormányzatnak kell majd kiegészítene..
Hallottuk, hogy a két legnagyobb frakció, a Fidesz és az MSZP is támogatni fogja a kerettörvényt, így számítani lehet arra, hogy az általános és a részletes vita után a képviselők elfogadják azt. Mi a következő lépés?
Ha a tervezet parlamenti vitán és a 22-i végszavazáson is átmegy, akkor a törvény július elsején életbe léphet.
A törvényben említett kormányzati útitervet, rendeleteket, részletszabályozásokat 2011 júliusáig kell elkészíteni, sőt a kerettörvény által életre hívott Nemzeti Éghajlatvédelmi Alapot külön törvényben kell szabályozni.
Az új kormányzatnak ezeket kell elkészítenie.
Ebben a folyamatban is együttműködik az NFFT, illetve az MTVSZ?
A törvénytervezet alapján az NFFT a későbbiekben is részt vesz ezeknek a kidolgozásában. Az MTVSZ pedig, mint az NFFT egyik civil delegáltja, szintén részt vesz a folyamatokban.
Mivel kerettörvényről van szó, az igazán izgalmas rész még csak most, a parlamenti szavazás után jön. A klímatörvény keretet ad a szabályozásnak, ám az érdekességek a részletszabályozásban rejlenek majd.
Mindazonáltal, ha a kerettörvény jól elő van készítve, akkor a részletekkel sem lesz probléma.
Az Európai Unióban nagyon erős a klímavédelmi folyamat, és úgy tűnik, hogy ezek a hatások minket sem hagytak érintetlenül. Mit jelent ez a törvény Magyarország EU-tagsága szempontjából?
Az uniós csatlakozásunkkal szerencsére nagyon megnőtt a civil szervezeti aktivitás, ráadásul érezhetően nőtt a társadalmi részvétel döntéshozatalban való befolyása is.
Egyre több szervezet foglalkozik az uniós ügyekben való társadalmi részvétel növelésével, és az emberek is egyre komolyabban veszik a képviselt ügyeket.
Ez utóbbin még ugyan lehetne javítani, de érdekes módon az éghajlatvédelmi kerettörvénynél éppen ez volt a legerősebb: az emberek elhitték, hogy ebből a civil kezdeményezésből tényleg lehet törvény, és tényleg hatással lehet az uniós klímapolitikánkra.
Nem csak a társadalmi részvétel nőtt azonban, hanem az emberek érdeklődése is. Kíváncsiak arra, hogy a jelenlegi szabályzások mennyire alkalmasak a környezettudatos életmód megteremtésére, segítésére. Az éghajlatvédelmi törvény előkészítése előtt ennek felmérése is lezajlott, és sajnos az derült ki, hogy nem eléggé. Többek között ezért is van szükség a klímatörvényre.
Ha a Klímatörvényt elfogadják, akkor viszont Magyarország kiemelkedő szerepet játszhat az uniós klímapolitikában is.
A jelenlegi törvény-javaslat az 1990-es évet veszi alapul a kvótacsökkentés szempontjából, viszont az EU azt szeretné, ha a posztszovjet térségben a szovjet ipar leépítése utáni állapotot (2005) vennék bázisévnek a tagállamok. Magyarország vezető szerepének jóslatát tehát ennek tükrében is fenntartja?
Az, hogy egy csökkentést mihez viszonyítunk, csak a kiindulási értéket adja meg. A lényeg, hogy a jelenlegi szinthez képest ez arányaiban mekkora csökkentés lenne.
A törvényben megszabott 40 százalékos csökkentési cél összhangban van a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában megadottakkal. A lényeg, hogy megfelelő irányú és mértékű csökkentési pályára álljunk rá.
Természetesen az előkészítés során vitáztunk arról, hogy mi legyen a bázisév, de a kompromisszum az 1990-es év lett (ugyanakkor az adatok 2005-höz képest is meg vannak adva a szövegben). Az a fontos, hogy ami számot végül leírunk, az el tudja e indítani a társadalmi és gazdasági szerkezetváltás folyamatát, és ezek az értékek erre képesek (a tervezetben: 2020-ra 40% csökkentés 1990-hez képest, ami 2005-höz képest 25,5%-os csökkentés és 2050-re 80%-os csökkentés 1990-hez képest, ami 2005-höz viszonyítva 75%).
Az Unió is jelentős számháborút folytatott erről, de mindig az a lényeg, hogy a végeredmény el tud-e indítani valamilyen változást vagy nem.
Az Unió előbb utóbb rá fog majd döbbenni, hogy ezek a jelenlegi uniós számok (20-30 százalék) kevesek ahhoz, hogy valódi változást indítsanak el. A magyar kerettörvényben foglalt 40 százalék erre alkalmas.
Klímacsomagjában az Európai Unió azonban 2005-höz képest méri a 20, illetve 30 százalékos kibocsátás-csökkentését, míg a magyarországi 40 százalék az 1990-es szinthez mérten kerül majd teljesítésre, ráadásul ebből már 30-at teljesítettünk is, vagyis nominálisan csupán 10 százalékot kell majd 2020-ig lefaragni.
Ez valóban így van. Azért a törvénytervezetben benne van a viszonyíthatóság kedvéért, hogy ez a 40% a 2005-ös szintekhez viszonyítva 25,5%-os csökkentés. Visszatérve a kerettörvény társadalmi vetületeire: Mivel ösztönözné a kerettörvény a környezettudatosabb életet. Sokszor elhangzik az is, hogy igény lenne rá, de nincsenek megfelelő körülmények, például hiányoznak a szelektív hulladékgyűjtők az utcákról, stb. Ezeket a problémákat is kezeli a törvény?
A törvény kimondja, hogy jelentős szerepet szán a szemléletváltozásnak, illetve az oktatásnak, képzésnek.
Ahhoz, hogy komoly társadalmi változás induljon el, kevés, ha csak elmondjuk az embereknek, mit kellene tenni. Éppen ezért a törvény létrehoz egy Alapot, amely a pénztárcájukon keresztül ösztönzi az embereket arra, hogy energiatakarékosabb módon működtessék, például a háztartásukat.
Az Éghajlatvédelmi Alap újdonsága, hogy kamatmentes kölcsönt nyújt a háztartásoknak, kis- és középvállalkozásoknak, illetve intézményeknek ahhoz, hogy valódi kibocsátás-csökkentést hozó, energiahatékonysági, illetve megújuló energiás beruházásokat indíthassanak kezdőtőke nélkül.
A visszafizetési garanciát pedig maga a beruházás eredményessége adja. Az energiatakarékosság, energiahatékonyság növelése ugyanis az energetikai kiadások csökkenését vonja maga után. Ezáltal az emberek nem egy újabb adósságcsapdába kerülnek, hanem olyan beruházásokat eszközölhetnek, amelyek tényleges megtakarítást hoznak számukra.
Mindenképpen arra ösztönzi az embereket, hogy megéri környezettudatos életmódot folytatni. Az Alap ráadásul mindenki számára hozzáférhető lenne, nem maradna ki belőle semmilyen réteg.
Milyen lépést jelent ez a törvény európai tekintetben, hogy állnak más országok?
A klímatörvény-kampány tizenhét országban fut, ebből Angliában, illetve Skóciában fogadtak el éghajlatvédelmi törvényt. Ennek megfelelően Magyarország lehet a második európai állam, de előrehaladott a kampány Ausztriában, Svédországban és Finnországban is.
Azáltal, hogy Európa egyre több országában születik meg ez a klímatörvény, várható, hogy esetleg Európa is elmozdul a jelenlegi „pókerjátszmás” korszakból, amikor a tagállamok egymásra várva teszik meg vállalási licitjeiket.
Ezáltal várhatóan az Unió vissza tudja szerezni klímapolitikai vezető szerepét, és talán kimozdíthatja a holtpontról a koppenhágai csúcsot követő apátiás klímapolitikai miliőt.
Említette, hogy Magyarország vezető szerepre tehet szert az Unióban, ha a Klímatörvény elfogadásra kerül. Terveznek-e valamilyen Brüsszel-felé, vagy más tagállamok felé irányuló lobbi-tevékenységet, hogy ezt a vezető szerepet biztosítani lehessen?
Az új klímavédelmi biztost, illetve az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságát természetesen tájékoztatni fogjuk. A tevékenységünket pedig nyilván az uniós politikai élet más szintjeire is kiterjesztjük, amikor már a részletszabályozások elérik azt a szintet, ami már kifejthető jobban és lobbizható.
Nemzetközi kapcsolatokat is ki tudjuk használni arra, hogy a magyar kampány sikerének híre és a kezdeményezés minél több uniós fórumra eljusson. Erre ki fogunk alakítani egy stratégiát és segítségül hívjuk a Föld Barátainak brüsszeli irodáját, akár más nemzetközi zöldszervezetek európai szervezetét és más partnereinket.
Számos nemzetközi szervezet figyeli a magyar klímatörvény kampányt, hiszen már eddig is sok helyen hírt adtunk róla.
Navracsics Tibor arról beszélt, hogy a keleti bővítés a magyar és a lengyel elnökség végével fog majd lezárulni. Így túl lesznek az első próbán a keleti országok. Lehet azt mondani h a klímatörvény is ennek a folyamatnak egy állomása?
A Klímatörvény sikere is mutatja azt, hogy beérett a társadalmi részvétel. Ráadásul az időzítés is szerencsés, hiszen a 2011-es magyar EU-elnökség alatt nagyon nagy szerepe lesz a klímapolitikának, és így Magyarországnak sok klímapolitikai ügyet kell majd rövidre zárnia.
Ehhez rangot adhat a tény, hogy éppen 2011 nyarán születhetnek meg azok a kerettörvény következő állomását képező részletszabályozások. 
