Hirdetés
Mennyire fejlett a „Tárgyak Internete”?
Ez még csak a kezdet. Az azonban látható, hogy jó irányba haladunk az elszórt kísérleti próbálkozásoktól a mindennapos használathoz vezető úton. Nagyon jól működik a szállítmányozásban, és megpróbálunk más területeket is bevonni. Ide tartozik az egészségügy, az időjárás előrejelzés és az autók egymás közötti kommunikációja (car-to-car program) is.
Az RFID (Radio Frequency IDentification) automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológia a „Tárgyak Internetének” alapja. A kulcskérdés ennek a rendszernek a vásárlás és üzembe helyezés utáni kikapcsolásának engedélyezése. A fogyasztói csoportok ezért lobbiznak. A rendszerkezelők a megnövekedett költségekre hívják fel a figyelemet. A plusz kiadásokon túl így nem csak azok nem kapnak jelzést a veszélyes helyzetekről, akiknek nincs bekapcsolva az RFID, hanem azok is aikiknek be van, mivel a jel hiányában nem tudják egymást érzékelni az autók.
Igaz. Azonban a döntést a felhasználókra kell hagyni. Neked kell eldöntened, hogy a jobb szolgáltatásokat, vagy a személyiségi jogaid nagyobb biztonságát tartod első helyen? Ezt a döntést az állampolgárokra kell hagynunk.
A Bizottság számos esetben a személyiségi jogokra hivatkozik. Ön szerint, ez akadályozhatja az RFID elterjedését?
Úgy gondolom, hogy az RFID-nek gazdasági és társadalmi előnyei is vannak. Azonban el kell magyaráznunk az embereknek, hogy mit jelent az, hogy RFID tag. Annak az eldöntését is rájuk kell hagynunk, hogy bekapcsolják-e ezeket, vagy nem. A privát szféra nagyon fontos Európában, és mi meg akarjuk őrizni a biztonságát.
Az új generációs internethez a hálózatokat is fejleszteni kell,hogy elbírják a megnövekedett terhelést. A legutóbbi brüsszeli tanácskozás a Next Generation Access (a hozzáférés új generációja) hálózatokra koncentrált. Mi a helyzet a vezeték nélküli technológiákkal?
A Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki a következő generációs hozzáférésre, amit a tagállami szabályozóknak kell megvizsgálniuk. A vezeték nélküli szélessávú hozzáféréssel kapcsolatban kidolgoztam egy cselekvési tervet, amely szerint a tagállamoknak 50/50 arányban meg kellene osztaniuk a digitális elosztókat, ami az analóg hálózatok megszűnése után válna aktuálissá.
A francia elnökség szélessávú hozzáférést akar?
A francia elnökség átvette az egyik jelmondatomat. Én mindig a szélessávért kardoskodtam. Ez kell legyen a célunk. Most átlagosan 20%-os piaci elterjedésnél tartunk,ami megyegyezik az Egyesült Államok átlagával. Azonban négy tagállamunk világvezető a szélessáv felhasználásában. Még Dél-Koreával is felveszik a versenyt. Sőt mi több, a szélessávú internet lefedettsége még jobb eredményeket mutat. Több tagállam van, ahol a lefedettség eléri a 100%-ot.
Az aktuális internethasználati ráta tudatában nem túl ambíciózus az elérdenő cél?
Ha nincsenek nagyra törő céljaid, akkor mindig lassú leszel. Meg kell gyernünk a szélessáv versenyét. Hatalmas gazdasái és társadalmi hatása lenne.
Van valami határidő a célok elérésére?
Abban még nem állapodtunk meg.
Fontos az új infrastrukúra megépítése, azonban meg is kell védeni. 2009-ben a Bizottság nyilvánosságra hoz egy dokumentumot az információs társadalom számára legfontosabb infrastruktúrák védelméről. Tud erről további információval szolgálni?
Azért dolgoztuk ki ezt a stratégiát, mert a Parlament eldöntötte, hogy ne legyen infsrastrukturális védeleme az új távközlési hatóságnak. Ezen felül további lehetőségeket keresünk, amivel meg tudnánk védeni a gazdasági fejlődésünk alapját képző hálózatokat.
Az internet jövője tehát annak is a kérdése, hogy a fejlődését, hogyan fogják szabályozni. Mi a szerepe Európának az internet szabályozásában, ami eddig szinte kizárólag amerikai szerepkör volt?
A szabályozás hihetetlenül fontos. Európai törvényeket kell elfogadjunk az internet szabadságára és az egyének védelmére vonatkóan. Szerintünk fontosak a regionális hub-ok az internet szabályozásában, és meg is fogjuk ezeket építeni.
