Hirdetés
A 2008-as jelentés - amely az ötödik az éves teljesítménymérő-jelentések sorában – szerint nőtt az elmúlt években a matematikusi, természettudományi és a műszaki pályán végzettséget szerzők száma, és csökkenőben van az iskolát elhagyóké. Magasabb részvételi számokat mértek ezen kívül a középszintű oktatásban, és több belépőt az élethosszig tartó tanulás programjába.
Sajnos azonban a tagországokban nem csökkent a rosszul olvasók aránya, sőt, az tervezett 20%-os javulás helyett mintegy 10%-al nőtt a szövegértési gondokkal küszködők száma 2000 óta.
A Bizottság úgy véli, minden egyes országnak megvan a maga relatív hiányossága illetve erőssége, „de jelentősek az eltérések a vizsgált területek és a tagországok között”. Például Finnország, Dánia, Svédország, Írország, Lengyelország, Szlovénia és az Egyesült Királyság „átlagon felül teljesít mind az öt viszonyítási pont tekintetében, ”, ezzel szemben Franciaország, Hollandia vagy Belgium csak „átlagos szintet produkál, sőt bizonyos kompetencia területeken a fejlődésben is megállt.
Az olvasási képességek mérésénél Románia és Bulgária található a lista alján, a tanulók 53,5% illetve 51,1%-a tartozott a „rosszul teljesítő” kategóriába a két új tagállamban. Az élbolyt Finnország vezeti (mindössze 4,8%-nyi rosszul olvasóval), akit Írország (12,1%) majd Észtország követ (13,6%).
A többi mérőszámot vizsgálva kiderül, hogy a matematikát, természettudományokat vagy műszaki tudományokat végzettek számát tekintve Lengyelország érte el a legnagyobb emelkedést. Az élethosszig tartó tanulási programba való belépésre Svédország biztatta a legsikeresebben állampolgárait, Csehország, Lengyelország és Szlovákia pedig a legjobb mutatókkal büszkélkedhet mind az iskolát félbehagyók, mind pedig a középfokú oktatást befejezettek között.
Háttér
A Bizottság minden egyes évben értékeli a tagállamok teljesítményét az oktatás és a felnőttképzés területén is, a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseit szem előtt tartva. A jelentés 16 féle mutatószámot használ, mérve többek között az iskolai felkészítésben való részvételt, a felsőoktatásban végzettek számát, és az infokommunikációs képességeket. Ezen kívül felügyeli az oktatásra és képzésre szánt források felhasználását, a tagállami megegyezéssel felállított 2010-es célok alapján, melyek a következők:
- A diákok maximum 10%-a hagyja félbe iskolai tanulmányai a 18-24 éves korosztályból
- A rosszul olvasó tanulók arányának legalább 20%-os csökkentése
- Befejezett középfokú végzettséggel rendelkezzen a fiatalok legalább 85%-a
- A matematikai, természettudományos vagy műszaki képzést végzettek arányának mintegy 15%-os növelése, párhuzamosan törekvés a nemi kiegyensúlyozottságra
- A felnőttek 12,5%-ának részvétele az élethosszig tartó tanulási programokban.
