Hirdetés
Az Országgyűlési választásokon induló pártok programjában közös vonás, hogy az ország társadalmi és gazdasági mutatóit gyakran hasonlítják az uniós átlaghoz. Jelentősen eltérnek azonban abban, hogyan tekintenek az Európai Unióra, illetve, hogy meghatározzák-e politikai programjukat a brüsszeli politikai folyamatok.
Fidesz – nemzetpolitika uniós keretben
Bár a Fidesz programjában nincs hiány uniós jelképekből, a kormányzásra készülő párt mégis inkább azzal okozott meglepetést szerkesztőségünknek, hogy kampány-videójában feltűnik José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Barroso politikai hovatartozás szerint ugyan az Európai Néppárthoz tartozik, az Unió végrehajtó testületének vezetőjeként azonban pártatlan szerepet kell, hogy betöltsön. Az EurActiv kérdésére, miszerint tudott-e az elnök arról, hogy a Fidesz kampánycélokra használja a róla készült felvételt, Barroso szóvivője nem adott egyértelmű választ.
„Barroso Elnök Úr nem tudja befolyásolni, hogyan használják fel a róla, hivatalos látogatásai során készült audiovizuális anyagokat.” – írta Mark Gray, a Bizottság elnökének szóvivője.
Barroso videós szereplése azonban nem az első félreérthető eset az elnök politikai szerepvállalása kapcsán. A portugál politikus részt vett ugyanis az Európai Néppárt, március 4-én Budapesten tartott kihelyezett ülésén, melyen ugyan tartózkodott attól, hogy a választásokról vagy azok kimeneteléről nyilatkozzon, de „régi barátjának” nevezte Orbán Viktort (EurActiv.hu 2010.03.08.).
„Március 3-4. között Barroso elnök Bajnai Gordon Miniszterelnök Úr meghívására tartózkodott Budapesten, akivel egy munkavacsora keretében találkozott. Részt vett az EPP büro ülése keretében szervezett konferencián is, amely mellett találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz vezetőjével. Barroso Elnök Úr semmilyen módon nem kíván beavatkozni a nemzeti választásokba, vagy támogatni a nemzeti választásokon induló jelölteket, és nem tette ezt a magyar választási kampányban sem.” - írta hivatalos válaszában Barroso szóvivője, miután az EurActiv azt kérdezte a Bizottság elnökétől, hogy az EPP politikai csoport tagjaként megengedhetőnek tartja-e, hogy a nemzeti választásokon támogassa a konzervatív pártokat.
A Fidesz majdnem 100 oldalt kitevő, „Nemzeti Ügyek Politikája” címet viselő választási programja több ponton integrálja az uniós politikai irányvonalakat.
A munkahelyteremtés tekintetében az ország számára stratégiai jelentőségű iparágak (építőipar, mezőgazdaság és turizmus) mellett a K+F-re és az innovációra, valamint a kreatív iparágakra fekteti a hangsúlyt, amely – amellett, hogy kiterjedt uniós politika foglalkozik a területtel és Budapesten kapott helyet az Unió új innovációs intézete (EITI) – az Európai Bizottság versenyképességi stratégiájának egyik gerincét is adja.
A kis- és közepes vállalkozásokkal (kkv-k) kapcsolatos politika szintén sok ponton harmonizál az uniós irányokkal. A Fidesz, a „nemzeti ügyek kormányaként” elsősorban a bürokratikus és az adóterhek csökkentésével kíván enyhíteni a kkv-k terhén, és leszögezi, hogy „az új kormánynak aktív részt kell vállalnia az Európai Unió bürokrácia-ellenes, a szabályozás egyszerűsítését célzó törekvéseinek megvalósításában,” olvasható a programban. Emellett azt tervezi, hogy a kkv-k esetében „az Európai Parlament és a Tanács határozataival összhangban” kidolgozza a gyenge kutatási kapacitással rendelkező kkv-k pályázati rendszerét, és a jelenlegi 40 százalékról 70 százalékra emelné a hazai cégek nyerési arányát a közbeszerzési pályázatoknál. A program szinte visszhangozza az Unió következő kutatási és innovációs tervezetének elképzelését, amelynek fő alkotóeleme az európai multi-milliárd eurós közbeszerzési piacra való betörés és a kkv-k közbeszerzési potenciáljának erősítése, azzal az eltéréssel, hogy az Unió nem tesz különbséget bel- és külföldi cégek között.
Az uniós pályázatok terén a program hangsúlyozza a bürokratikus terhek csökkentését, és a gyors forrásfelhasználást. Ugyanakkor az Új Széchenyi-terv keretében az uniós forrásokat „növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre” csoportosítaná át, ami nehezen összeegyeztethető a kohéziós, a lemaradó régiókat felzárkóztatni igyekvő brüsszeli célkitűzéssel. Ráadásul a nemrég bemutatott uniós felmérésből az derül ki, hogy a szakadék eddig sem csökkent (EurActiv.hu 2010.04.08.), holott a Fidesz szerint a pályázatok elosztása jelenleg a „locsolókanna-elvet” követi, vagyis mindenhová juttat egy kis forrást.
Bár a program elsősorban a közép-európai együttműködésben kívánja meghatározó szereplővé tenni az országot, a gazdasági kapcsolatokat nem kizárólag európai keretek között képzeli el. A Fidesz – a Jobbikhoz hasonlóan – erősen nyitna Kelet felé, mivel a keleti fejlődésre „rákapcsolt” magyar gazdaság a párt szerint „új piacokat nyithat a magyar mezőgazdasági termékeknek, a feldolgozóiparnak és a turizmusnak”. A Fidesz szerint így akár „a 21. századi vasúti selyemút nyugati kapuja” is lehet az ország, ami nem áll messze a Külügyminisztérium és az Unió eddigi törekvéseitől.
Szembemegy azonban az uniós politikával Orbán Viktor nemrég tett kijelentése, miszerint a Fidesz – függetlenül Brüsszel véleményétől – nem engedi majd a földvásárlási moratórium megszüntetését (EurActiv.hu 2010.04.01.). A kormányzásra készülő párt ezzel a Jobbik egyik leggyakrabban használt kampányszlogenjét tette magáévá. „ A 2011-ben lejáró földpiaci moratórium meghosszabbítása csupán időhúzásnak jó, valódi megoldásként csak a magyar földtörvényben biztosított védelmét tudjuk elképzelni.” - olvasható a Jobbik programjában.
Az már csak egy újabb csavar a kérdésben, hogy Európai jogászok szerint egy ilyen törvény a hatályos, Magyarország által is elfogadott jogrendszer szerint nem fejtené ki a kívánt hatást, mert ütközne az európai szabályozással, és ilyen esetben ez utóbbi rendelkezései követendők.
MSZP – vesztes nemzeti harcos
Nem könnyű feladat a Magyar Szocialista Párt programját európai szempontból értékelni. A mindössze 15 oldalas dokumentum a párt tavaly decemberi kongresszusát követően került kiadásra „Új Kiegyezést!” címmel. Terjedelméből is fakadóan kevésbé részletes, mint a Fidesz fent bemutatott programja, céljai csak lecsupaszítottan jelennek meg.
Az európai vonatkozások többnyire az elmúlt nyolc év eredményeit ismertető részben jelennek meg, ahol a párt kiemeli, hogy Magyarország a szocialista kormányzás alatt lépett be az Európai Unióba és ez idő alatt lett majdnem teljes jogú tagja a schengeni övezetnek.
Bár a válságkezelő program gyakran kapott elismerést a nemzetközi színtérről (az Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól [IMF]) a szocialista program mégsem erre, hanem inkább a válságkezelő intézkedések belső eredményeire helyezik a hangsúlyt.
Az uniós napirend csupán nyomokban ismerhető fel a programban az innováció, a vidékfejlesztés és a fenntartható fejlődés kapcsán. „ A gazdaságot az előző világválság után dinamizáló „New Deal” után most egy másik, „Zöld New Deal” igényével lépünk fel.” - olvasható a programban. A gazdaság zöld technológiákon alapuló fellendítése közösségi szinten, Viviane Reding, az információs társadalomért felelős európai biztos tolmácsolásában jelent meg a tavalyi év folyamán, és ezen az elgondoláson alapszik az EU következő tíz éves versenyképességi elképzelése, az Európa 2020 is.
Az MSZP programjának szigorúan vett uniós vonatkozásait ezzel ki is merítettük. Az elcsigázott kormánypárt láthatóan inkább arra koncentrál, hogy utóvédharcot folytasson a jobboldallal a „nemzeti ügyek”-ért. „ A nemzetnek nincs külön „nemzeti oldala”. A történelem legnagyobb nemzetcsonkítását hajtják végre, akik kiiktatnák a nemzetből, elvitatnák a hazaszeretetét azoknak, akik nem a szélsőjobbal kacérkodó jobboldal országlásában látják a jövőt.” - írja a program.
Jobbik – európaibb Európánál
A Jobbik hitvallása alapvetően euroszkeptikus, a szó uniós értelmében, vagyis a szélsőjobboldali párt ellenzi a politikai integrációt és a nemzetek Európájában gondolkodik. A csatlakozási szerződés felülvizsgálatát követelő Jobbik úgy véli, „nem az alapján leszünk európaiak, hogy tagjai maradunk-e az EU-nak, hanem azáltal, hogy – akár az Unióval szemben is – hűek maradunk az európai alapértékekhez.”
A párt szerint Európa „hármas talapzatra épült: a görög gondolkodásra, a római jogra és a keresztény erkölcsre. […] Az európai államok és a nemzetek közös együttműködésének elkötelezett hívei vagyunk, de egy valós értékek nélküli, globális szuperállamhoz nem kívánunk asszisztálni.” - olvasható a programban.
Ha az integráció a párt szempontjából rossz irányba haladna a jövőben, a Jobbik kilépne az Unióból, vagy szövetségeket kötne a Nemzetek Európájának megvalósítása végett. Az Unió jelenlegi felállásában erre legfeljebb Lengyelország és Nagy-Britannia, esetleg Csehország kapcsán lehet esélye, igaz, az EP-választásokat követő helyezkedésben a brit euroszkeptikus erők is úgy döntöttek, nem lépnek szövetségre a Jobbikkal, így kérdéses, hogy egyéb kérdésekben együttműködnének-e egy esetleges radikális vezetéssel (EurActiv.hu 2009.07.02.).
A szomszédos országokkal való együttműködés, a „határozott és egységek közép-kelet-európai politika” is nehézségekbe ütközhet, mivel ugyan a Jobbik az uniós keretek között lát lehetőséget „a magyar nemzet Kárpát-medencében történő gazdasági és kulturális újraegyesítésére,” de ezt az olyan, szomszédaink által elfogadhatatlannak tartott alapelvekkel egészíti ki, mint a Szent - Korona tanhoz való visszatérés.
A „Radikális változás” című, közel 100 oldalas dokumentum részletesen bemutatja, mit szeretne a Jobbik az egyes politika-területekkel kapcsolatosan elérni. Programja sok esetben utal az uniós gyakorlatra és jogszabályokra is, helyenként kitűzve a célt, hogy „felülvizsgálja” azokat.
Általában jellemző, hogy nem megszüntetni kívánja az uniós kötődéseinket, hanem megváltoztatni annak irányát. A mezőgazdaság esetében például módosított vidékfejlesztési programot nyújtana be az Európai Bizottsághoz a 2013-ig tartó időszakra vonatkozóan, és átalakítaná a termelést úgy, hogy a többi tagállamból származó élelmiszerimport ne haladja meg a 25 százalékot, „amely szimbolikusan egyenlő a gazdáinknak juttatott kezdő támogatás mértékével”.
A hazai termékek termelésének és fogyasztásának ösztönzése mellett a Jobbik határozottan Kelet felé nyitna külgazdasági tekintetben, sőt a „bővülő exportlehetőségek vagy gyümölcsöző együttműködések ellenében keleti gazdaságok vállalatai számára” biztosítanák a „hídfőállás” lehetőségét az Európai Unió piacai felé. Arról azonban nem szól a vonatkozó rész, hogy mi áll a „kölcsönös előnyökön nyugvó” együttműködés másik oldalán. Összességében a program szerint a Jobbik legfeljebb 20 százalékos arányt engedélyezne a külföldi élelmiszereknek a magyar piacon.
A Jobbik az energetika területén szembemegy a jelenlegi uniós folyamatokkal. Ellenzi az energiapiaci liberalizációt, mivel az a párt szerint „hatalmas vállalati koncentrációhoz” és jelentős politikai befolyással bíró nemzetközi monopóliumokat hozott létre. A radikális párt célja, hogy saját energiahordozókra való támaszkodással csökkentse az energetikai kiszolgáltatottságunkat. Betiltaná a hazai szolgáltatók privatizációját, és felülvizsgálná az eddig megkötött szerződéseket.
A felülvizsgálatot az általában vett energetikai vállalásokra is kiterjeszti, így a kibocsátás-csökkentés és a megújuló erőforrások területére is. Az EU-ban ugyanakkor nem ismert a felülvizsgálat intézménye, így kérdéses, hogy a többi 26 tagállam hogyan fogadna egy ilyen kezdeményezést.
Egy, a Jobbikkal kiegészülő Országgyűlésnek számolnia kell azzal is, hogy a párt erősen ellenzi az éppen felülvizsgálat alatt álló uniós munkaidő-irányelvet, ha annak értelmezése el is tér a Brüsszelétől. A Jobbik szerint ugyanis a jogszabály lehetővé teszi, hogy „a készenlét, ügyelet, folyamatosan vagy több műszakban üzemelés és idénymunka esetében kollektív szerződés” előírhatja a heti 65 órás munkaidőt.
Az Európai Bizottság azonban 2008-ben „rémhírnek” nevezte a fentihez hasonló információkat (EurActiv.hu 2008.06.16.), és hangsúlyozza, hogy a munkaidő-irányelv 48 órában szabja meg a heti maximális munkaidőt, és ami csak kivételes esetben érheti el a 65 órát.
A heti 65 órás munkahét akkor jöhet ki, ha az adott tagállam szabályozásában az inaktív ügyeleti idő a munkaidő részét képezi. A tervezet különválasztotta az aktív és az inaktív ügyeleti időt. Az aktív ügyeleti idő mindenképpen munkaidőnek számít, ellenben az inaktív csak akkor, ha a nemzeti jog úgy rendelkezik, illetve, ha a szakszervezetek és érdekképviseleti szervek a vállalattal erről külön megállapodnak.
LMP – határtalan európaiság
A választásokon legkisebb eséllyel induló, a parlamenti küszöbbe kapaszkodó Lehet Más a Politika (LMP) készítette a 2010-es Országgyűlési választásokra a leghosszabb (mintegy 230 oldal), és talán az Európai Unió alapgondolatával leginkább harmonizáló programot. A párt megfogalmazásában az Unió nem egy külső entitás, hanem egy olyan nemzetközi szövetségi rendszer, melynek Magyarország is részese.
„Az Európai Uniót a benne részt vevő demokráciák hatalmas teljesítményének, megőrzendő értéknek tartjuk. Úgy látjuk, olyan esélyt ad a társadalmi igazságosságot középpontba helyező, sajátosan európai gazdasági-társadalmi berendezkedés megőrzésére, a globális problémák érdemi kezelésére és az európai népek békés együttélésének garantálására, amely az Unió nélkül nem állna rendelkezésre. Az Unió azonban fejlődése során messze került polgáraitól, átláthatatlanná és nehezen ellenőrizhetővé vált, legitimitási és demokráciadeficittel küzd.” – határozza meg az Unióval kapcsolatos politikájának alapvetéseit a párt.
Az LMP sem ért azonban egyet minden uniós szabályozással. A külföldiek földvásárlására vonatkozó moratóriumot ez a párt is „életben tartaná” 2010 után, vagyis ebben az összes parlamenti helyre esélyes párt egyetért.
Szemben a Jobbikkal, az LMP támogatja a Lisszaboni Szerződés céljait, sőt, véleménye szerint az integrációt ebben az irányban tovább is kell folytatni. Ennek egyik példája, hogy az LMP nagyobb beleszólást biztosítana az uniós döntéshozatalba a nemzeti parlamenteknek is, valamint számos területen erősítené a tagállamok önrendelkezését.
A párt programjában az európai Zöldekhez hasonló elképzelések találhatók a környezeti és egészségi és fogyasztóvédelmi ügyek kapcsán. Az LMP javasolja például, hogy az Európai Zöld Frakció kezdeményezésének megfelelően hozzanak létre külön szabályozást a kis távolságú élelmiszerszállításra, vagyis differenciálják a szabályozást, bátrabban használva a derogáció uniós eszközét. „A cél az, hogy a magyar fogyasztók hagyományosan és nemzetközileg is elismerten jó minőségű magyar élelmiszert egyenek.” – olvashatóa dokumentumban.
Az LMP ezen kívül a Zöld frakció álláspontja osztja akkor is, mikor elégedetlenségének ad hangot az Unió környezetvédelmi szabályozásával szemben. Véleménye szerint minimum 30 százalékkal kell csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását, illetve, más jelentős kibocsátók hasonló vállalásai esetén a 40 százalékos célkitűzést kell támogatni.
A párt esetenként, így a bevándorlási szabályok tekintetében, arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós szabályok mechanikus átvétele helyett figyelni kell a helyi sajátosságokra is. „Hazai szinten a migrációs tárgyú törvények nem átfogó stratégia részeként jöttek létre, hanem azért, hogy eleget tegyenek az eddig elfogadott uniós irányelveknek.” – mondja az LMP, és a hasonló esetekben is javasolja a szabályok jobb összehangolását.
