Hirdetés
Míg Mirek Topolánek kormányát hosszú hónapok belpolitikai csatározása után, március 24-én egy bizalmatlansági indítvány törte derékba, Gyurcsány Ferenc a gazdasági válság közepette, maga mondott le a tisztségről március 21-én.
Európa vezetése bukik a cseh kormánnyal
A cseh kormány bukását nagyobb média-figyelem övezte, hiszen 2009 első felében Prága viszi az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét (lásd Link Dossziénkat). Mirek Topolánek vasárnap a pártatlan Jan Fischert, a statisztikai hivatal elnökét kérte fel az átmeneti kormány élére.
A cseh kormány bukása ellehetetleníti az elnökségi munka hatékony végzését, mivel a vezetés nélkül maradt Tanács döntéshozatala hetekig akadozhat, miközben a gazdasági válaság tovább tombol Európában.
„Szeretnénk, ha ezek a hírek bizonyságul szolgálnának, hogy az előrehozott választásokig is stabil kormányunk lesz.” – mondta Topolánek a többi párttal való egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón.
Véleménye szerint az előrehozott választásokra legkorábban október 9-10-én kerülhet sor. A Cseh Köztársaság -Magyarországhoz hasonlóan- 2010 közepén tartotta volna a rendes országgyűlési választásokat.
A hétvégi megállapodást még a jobb-közép Topolánek-koalíció tagjainak is el kell fogadnia, de jóvá kell hagynia az ellenzéki Szociáldemokrata Pártnak is. A cseh pártok a következő napokban hoznak döntést.
A Cseh Szocáldemokrata Párt úgy nyilatkozott, örülnek, hogy az 58 éves Fischerre esett a választás.
„Ez egy konszenzusos javaslat. Fischer Úr nagyon tapasztalt köztisztviselő.” – mondta Jiri Paroubek, a szociáldemokraták vezetője.
A kabinetet az euroszkeptikus Václav Klausnak is jóvá kell hagynia, hiszen, mint államfőnek, neki van egyedül joga új miniszterelnököt kinevezni. Klaus korábban úgy nyilatkozott, tiszteletben fogja tartani a pártok megállapodását, ha azok kényelmes többséget élveznek a parlament alsóházában.
Fischer kabinetje május 9-én, az EU egyik szimbolikus napján venné át Topolánektől a kormányzást. Az Európa Napon EU-szerte kommemoratív rendezvényekre kerül sor, mivel Robert Schuman 1950-ben, ezen a napon terjesztette be Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát. A Cseh Köztársaság június 30-ig kell ellássa a soros elnökség feladatát.
Ha a napokban véglegesül a cseh pártok közti megállapodás, az véget vethet azoknak a pletykáknak is, miszerint Václav Klaus euroszkeptikus kormányt kíván az ország élére állítani, ezzel is akadályozva az EU Lisszaboni Szerződésének ratifikálását, melyet a leköszönő kormány, megfelelő támogatás hiányában, hónapok óta halogatott.
Magyar változások
Az európai médiát kevésbé rengette meg a magyar kormányfő lemondása, leginkább az Associated Press közleményének feldolgozása jelent meg a napilapokban (EurActiv.hu 2009.03.23.). Bajnai jelölése és szigorú válságcsomagja már nagyobb figyelmet kapott.
Az MSZP pártkongresszusa vasárnap nagy többséggel (91 százalék) elfogadta Bajnai Gordon miniszterelnöki jelölését. Lendvai Ildikó 93 százalékkal lett pártelnök, miután Gyurcsány Ferenc visszalépett a tisztségből.
Bajnait és programját a szocialista kongresszussal párhuzamosan tartott szabaddemokrata országos tanács is támogatta. A gazdasági miniszter 83-ból 62 támogató szavazatot kapott az SZDSZ-től.
Eörsi Mátyás, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke az Indexnek úgy nyilatkozott, hisz a Bajnai csomagban, majd hozzátette, „ilyen bátor programmal még senki nem állt elő az ország pénzügyi nehézségeinek a megoldására”.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere ugyanakkor leszögezte, folytatni fogják a fővárosi nagyberuházásokat. A főpolgármester az Index kérdésére leszögezte: „ez a legfontosabb számomra”.
„Mögötte fogtok-e állni akkor, amikor úgy fogja érezni, hogy fogy a levegő?” – utalt Gyurcsány Ferenc az új kormányfő-jelölt előtt álló nehéz időszakra. Az MSZP kormányfő-jelöltje „nehéz, de (…) hazafias” feladatnak nevezte a válságkezelést. A focival vont párhuzamban magát kapusként elhelyező Bajnai elmondta: „nem fogok cselezni, nem török csatárszerepre: védek.”
A Fidesz ugyanakkor a „reménytelenség programjának” nevezte a Bajnai-programot, és előrehozott választásokat sürget. Bár a nemzetközi média független jelöltként mutatja be Bajnait, Navracsics Ferenc pénteki (április 3.) sajtótájékoztatóján elmondta: „az a csomag, amelyet Bajnai Gordon később az Országgyűlés elé akar terjeszteni, az a Magyar Szocialista Párt hivatalos csomagja is lesz”
Szájer József, a Fidesz európai parlamenti frakciójának vezetője a Figyelő Netnek adott interjújában úgy fogalmazott, „európai mércével mérve antidemokratikus”, hogy nem kerül sor előrehozott választásokra. Szájer bízik benne, hogy a Fidesz megismétli 2004-es „bravúrját” és az EP-választásokon megszerzi a képviselői mandátumok felét, ami 11 EP-képviselőt jelentene.
Magyarország 2011-ben lesz az Európai Unió elnöke, így az EU szempontjából sem mindegy, mikor áll fel és menniyre stabil az új kormány.
Iván Gábor, a Külügyminisztérium elnökségi felkészülést koordináló szakállamtitkára az EurActiv-nak korábban úgy nyilatkozott: „az országgyűlési választások eredménye (…) a szakmai munkát a várakozásaink szerint nem fogja megszakítani”. Egy bizonytalan kormányzás azonban bizonytalan felkészülési stratégiát is eredményezhet, ha a politikai vezető réteg figyelme a pozíciók újraosztására fókuszál.
Mivel az elnökségi felkészülés az Országgyűlésben létrehozott ötpárti bizottsággal szoros együttműködésben zajlik, a 2008 vége óta zajló munkát valószínűleg egy esetleges előrehozott választás nem fogja veszélyeztetni.
(EurActiv/Reuters) 
