Hirdetés
Az EU statisztikai hivatala a megkülönböztetés hat kategóriáját vizsgálta: fogyatékosság, kor, nem, faji/etnikai származás, vallás és szexuális hovatartozás alapján megnyilvánuló diszkrimináció. Ezek közül továbbra is a faji, illetve etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés tűnik a legelterjedtebbnek Európában. A 2006-os eredményekhez képest 5 százalékkal csökkent a diszkrimináció a fogyatékosság és az életkor tekintetében, a vallási megkülönböztetés 4 százalékkal, a nemi alapú pedig 3 százalékkal esett vissza. Egy kicsivel többen gondolják azonban, hogy elterjedtebb a faji alapú megkülönböztetés, mint öt évvel ezelőtt.
Az elemzés figyelmeztet, hogy az általános adatokkal óvatosan kell bánni. Figyelembe kell venni az egyes országokra jellemző etnikai képet és, hogy mennyire határozza meg a közéleti párbeszédet az etnikumok, bevándorlás és multikulturalitás témája. Ezen kívül az adatokat esetenként az is befolyásolja, ha valamely tagállamban – ahogy az nemrég Belgiumban történt – felszínre kerülnek az etnikai konfliktusok.
Az elemzés az egyes tagállamokban öt évvel ezelőtt tapasztalt értékekhez hasonlítja az etnikai megkülönböztetés mértékét. Öt tagállamban érezik úgy az emberek, hogy súlyosabb a helyzet az öt évvel ezelőttinél. Belgium (56%), Olaszország (58%), Dánia (69%) és Hollandia (71 %) mellett Magyarországon is ez a helyzet. A magyarok 61 százaléka szerint tapasztalható gyakrabban a faji alapú diszkrimináció hazánkban. Javulást érzékelhető azonban a lengyelek (17%), a litvánok (20%), a ciprusiak (23%) és a lettek (25%) körében. Összesítve az európaiak 48 százaléka véli úgy hogy rosszabb a helyzet, mint öt évvel ezelőtt.
Továbbra is erős a homofóbia
A szexuális hovatartozáson alapuló megkülönböztetés a második leggyakoribb diszkriminációs forma az EU-ban. Az európaiak több, mint fele – 51 százalék – érzi úgy, hogy ez egy széles körben jelentkező probléma. Az állampolgárok Cipruson és Görögországban (73-73%), Olaszországban (72%), Portugáliában (65%) és Franciaországban (59%) vélik igen elterjedtnek a mássák gyűlöletét. A legkevésbé Bulgáriában (20%), Csehországban (27%), Szlovákiában (30%) és Észtországban (32%) látják ezt problémának.
Sejtetős érték, hogy az európaiak több mint fele nem is tudja, milyen jogai vannak, ha megkülönböztetésnek vagy zaklatásnak vannak kitéve. Átlagosan az európaiak 33 százaléka vallja, hogy tudja, kihez fordulhat ilyen esetben, szemben az 53 százalékkal, akinek elképzelése sincsen.
A legjobban tájékozottak a finnek (62%), a máltaiak (49%) és a szlovének (44%). Alacsony a tájékozottság azonban Ausztriában (28%) és Bulgáriában (17%).
Romák – egy különleges kategória
Az európaiak nagy részének nincs kifogása az ellen, hogy más etnikumú emberek éljenek a közvetlen szomszédságában. Az értékelési skálán 1-től 10-ig lehetett megjelölni, hogy valaki mennyire érezné kellemesen (10) /kellemetlenül (1) magát, ha a szomszédja más etnikai származású. A megkérdezettek 44 százaléka jelölte meg a 10-es értéket, vagyis az EU lakosságának 44 százalékának semmi kifogása nincs ellene, hogy idegen származású szomszédja legyen. A végeredmény átlagosan 8,1 százalékos értéket mutatott.
Lényegesen eltérő eredmények jöttek ki abban az esetben, ha a kérdésben romák szomszédságáról volt szó. Csehországban és Olaszországban a megkérdezettek majdnem fele kényelmetlenül érezné magát ilyen helyzetben – 47 százalék 1-essel, 2-essel, illetve 3-assal válaszolt. A csehek átlagosan 3,7-es, az olaszok 4-es értéket jelöltek. Magyarországon átlagosan 5,5-ös értéket jelöltek meg a válaszadók.
A Bizottság közös választ szeretne adni a kérdésre
Az Európai Bizottság tegnap hozta nyilvánosságra a romák helyzetéről készített jelentését.
„Noha a romák az Unió egyik legnagyobb etnikai kisebbségét alkotják, gyakran mégis ők „Európa elfeledett polgárai” – fogalmazott Vladimír Špidla, az esélyegyenlőségért felelős európai biztos. Majd hozzátette: „a romák folyamatos diszkrimináció és széles körű társadalmi kirekesztés áldozatai. Az EU és a tagállamok közös felelőssége, hogy véget vessenek ennek. Az eszközök rendelkezésünkre állnak – de most már hatékonyabban kell őket használnunk.”
A jelentés sorra veszi azokat az eszközöket, amellyel az EU jelenleg a romák kirekesztése ellen küzd. Azonosítja azokat a területeket, ahol ez a leginkább megjelenik. Ilyen például az oktatás, az egészségügy, nemek közti egyenlőség területe. A dokumentumot az Európai Roma Csúcson is tárgyalni fogják, melyre 2008. szeptember 16-án Brüsszelben kerül sor.
