Hirdetés
Fredrik Reinfeld, svéd miniszterelnök meghívására Paweł Samecki, regionális politikáért felelős biztos is részt vesz a Balti-régió együttműködéséről szóló szeptember 17-18-i stockholmi konferencián. A miniszteri találkozó egyik célja, hogy a balti-tengeri együttműködésben érintett országok (Svédország, Dánia, Lettország, Litvánia, Észtország, Finnország, Németország és Lengyelország) külügyminiszterei elfogadják és elkötelezzék magukat az EU balti-tengeri régióra szóló együttműködési stratégiája mellett. A program jóváhagyását a tagállamok vezetői hivatalosan az Európai Tanács október 29-30-i ülésén írnák alá.
„Reméljük, hogy a stratégiáról folytatott viták hozzájárulnak annak kormány- és államfők általi hivatalos elfogadásához októberben. De azt is szeretnénk, hogy más országok is tanuljanak abból, hogyan működünk együtt a balti-tengeri régióban, és hogy ezáltal az EU többi régiónak is a javára váljon”, közölte Erik Kiesow, a konferencia svéd koordinátora.
A stockholmi találkozó másik célja tehát túlmutat a Balti régión. Az új balti-tengeri stratégia ugyanis a különböző EU-szakpolitikák összehangolását először alkalmazza egy „makro-régióra”, melynek sikerében bízva Paweł Samecki ezt a fajta programot további régiókra is kiterjesztené. Az erről szóló, a Balti-együttműködés tapasztalataira épülő dokumentumot a 27 tagállam miniszterei első ízben vitatják meg Stockholmban.
Annyi mindenesetre bizonyos, hogy Samecki elképzelésének lesznek támogatói. Néhány tagállam ugyanis már korábban kifejezte igényét egy Duna Stratégia létrehozására.
Ami a magyar álláspontot illeti, Balázs Péter külügyminiszter a Balti-stratégiát „modellértékűnek” nevezte a kialakítandó Duna-stratégia szempontjából. Az Európai Tanács egyébként már felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010-ig dolgozzon ki egy tervet a Duna körül fekvő országok megerősített regionális együttműködésére vonatkozóan.
Az eddig érvényben lévő Balti-stratégiát tavaly júniusban fogata el az Európai Bizottság. A makro-regionális együttműködésnek az adott alapot, hogy a 2004-es bővítést követően a térségnek egyre több kihívással kellett szembenéznie, melyeket érdemben csak nemzetközi, regionális kooperáció keretein belül lehet megoldani. Ilyen kihívások voltak főként a környezeti problémák (a Balti-tenger magas fokú szennyezettsége), de az együttműködés részét képezte még a régió (elsősorban tengerparti) biztonságának, valamint gazdasági versenyképességének növelése is.
„Ez az együttműködés pont azért olyan izgalmas, mert annyira szerteágazó, olyan sok területet érint”, hangoztatta Erik Kiesow, majd hozzátette, a stratégia jobb koordinációt és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé.
A kormányoktól elkezdve a pán-balti szervezeteken és intézményeken át a nem kormányzati szervezeteket magába foglaló együttműködés egy 80 főprojektből álló részletes akciótervvel rendelkezik. A programok 15 prioritási területbe tagozódnak, melyek mindegyikéért egy-egy „vezető” ország vagy épp nem kormányzati szervezet felel. Annak érdekében, hogy a stratégiát továbbra is közel tartsák az állampolgárokhoz, a regionális programok szervezői egyeztetői fórumokat kívánnak lebonyolítani évenkénti rendszerességgel.
