Hirdetés
Forrás: EUvonal
A Bizottság továbbra is a korrupció elleni harcra irányuló világos politikai akaratot hiányolja mindkét tagállamban. A jelentés bírálja a román parlamentet a korrupciós ügyek kivizsgálásának akadályozása, valamint az elhúzódó bírósági tárgyalások és a túl enyhe büntetések kiszabása miatt. Románia tett ugyan némi előrelépést, hiszen új polgári és büntető törvénykönyvet fog bevezetni, azonban a Bizottságot főleg az új törvények jövőbeli betartása érdekli.
Az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságokról szóló általános, 2008-as jelentés alapján – amelyet szintén szerdán hoznak nyilvánosságra – Romániában történt a legtöbb csalás az előcsatlakozási alapok felhasználása során, amelyet Bulgária követ a sorban.
Bulgáriát leginkább amiatt érte kritika, hogy a szervezett bűnözés kulcsfiguráit nem vonták bírósági eljárás alá, közülük is különösen azokat, akik politikai összeköttetésekkel, és az EU strukturális alapjaihoz való hozzáféréssel rendelkeztek.
Az Európai Bizottság már az idén februárban kiadott időközi jelentésében figyelmeztette az unió két legutóbb csatlakozott tagállamát, hogy ha a következő félévben sem tudnak meggyőző eredményeket felmutatni, a Bizottság megtagadhatja az uniós támogatások kifizetését, ilyen súlyos szankció bevezetésére azonban idén nem került sor. Ezzel szemben tavaly júliusban az Európai Bizottság a korrupció és pazarló gazdálkodás miatt közel 800 millió euró Bulgáriának szánt támogatás folyósítását függesztette fel.
A román hatóságok szeretnék elérni, hogy mielőbb függesszék fel egy úgynevezett „együttműködési és ellenőrzési mechanizmust” mely az igazságügyi reform megvalósítását, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot monitorozza a két országban. Erről azonban az unió költségvetésének legnagyobb nettó befizetői – köztük Németország, Hollandia, Svédország, Dánia és Ausztria –egyelőre hallani sem akarnak. A Bizottság állásfoglalása szerint az ellenőrzés mindaddig folytatódik, amíg a két ország nem teljesíti azokat a feladatokat, amelyekre a két ország a csatlakozáskor kötelezettséget vállalt, ilyen például egy korrupciós ügyekkel és a tisztviselők vagyonnyilatkozataival foglalkozó ügynökség felállítása, vagy egy hatékony és átlátható igazságügyi rendszer megteremtése.
A kilátások a feladatok teljesítésére azonban elég kedvezőtlenek. Romániában 2004-ben a jelenlegi elnök Traian Basescu korrupcióellenes pártprogrammal nyerte meg a választásokat, azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy pártja nyíltan elősegítse lányának európai parlamenti képviselővé történő megválasztását – a támogatást jelentős viták öveztek. Romániában ráadásul a múlt héten kényszerült lemondani Monica Iacob-Ridzi, ifjúsági- és sportminiszter, miután közpénzek elsikkasztásával vádolták meg. A szintén korrupcióellenes programmal megválasztott bolgár miniszterelnök nem ért el sikereket a bolgár maffia által elkövetett gyilkosságok megakadályozásában. 
